Egy Databricks-társalapító szerint az amerikai MI-kutatás háttérbe szorul Kínával szemben, mert a nagy laborok mindent zárt forrásúvá tesznek. A nyílt forráskód lehet az egyetlen fegyver a technológiai fölény megőrzésére.
Miért aggódik a Databricks-társalapító?
Andy Konwinski, a Databricks társalapítója és a Laude nevű MI-kutatási és kockázatitőke-alap egyik alapítója szerint az Egyesült Államok elveszíti MI-kutatási dominanciáját Kínával szemben. Ezt pedig „egzisztenciális fenyegetésnek” tartja a demokráciára nézve.
A Cerebral Valley AI Summiton tartott előadásában Konwinski ezt mondta:
„Ha megkérdezel a Berkeley-n vagy a Stanfordon tanuló MI-doktoranduszokat, azt fogják mondani, hogy az elmúlt évben kétszer annyi érdekes MI-ötletet olvastak kínai cégektől, mint amerikaiaktól.”
Konwinski nemcsak a Laude kockázatitőke-alapon keresztül fektet be (amelyet tavaly indított Pete Sonsinivel, a NEA veteránjával, és Andrew Krioukovval, az Antimatter vezérigazgatójával), hanem a Laude Institute-ot is vezeti, egy akcelerátort, amely kutatási támogatásokat kínál.
A nagy amerikai MI-laborok – mint az OpenAI, a Meta és az Anthropic – továbbra is jelentős innovációkat hoznak létre, de ezek nagyrészt zárt forráskódúak, nem nyíltak. Ráadásul ezek a vállalatok elszívják az akadémiai tehetségeket azzal, hogy dollármilliós fizetéseket kínálnak, amelyeket az egyetemek nem tudnak megadni.
Miért fontos a nyílt forráskód a kutatásban?
Konwinski szerint ahhoz, hogy az ötletek valóban virágozzanak, szabadon kell cserélni és megvitatni őket a szélesebb akadémiai közösséggel. Rámutatott, hogy a generatív mesterséges intelligencia közvetlenül a Transformer-architektúra eredménye. Egy kulcsfontosságú betanítási technika, amelyet egy szabadon elérhető kutatási dolgozatban mutattak be.
„Az első nemzet, amely megcsinálja a következő ‘Transformer-szintű architekturális áttörést’, az fogja megszerezni az előnyt”
– mondta Konwinski.
Kínában a kormány támogatja és ösztönzi, hogy a MI-innovációk – legyenek azok a DeepSeek-től vagy az Alibaba Qwen-jétől – nyílt forráskódúak legyenek. Ez lehetővé teszi, hogy mások építsenek rájuk, ami elkerülhetetlenül több áttöréshez vezet.
Mi a veszély az amerikai MI-kutatásra nézve?
Konwinski szerint ez a trend nemcsak a demokráciára jelent kockázatot, hanem üzleti fenyegetést is a nagy amerikai MI-laborokra.
„Gondoskodnunk kell arról, hogy az Egyesült Államok továbbra is az első helyen maradjon, és nyílt maradjon.”
A probléma nem csak az, hogy a kínai kutatók szabadon publikálnak és építenek egymás munkájára, hanem az is, hogy az amerikai tehetségek izolálódnak a zárt vállalati laborokban. A nagy fizetések vonzóak, de a tudományos együttműködés ára az, hogy az ötletek nem terjednek szabadon. Ezért az amerikai kutatói közösség lassabban halad előre.
Ha az Egyesült Államok nem tér vissza a nyílt tudományos együttműködéshez, Kína nemcsak a kutatásban, hanem a gyakorlati MI-alkalmazásokban is lehagyhatja Amerikát. És ha ez bekövetkezik, a technológiai és gazdasági hegemónia is átcsúszhat a Csendes-óceánon túlra.
Van megoldás?
Konwinski szerint az egyetlen megoldás az, ha az Egyesült Államok visszatér a nyílt forráskódú kutatáshoz és ösztönzi a nagy laborokat, hogy publikálják eredményeiket. Ez nemcsak a tudományos közösségnek, hanem a vállalatoknak is előnyös lenne hosszú távon, mert a nyílt forráskódon alapuló ökoszisztéma gyorsabb innovációhoz vezet.
Az amerikai MI-kutatás dominanciája veszélyben van, mert a nagy laborok mindent zárt forráskódúvá tesznek. Kínában az open source kultúra virágzik, és a kutatók szabadon építenek egymás munkájára. Ha az USA vissza akarja szerezni a vezetést, vissza kell térnie a nyílt tudományos együttműködéshez. Különben öt év múlva már mindannyian kínaiul fogunk tanulni a MI-ról.
