Az Európai Bizottság új mesterséges intelligencia-stratégiát indít, hogy ledolgozza a lemaradást az Egyesült Államokkal és Kínával szemben. A cél: az európai MI végre ne csak loholjon a világ után, hanem alakítsa.
Európa saját lábra áll
Az Európai Bizottság bejelentette, hogy 1,1 milliárd dollárt különít el az MI ipari és tudományos fejlesztésének felgyorsítására. A pénz a Horizon Europe és a DigitalEurope programokon keresztül érkezik. Vagyis nem új forrás, hanem a már létező uniós kutatási és innovációs alapok átcsoportosítása.
A projekt az Apply AI Strategy nevet kapta, és célja, hogy az európai munkaerőt „AI-késszé” tegye. Csökkentse az innováció és a piacra lépés közötti szakadékot, és összehozza a kontinens vezető mesterséges intelligencia szereplőit.
Az iparágak közül az egészségügy, a gyógyszeripar, az energia, a mobilitás és a gyártás kerültek a középpontba. Vagyis azok a területek, ahol az MI nem hype, hanem valós gazdasági előnyt hozhat.
Új MI-szövetség és szolgáltató központ
A terv része az Apply AI Alliance megalakítása. Egy fórum, ahol a közszféra, az akadémiai szféra és a civil innovátorok találkoznak.
Emellett létrejött az AI Act Service Desk is: egy „segélyvonal”, amely az új mesterséges intelligencia törvény (2024 augusztusában hatályba lépett uniós rendelet) gyakorlati alkalmazását segíti a tagállamokban és a cégek között.
A cél kettős: gyorsítani a fejlesztéseket, és közben biztosítani, hogy az európai AI-fejlesztések összhangban maradjanak a szabályozással. Ne menjenek el a „szürkezónába”, mint sok amerikai projekt.
Versenyfutás az idővel
A program bejelentése nem véletlenül érkezett most. Egy nappal korábban az Nvidia bejelentette, hogy 3,5 milliárd dollárt fektet az Egyesült Királyság MI-szektorába, többek között a PolyAI és Basecamp startupok támogatásával.
A britek az EU-n kívül, de ugyanabban a játszmában próbálnak AI-szuverenitást építeni, méghozzá sokkal nagyobb tőkével.
Torsten Volk, az Omdia elemzője szerint az EU-s terv inkább ösztönző jellegű, mint forradalmi:
Ez egy impulzus, egy startpisztoly. De önmagában nem elég. Az igazi előrelépéshez a tagállamoknak is komolyan be kell szállniuk.
A pénz tehát jelképes, de mégis fontos: lendületet adhat a kockázatkerülő startupoknak, amelyek gyakran éppen a tőkehiány miatt nem mernek MI-projektekbe vágni.
A nagy európai paradoxon
Egyesek szerint Európának nem az ötletei hiányoznak, hanem az infrastruktúrája és a bátorsága.
A generatív MI fejlesztései ma még főként az USA-ból jönnek, mert ott van a tőke, az adatközpont, az energia és a tehetség.
Európa közben etikáról, biztonságról és szabályozásról beszél. ami fontos, de a versenyben nem elég.
Volk szerint:
Ha az európai kormányok valóban komolyan gondolják az MI-szuverenitást, nem egymilliárdot, hanem tízszer ennyit kell befektetniük.
Szimbolikus milliárd vagy új korszak kezdete?
Az 1,1 milliárd dollár önmagában nem váltja meg Európát, de jelentést ad egy korszaknak: az MI többé nem csak a Szilícium-völgy játéka, hanem az európai gazdaság egyik stratégiai pillére.
