A brazil őslakosok most nem bányák vagy olajkutak ellen tiltakoznak, hanem egy adatközpont miatt. Az Anacé közösség szerint a TikTok új, tízmilliárd dolláros beruházása az ő földjükre épül, engedély nélkül.
A brazil őslakosok és az adatközpont ütközése
Az észak-brazíliai Ceará államban egy szokatlan jogi ügy indult. Az Anacé őslakos közösség bírósághoz fordult, hogy megállítsa a TikTok új adatközpontjának építését. A projektet egy szélenergia cég, a Casa dos Ventos látja el árammal, és a kínai platform számára kulcsfontosságú a régió, amelyet Brazília adatközponti csomóponttá akar fejleszteni. A helyiek viszont állítják: a beruházás az ő földjükre épül, mégsem konzultált velük senki.
A folyó mellől a bíróságig
Cacique Roberto Ytaysaba Anacé, a közösség vezetője, néhány hónapja még nem is hallott adatközpontról. Most ő vezeti az első nagy tech ellenes jogi harcot Brazíliában.
„A folyó mellé építik, szent területre” – mondta.
A terület, ahol a TikTok építkezik, spirituális jelentőségű. A törvény szerint az őslakos közösségeket előzetesen tájékoztatni kellene minden ilyen beruházásról. A hatóságok azonban azt állítják, hogy mivel az Anacé földje nincs hivatalosan bejegyezve, nem kötelező az egyeztetés. A vízügyi engedélyt és a környezeti jóváhagyást már kiadták.
Az adatéhség új határa
A világ adatközpont láza Brazíliát is elérte. Az ország kormánya adókedvezményekkel és olcsó energiával csábítja a nagy techcégeket. A cél:
A globális adatközpont-piac meghódítása.
2024 és 2025 között 330 százalékkal nőtt a hálózatra csatlakozási kérelmek száma. Az új központokat főként az AI és a felhőalapú szolgáltatások terjedése hajtja. Brazília különösen vonzó: a villamos energia 80 százaléka megújuló forrásból származik, és a legtöbb szélenergia projekt épp Ceará térségében működik.
A Nemzetközi Energiaügynökség szerint 2030-ra az adatközpontok a globális áramfogyasztás 3 százalékát emésztik fel.
A közösség, amely nem adja a folyót
Az Anacé nép évszázadok óta él a területen. A hivatalos földtulajdon hiánya miatt azonban rendre kiszorítják őket az új ipari fejlesztések. Egy évtizede egy olajfinomító miatt kellett költözniük, most pedig az adatbirodalom tolná őket odébb. A közösség szerint a fejlesztők vízhasználati adatai is félrevezetők. A TikTok napi 30 ezer liter fogyasztással számol, ami hasonló létesítményekhez képest feltűnően alacsony.
„Nemcsak a földünket veszik el, hanem a vizünket is” – mondta Ytaysaba.
A kormány szeme előtt
Brazília kormánya lelkes. A gazdasági minisztérium májusban jelentette be az országos adatközpont programot. Adókedvezmények, infrastruktúra fejlesztés, zöld energia. Mindent megadnak, csak jöjjenek a gigacégek. A valóságban ez azt jelenti, hogy olcsó energia, olcsó víz, olcsó föld, mind külföldi vállalatoknak. Ahogy Paz Peña, a Mozilla Foundation kutatója fogalmazott:
„Ingyen adjuk nekik, hogy versenyezhessenek az MI-rendszerekért. Eközben az Anacé falvakban a víznyomás ingadozik, és a környékbeli folyók medre évről évre sekélyebb.”
Egyre több és nagyobb ellenállás
A cearái ügy nem egyedi. A Meta korábban Hollandiában, a Google Chilében, az Amazon az Egyesült Államokban volt kénytelen visszavonulni a helyi tiltakozások miatt. Az emberek már nem csak a kibertérben, hanem fizikailag is határt húznak az adatbirodalmaknak.
A brazil Anacé közösség most jogi úton próbálja megállítani a TikTok-projektet. Követelik az engedélyezés felfüggesztését, a már kiadott engedélyek érvénytelenítését, és a kötelező konzultációk lefolytatását. Erre az ILO 169-es egyezménye (Az őslakos és törzsi népek egyezménye, 1989) is jogot ad, amelyet Brazília aláírt. A TikTok eddig nem válaszolt a megkeresésekre. A Casa dos Ventos szerint minden jogi követelményt betartott, és a terület nem esik bejegyzett őslakos földre.
Árnyék a fejlesztések mögött
A konfliktus árát az emberek fizetik. Az Anacé közösség hét vezetője jelenleg védelmi programban van halálos fenyegetések miatt. Az ügyben rendőrségi vizsgálat folyik. A közösség mégsem hátrál. Készek tüntetni, kormányhivatalokat elfoglalni, vagy lezárni az utakat. Ahogy Ytaysaba fogalmazott:
„Régen kiirtottak minket. Most láthatatlanná akarnak tenni.”
Adat, víz, felelősség
A brazil őslakosok nem a technológiát utasítják el. Azt kérik, hogy emberként kezeljék őket egy digitalizálódó világban. A felhőnek ugyanis ára van és nem mindenki tudja kifizetni. Ha a techóriások továbbra is a gyengébb közösségek földjein építik jövőjüket, akkor a „digitális fejlődés” csak új formája lesz a régi kizsákmányolásnak.
A víz és az adat a jövő aranya.
