A vállalat hatalmas összegeket fektet MI-fejlesztésbe és adatközpontokba, ám egyre több befektető kérdezi: mi lesz ebből a pénzből? A válasz egyelőre ködös, a részvényárfolyam pedig máris megérezte a bizonytalanságot.
A pénzszórás határa a csillagos ég
A technológiai iparág történetének egyik legnagyobb fejlesztési hulláma zajlik, és a Meta ebből aligha marad ki. A vállalat két új óriás adatközpontot épít, és az amerikai infrastrukturális kiadások értéke a következő három évben elérheti a 600 milliárd dollárt.
Ezek az összegek a Szilícium-völgyben nem számítanak szokatlannak, de a Wall Street már kevésbé nyugodt. A negyedéves jelentés szerint a működési költségek egy év alatt 7 milliárd dollárral nőttek, a beruházások pedig közel 20 milliárddal. A hatalmas költekezés mögött a mesterséges intelligenciára épülő infrastruktúra és tehetségvásárlás áll, a bevétel azonban még nem látszik. Mark Zuckerberg elemzői kérdésre elmondta: a kiadások csak nőni fognak.
„Fel kell gyorsítanunk a fejlesztéseket, hogy legyen elegendő számítási kapacitásunk a kutatáshoz és az új projekteinkhez” – mondta Zuckerberg. „Ha elkészülnek az új modellek, amelyek valóban egyedülálló képességeket hoznak, az hatalmas lehetőséget jelent majd.”
A tőzsde azonban nem osztotta az optimizmust: a Meta részvényei két nap alatt 12%-ot estek, több mint 200 milliárd dollár piaci értéket elpárologtatva.
Jó eredmények, rossz hangulat
Mindezek ellenére, papíron a negyedév nem volt rossz. 20 milliárd dollár profit mellett nehéz lenne válságról beszélni. De ez volt az első alkalom, amikor az MI-költekezés látványosan megjelent az eredményben.
A gond az, hogy senki sem tudja pontosan, mit kap a Meta a pénzéért. A cégvezető csak általánosságban beszélt „új modellekről” és „jövőbeli termékekről”, konkrét bevételi tervet viszont nem mutatott be.
„Új tartalomformátumok köré épülő termékek jönnek, és ezek üzleti verziói is, amelyek javítják majd az ajánlásokat és a hirdetéseket” – magyarázta Zuckerberg, meglehetősen ködösen.
Mások is költenek, csak ők tudják, mire
A Meta nem egyedül költekezik. A Google, az Nvidia és az OpenAI is dollártízmilliárdokat fektet az MI-infrastruktúrába. Csakhogy míg az előbbiek látványos bevételnövekedést tudnak felmutatni, a Meta esetében ez még várat magára.
Sam Altman például azzal indokolja az OpenAI kiadásait, hogy a ChatGPT már évi 20 milliárd dollár bevételt hoz, vagyis a hype mögött valódi, gyorsan növekvő termék áll. A Meta esetében ilyen zászlóshajó egyelőre nincs.
Félkész kísérletek, hiányzó áttörés
A Meta legfejlettebb terméke a Meta AI asszisztens, amelyet Zuckerberg szerint több mint egymilliárd ember használ. Csakhogy ezek a számok jórészt a Facebook és az Instagram felhasználóiból származnak, nehéz azt állítani, hogy ez a rendszer komoly riválisa lenne a ChatGPT-nek.
A Vibes videógenerátor ugyan növelte az aktivitást, de üzletileg marginális hatása van. A Vanguard okosszemüveg pedig inkább a Meta Reality Labs projektjeinek kiterjesztése, mint valódi áttörés az MI terén.
Egyszerűen fogalmazva: ezek ígéretes próbálkozások, nem kész termékek.
Zuckerberg újabb ígérete: majd később jön a nagy dobás
A befektetők kérdéseire válaszolva Zuckerberg inkább a jövőbeli projekteket emlegette, mintsem a mostani eredményeket. A Superintelligence Lab új modelljeitől vár áttörést:
„Nemcsak az asszisztensre koncentrálunk. Teljesen új modelleket és termékeket fejlesztünk, és izgatottan várom, hogy hamarosan többet is megoszthassak ezekről.”
Mi lesz ebből?
Zuckerberg négy hónapja átszervezte a vállalat MI-részlegét, de még semmi kézzelfogható nem jött ki a műhelyből. A vállalat dollármilliárdokat éget el, miközben nem világos, mi lesz a Meta szerepe az új iparágban. Lesz-e belőle ChatGPT-rivális, adatvezérelt hirdetési rendszer vagy vállalati MI-platform? Egyelőre csak találgatni lehet.
A részvényesek azonban egyre kevésbé kíváncsiak a víziókra, eredményeket akarnak látni. És ha ez nem jön belátható időn belül, a Meta számára a „jövő technológiája” könnyen a jelen problémájává válhat.
