A Microsoft legfrissebb jelentése szerint az új technológia gyorsabban terjed, mint bármely korábbi innováció. A fejlődés azonban egyre mélyülő árkot ás a társadalmak közé. A digitális szakadék riasztó méreteket öltött. Míg 1,2 milliárd ember már használja az okos szoftvereket, 4 milliárdan az alapvető infrastruktúrát is nélkülözik.
A kiváltságosok és a lemaradók
A Microsoft kutatóintézete több mint egymilliárd Windows eszköz és a legnagyobb platformok adatait elemezte. Az eredmények egyértelműek. A fejlett északi országokban a technológia átvétele kétszer gyorsabb, mint a déli féltekén. Ez a különbség különösen azokban az országokban éles, ahol az egy főre jutó GDP 20 000 dollár alatt marad.
Az Egyesült Arab Emírségekben a munkaképes lakosság 59,4 százaléka használ generatív eszközöket. Szingapúr szorosan követi őket 58,6 százalékkal. Ezzel szemben a Szaharától délre fekvő Afrikában és Ázsia egyes részein ez az arány a 10 százalékot sem éri el.
Összességében az északi féltekén 23 százalékos az elterjedtség. A déli régiókban ez mindössze 13 százalék.
„Bár észak vezet az alkalmazásban, elkötelezettek vagyunk az egyenlőtlenségek felszámolása mellett világszerte.” – Satya Nadella, a Microsoft vezérigazgatója
Az öt nagy akadály
A jelentés öt alapvető építőelemet azonosított, amelyek hiánya gátolja a felzárkózást.
Ezek a következők:
- Elektromos áram
- Adatközpontok
- Internet-hozzáférés
- Digitális készségek
- Nyelvi támogatás
A statisztikák kijózanítóak. Négymilliárd ember számára ezek közül legalább egy hiányzik. Még sokkolóbb, hogy 750 millióan egyáltalán nem rendelkeznek elektromos árammal. Áram nélkül pedig nincs modern technológia.
A hetek elit klubja
A fejlesztés terén még nagyobb a koncentráció. A világ kétszáz legjobb modellje mindössze hét országból származik. Az Egyesült Államok őrzi vezető szerepét, de Kína szorosan a nyomában van. A kínai fejlesztések már alig hat hónappal vannak lemaradva az amerikai csúcsmodellek mögött.
Az elit klub további tagjai:
- Franciaország
- Dél-Korea
- Egyesült Királyság
- Kanada
- Izrael
A teljesítménybeli különbségek gyorsan csökkennek. Az első és a hetedik helyezett közötti technológiai távolság kevesebb mint egy évre olvadt. Ez a tempó példátlan a technikatörténetben.
A háttérország azonban erősen központosított maradt. Az adatközpontok kapacitásának 86 százalékát az USA és Kína birtokolja. Ez kritikus tényező, hiszen a szerverek közelsége határozza meg a válaszidőt és a felhasználói élményt.
A nyelv mint láthatatlan sorompó
A digitális szakadék egyik legérdekesebb oka a nyelvi korlát. A webes tartalmak fele angolul érhető el. Ezzel szemben a világ népességének mindössze 5 százaléka beszéli ezt anyanyelvként.
Azokban az országokban, ahol „kis erőforrású” nyelveket beszélnek, a technológia használata 20 százalékkal alacsonyabb. Ez még akkor is igaz, ha a gazdasági fejlettség egyébként hasonló lenne.
A szuahéli nyelvet 200 millióan beszélik, mégis ötszázszor kevesebb digitális tartalom érhető el rajta, mint németül. A joruba nyelvet 50 millióan használják Afrikában, de a nyelvi modellek pontossága itt drámaian romlik. Míg angolul 80 százalékos a megbízhatóság, ezeknél a nyelveknél 55 százalék alá zuhan.
Aki időben lépett
Szingapúr példája mutatja, mit ér a hosszú távú tervezés. A közel 60 százalékos elterjedtség nem a véletlen műve. Az ország már az 1980-as években elkezdte kiépíteni a nagy sebességű hálózatokat és az iskolai infrastruktúrát.
A jelentés párhuzamot von Dél-Koreával is. A 70-es évek végén az állam és a magánszektor összefogása alapozta meg a gazdasági csodát. Míg ők évi 6,2 százalékos növekedést értek el, a hasonló helyzetből induló Fülöp-szigetek csak 1,8 százalékot. A lecke egyértelmű, a stratégiai befektetés a humán tőkébe és az infrastruktúrába évtizedekre meghatározza egy nemzet sorsát.
