A Meta vezetése kötelezővé tenné a mesterséges intelligencia használatát, hogy a dolgozók ötször gyorsabban dolgozzanak. De vajon ki bírja majd ezt az emberi oldalon?
Az új jelszó: ötször hatékonyabban
Mark Zuckerberg és a Meta vezetése szerint az MI nem csupán eszköz, hanem munkahelyi alapelv lesz.
Egy kiszivárgott belső üzenet szerint a cég metaverzumért felelős alelnöke, Vishal Shah, arra utasította a dolgozókat, hogy „5X gyorsabban” dolgozzanak. Nem öt százalékkal, hanem ötször hatékonyabban.
A jelszó: AI4P – AI for Productivity.
Az üzenet nem kísérlet vagy javaslat, hanem irányelv. Az MI-t minden fejlesztőnek, menedzsernek és tervezőnek be kell építenie a napi munkafolyamatba.
A cél Shah szerint „egyszerű, de merész”: az MI használata ne legyen újdonság, hanem reflex.
„A mesterséges intelligenciát nem csodának kell tekinteni, hanem szokásnak”
A mondat jól mutatja, hogy a Meta már nem az MI jövőjéről beszél, hanem arról, hogyan válik az MI a jelen részévé.
A jövő kódját már gép írja
Mark Zuckerberg már többször kijelentette, hogy a következő 18 hónapban a Meta kódjainak többségét mesterséges intelligencia fogja írni. A fejlesztők feladata fokozatosan az lesz, hogy a gép által írt kódot ellenőrizzék, finomhangolják és beépítsék.
A vállalat már most engedélyezi, hogy a programozói állásra jelentkezők az interjúk során MI-eszközöket használjanak. A cégvezetés szerint ez a „valós munkakörnyezet” modellezése, a kritikusok szerint inkább a humán tudás leértékelése.
A Meta ugyanis nemcsak az MI-vel kísérletezik, hanem a munka fogalmát is újraértelmezi.
A kérdés: ha a kódot a gép írja, ki lesz a mérnök és ki a felügyelő?
A hatékonyság ára: kevesebb ember, több gép
Az MI bevezetése a Meta stratégiájának központi eleme. Shah szerint az év végéig a metaverzum-részleg dolgozóinak 80 százalékának be kell építenie az MI-t a napi munkájába.
Nemcsak fejlesztők, hanem projektmenedzserek, dizájnerek és termékszakértők is.
„A cél nem az, hogy többet dolgozzunk, hanem hogy mindent újragondoljunk” – írta Shah.
A mondat elsőre inspiráló, de sokak számára inkább fenyegetően hangzik.
A Meta dolgozói attól tartanak, hogy a „5X gyorsabban” valójában kevesebb emberrel, több géppel történő munkát jelent. A cég már így is hatalmas összegeket költött a metaverzumra, miközben a projekt eddig kevés kézzelfogható eredményt hozott. Az MI bevezetése most részben a hatékonysági kényszer, részben a reputációs mentőöv.
Az MI most már nem segít, irányít
A Meta nincs egyedül. Az Amazon vezérigazgatója, Andy Jassy nyáron szintén arra kérte alkalmazottait, hogy az MI-t építsék be minden folyamatba, még ha ez munkahelyek megszűnésével is jár.
A Google és a Microsoft is saját, belső AI-termelékenységi programokat indított.
A trend közös: az MI már nem kiegészítő eszköz, hanem munkahelyi elvárás.
„A mesterséges intelligencia nem segít dolgozni, ő az új főnök.”
A gyorsaság és a hatékonyság kultusza új munkamorált teremt, az, aki nem használ MI-t, lelassítja a csapatot. Aki viszont használja, önként vállalja a tempóversenyt egy géppel.
A „vibe coding” kora
A fejlesztői közösségben az utóbbi hónapokban új kifejezés terjedt: vibe coding. Ez azt a helyzetet írja le, amikor a mérnök már nem teljesen érti, mit csinál az AI által generált kód, csak „érzi”, hogy működik.
A gond ott kezdődik, amikor ez a „megérzés” hibás. A ChatGPT, Copilot és más MI-asszisztensek gyakran hoznak létre rejtett hibákat, amelyek csak hónapok múlva bukkannak elő. A programozók így sokszor már nem alkotnak, hanem takarítanak, emberi kézzel javítják az MI által írt kód zavaros örökségét. Az interneten egyre több blogposzt szól erről a jelenségről, olyan címekkel, mint:
„Vibe coding: mert ki ne szeretne meglepetéshibákat?”
vagy
„A gép kódol, az ember babysittel.”
Az irónia mögött azonban valós aggodalom húzódik: ha a fejlesztők elveszítik a kontrollt, az MI által „megtanult” hibák beépülnek a rendszerekbe és senki sem tudja, hogyan javítsa ki őket.
A túlzott hatékonyság paradoxona
A Meta új filozófiája világos: gyorsabban, olcsóbban, hatékonyabban. De a valóságban az MI bevezetése gyakran lassítja a munkát az elején. Az alkalmazottaknak meg kell tanulniuk az új eszközöket, a vezetésnek újra kell szabni a folyamatokat, és időre van szükség, míg az „AI-szokás” rutinná válik.
Ráadásul a 5X-os tempó nemcsak technológiai kérdés, hanem emberi korlát is. A kreatív, iteratív munka, legyen az kód, dizájn vagy stratégia, ritkán gyorsítható fel büntetlenül. Az emberi figyelem, döntésképesség és felelősség nem skálázható ugyanúgy, mint egy modell paraméterei.
Ki nyer ma?
Ez már nem játék. Az MI-átállás közepette a legnagyobb érték már nem a kódolási tudás, hanem a kritikus gondolkodás és az adaptáció. Azok a szakemberek, akik megtanulják, hogyan használják az MI-t a saját munkájuk kiegészítésére, felértékelődnek. De akik az MI-től várják a döntéseket, könnyen kiszorulnak a folyamatból.
A jövő sikeres dolgozója nem AI-ellenes vagy AI-függő, hanem AI-érzékeny: tudja, mikor segít a gép, és mikor jobb, ha ember dönt.
Az 5X szorzó ára
A Meta belső üzenete egyszerre tükrözi a technológiai optimizmust és a vállalati versenykényszert.
A cél nem pusztán az, hogy a mesterséges intelligencia hatékonyabbá tegye a céget, hanem hogy átalakítsa a vállalatikultúrát.
De a kérdés nem változik: ha mindenki gépi tempóban dolgozik, mi marad emberinek a munka világában?
A Meta ma az egyik legnagyobb kísérleti terep arra, hogyan tud együtt élni az emberi kreativitás és a gépi hatékonyság. És lehet, hogy a jövő nem arról szól majd, ki írja a kódot, hanem arról, ki érti, mit írt a gép.
