Az észak-amerikai vállalatok gőzerővel építik ki azokat az autonóm rendszereket, amelyek emberi beavatkozás nélkül hoznak döntéseket. A Digitate hároméves globális programjának adatai szerint a fejlődés útja kettévált. Míg a tengerentúlon a teljes önállóság a cél, Európában a szabályozás és az adatbiztonság a prioritás.
A megtérülés bűvöletében
A vállalati automatizálás története új fejezethez érkezett. A cégek korábban csak a költségek csökkentésére használták a technológiát. Ma már a profitszerzés egyik fő motorjaként tekintenek rá.
A számok igazolják ezt a szemléletváltást. Az észak-amerikai szervezetek átlagosan 175 millió dolláros megtérülést (ROI) könyvelhettek el. Érdekes módon az európai cégek sem maradnak le. Bár ők óvatosabb, szabálykövető megközelítést alkalmaznak, náluk is hasonló, 170 millió dollár körüli a nyereség.
A pénzügyi eredmények tehát mindkét stratégia esetén adottak. A felmérésben részt vevő összes szervezet bevezetett valamilyen okos megoldást az elmúlt két évben. Átlagosan öt különböző eszközt használnak párhuzamosan. Bár a generatív megoldások a legnépszerűbbek, a cselekvőképes szoftverek aránya is elérte a 40 százalékot.
Az informatikusok tesztpályája
Sokan hiszik, hogy a marketing vagy az ügyfélszolgálat a technológia fő terepe. A valóságban azonban az IT részleg vált az igazi laboratóriummá. Ez a környezet tele van adatokkal és strukturált folyamatokkal.
A válaszadók 78 százaléka az informatikai üzemeltetésben alkalmazza ezeket az eszközöket.
A leggyakoribb felhasználási területek:
- Felhőalapú rendszerek átláthatósága és költségoptimalizálás (52%).
- Eseménykezelés és hibaelhárítás (48%).
A technológia itt nem csupán riasztja az embereket. Aktívan értelmezi az adatokat, és egységes képet ad a kiadásokról. A csapatok 44 százaléka pontosabb döntésekről, 43 százaléka pedig nagyobb hatékonyságról számolt be.
Az emberi tényező csapdája
A látványos eredmények ellenére van egy komoly ellentmondás. A vállalatok azért telepítenek autonóm rendszereket, hogy csökkentsék az emberi munkaerőtől való függést. Mégis éppen az emberi tényező válik a növekedés gátjává.
A válaszadók közel fele szerint továbbra is szükség van emberi beavatkozásra. Ezek a rendszerek nem működnek teljesen felügyelet nélkül. Folyamatos finomhangolást és kivételkezelést igényelnek. A bevezetés költségei szintén aggasztóak. A modellek újratanítása és a felhőinfrastruktúra fenntartása rengeteg pénzbe kerül.
A szakemberhiány is égető probléma. A szervezetek harmada szerint nincs elég képzett ember a piacon. A bonyolult rendszerek fejlesztése és felügyelete olyan tudást igényel, amelyből jelenleg hiány van.
A bizalmi szakadék
A vezetők és a beosztottak teljesen máshogy látják a helyzetet. Bár összességében a válaszadók 94 százaléka bízik a technológiában, az eloszlás nem egyenletes.
A felsővezetők sokkal optimistábbak. Ők pénzügyi eszközként tekintenek a szoftverekre. A napi operatív munkát végzők bizalma viszont jóval alacsonyabb, mindössze 46 százalékos. Ők látják a megbízhatósági problémákat és az átláthatóság hiányát. Tudják, hogy a rendszereknek szükségük van az emberi felügyeletre.
A teljes önállóság kapujában
Az iparág gyors ütemben halad a rutinfolyamatok teljes automatizálása felé. Jelenleg a szervezetek 45 százaléka működik részben vagy teljesen önállóan. Az előrejelzések szerint ez az arány 2030-ra eléri a 74 százalékot.
Ez az informatikai részlegek szerepét is átírja. A jövőben ők lesznek a „rendszerek rendszereinek” karmesterei. A szoftverek végrehajtanak, az emberek pedig a kreativitásra és a kormányzásra koncentrálnak.
„A cselekvőképes technológia a híd az emberi leleményesség és az autonómia között. A kísérletezés korszaka lejárt, most a skálázható megoldásokon van a sor.” – Avi Bhagtani, a Digitate marketingigazgatója
A sikerhez nem elég szoftvert vásárolni. Olyan szervezeti filozófia kell, amely egyensúlyt teremt a gépi önállóság és az emberi irányítás között. Európa ezen a téren élen jár az etikus keretrendszerek kialakításával. A megbízható autonóm rendszerek alapja a minőségi adat és a képzett szakembergárda.
