Az MI alapjaiban alakítja át, mit és hogyan tanulunk. A belépő szintű állások eltűnésével új oktatási és képzési rendszerre van szükség, hogy a dolgozók felkészülhessenek a jövőre.
A belépő szint válsága
A generatív MI rohamos terjedése új helyzetet teremtett a munkahelyeken. Azok a feladatok, amelyek egykor betanították az új dolgozókat, például adatfeldolgozás, jegyzőkönyvkészítés, vagy összefoglalók írása, ma már automatizáltak. Ez oda vezetett, hogy a kezdő munkakörök ma olyan tapasztalatot várnak el, amelyet épp ezek a pozíciók adtak korábban. A ranglétra alsó fokai eltűnnek, és a felemelkedés egyre nehezebbé válik.
Ez nem átmeneti probléma. Az MI újraszervezi a munkát, átírja, mit tekintünk tudásnak, és hogyan lehet megszerezni. A hatása messze túlmutat az egyéneken: az amerikai társadalmi mobilitás egyik pillére, a „munkából felemelkedés” ígérete is veszélybe került. De ugyanaz a technológia, amely elvette a rutinfeladatokat, képes lehet új utakat nyitni a tanulás és a tapasztalatszerzés előtt. Ha az MI-t arra használjuk, hogy szélesítsük az oktatáshoz és képzéshez való hozzáférést, akkor erősebb és igazságosabb karrierutat építhetünk mindenkinek. Ahogy Matt Sigelman, a Burning Glass Institute elnöke fogalmaz:
„Az MI nem a munkákat veszi el, hanem a feladatokat. Az, hogy ez több lehetőséget teremt-e, a döntéseinken múlik. Ehhez hozzáférhető infrastruktúrára van szükség.”
Átalakuló kezdő pozíciók
A belépő szintű állásoknak eddig két szerepük volt: elvégezni a munkát és tanulási lehetőséget biztosítani. Ahogy az MI átveszi a rutinfeladatokat, a kezdő munkák már magasabb szintről indulnak. Csakhogy azok, akik még nem ismerik a vállalati folyamatokat és eszközöket, nehezen tudnak csatlakozni. Így jön létre az „élményrés”: tapasztalat kell a munkához, de munkát kell szerezni a tapasztalathoz.
Az iskolák és egyetemek nem tudnak lépést tartani a gyors technológiai változással, a vállalatok pedig visszafogták a belső képzéseket. A HR-szűrők algoritmusai pedig előnyben részesítik azokat, akiknek már bizonyított tapasztalatuk van.
Az MI közben azt is megváltoztatja, mit jelent a szakértelem. A tudásról a problémamegoldásra helyeződik a hangsúly, azokra, akik képesek együttműködni az MI-vel, ellenőrizni az eredményeit és alkalmazni a kontextust. Egyre nagyobb értéke van a gondolkodási, kommunikációs és alkalmazkodó készségeknek, amelyeket az oktatás önmagában ritkán ad át. A jövőben a projektek, portfóliók és szimulációk többet érnek majd, mint egy bizonyítvány.
Az MI megfelelő használatával a szakértelem demokratizálható. Segíthet a hallgatónak adatot elemezni, a bolti dolgozónak kódot írni, vagy a pályakezdőnek reklámanyagot készíteni. Így válik láthatóvá a rejtett tehetség, amit a hagyományos végzettségek nem mutatnak meg.
A bizonyítványok válsága
A munkaadók ma nehezen igazodnak el a bizonyítványok és képesítések rengetegében. A Credentials Engine adatai szerint az Egyesült Államokban több mint 1,1 millió különböző típusú tanúsítvány létezik, négy fő kategóriában:
- Felsőoktatási intézmények (350 000 diploma és tanúsítvány)
- Online tanfolyamok és MOOC-ok (13 000 mikroképesítés)
- Független képzők (656 000 licenc, kurzus és szakmai tanúsítvány)
- Középiskolák (56 000 diploma és alternatív végzettség)
Évente több mint 2,1 billió dollárt költenek ezekre a programokra, de csak kis részük hoz valódi előrelépést. Egy friss elemzés szerint a tanúsítványok mindössze 12%-a eredményez kimutatható bérnövekedést. A Burning Glass Institute új eszköze, a Career Value Index Navigator segít abban, hogy a tanulók és munkáltatók lássák, mely képesítések hoznak valódi karrierértéket.
Képzési modell megújítása
Az MI bevezetése nem megoldható csupán nagyobb költségvetéssel. A hagyományos munkaerőpiaci képzések hatékonysága alacsony: sok program nem vezet stabil álláshoz vagy tisztességes bérhez. A jövő oktatási rendszere a munkán keresztüli tanulásra kell épüljön. Olyan modellre van szükség, amely bizonyítható képességeket értékel, és támogatja az előrelépést a belépő pozíció után is.
Tíz kulcselv az új rendszerhez:
- Hibrid intézmények létrehozása.
Közös oktatási struktúra a középiskolák, főiskolák és munkaadók között, ahol a tanulás és munka egy folyamat. - Munkaalapú tanulás alapértelmezettként.
A gyakorlat és fizetett tapasztalat legyen a képzés része, gyakornoki, kooperációs és mentori programokkal. - Gyors átmenetek a képességek között.
A dolgozók meglévő tudása legyen alap a továbbképzéshez. Rövid modulok segítsék a karrierváltást hónapok, ne évek alatt. - Teljesítményalapú felvétel.
A bizonyítvány helyett konkrét feladatmegoldás mutassa meg, mire képes a jelölt. - Utánkövetés és mentorálás.
A munkába állás csak a kezdet. Támogatás, továbbképzés és karriertervezés kell a hosszú távú fejlődéshez. - Digitális, hordozható tanúsítványok.
A megszerzett tudás legyen géppel olvasható és bizonyítékokkal alátámasztott. - Minőségi jelzések és átláthatóság.
Az állami és vállalati forrásokat csak bizonyítottan hatékony képzésekre fordítsák. - Tanulással összehangolt szociális háló.
A munkanélküli ellátás és támogatási rendszerek tegyék lehetővé a gyors átképzést. - Munkaadói partnerségek.
A belépő szintű munkaköröket úgy kell kialakítani, hogy egyszerre szolgálják a termelést és a tanulást. - Adatalapú képzési rendszer.
A tantervek és programok illeszkedjenek a valós munkahelyi feladatokhoz, folyamatos visszacsatolással.
Miért most kell lépni
Az MI már itt van, és átformálja, hogyan dolgozunk. Hogy leépíti a ranglétra alsó fokait, vagy újakat épít helyettük, az csak rajtunk, embereken múlik. A megoldás az, ha az MI-t a lehetőségek szélesítésére használjuk: valós teljesítményalapú felvétel, hiteles minőségi mutatók, rugalmas képzési utak és tartós támogatás a dolgozóknak. Ha az MI-t csak költségcsökkentésre használjuk, a különbségek nőnek. Ha viszont arra, hogy az emberek gyorsabban fejlődjenek, akkor új, igazságosabb karrierutak nyílnak meg.
