Az IMF vezetője szerint a mesterséges intelligencia körüli befektetési láz a dotcom korszak hibáit ismétli. A piac túlhevült, a pénz olvad, és a józan ész megint szabadságon van.
Kösd be az öved, a bizonytalanság marad
A világgazdaság ismét az optimizmus bűvöletében él. A részvénypiacok szárnyalnak, a befektetők AI startupokba öntik a pénzt, és minden vállalat igyekszik „mesterséges intelligenciát” írni a logójára, akkor is, ha legfeljebb egy jól hangzó Excel-makró lapul mögötte. De a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője, Kristalina Georgieva egészen más hangon szólalt meg a Milken Institute konferenciáján:
„A bizonytalanság az új norma, és velünk is marad. Kösd be az öved.”
A figyelmeztetés nem alaptalan. A mesterséges intelligencia körüli eufória szerinte kísértetiesen hasonlít a 2000-es évek eleji dotkom-lázra, amikor a világgazdaság vakon rohant a profit illúziója után, egészen a falig.
Aranyár és idegek: a piac már érzi, hogy valami nincs rendben
Miközben az elmúlt időszakban a tőzsdék rekordokat döntenek, az arany ára is történelmi csúcsra szökött, több mint 4000 dollár unciánként. Az IMF szerint ez klasszikus menekülési reakció, a befektetők „még jól érzik magukat”, de a táskában már ott lapul a mentőmellény. Georgieva szerint a jelenlegi pénzügyi környezet „látszólag stabil, de a felszín alatt gyengül a szerkezet”.
A Bank of England hasonló véleményen van: ha az MI nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, éles piaci korrekció jöhet. A központi bank szerint már most látható, hogy:
– az MI-cégek túlértékeltek,
– a fejlesztések lassabban haladnak a vártnál,
– és a befektetői várakozások a valós gazdasági teljesítményhez képest irreálisan optimisták.
Sok pénz, ami ma MI-ba megy, el fog veszni
A figyelmeztetés nemcsak az IMF-től jön. Jamie Dimon, a JP Morgan elnök-vezérigazgatója is kijelentette a BBC-nek: „Sok pénz, amit ma MI-ba fektetnek, valószínűleg el fog veszni.” Sam Altman, az OpenAI vezetője is hasonlóan fogalmazott: “az AI óriási lehetőség, de legalább akkora kockázat.”
A piac azonban ezt másképp hallotta. Óriási lehetőség, pont. A helyzet kezd emlékeztetni a klasszikus buborékra: amikor mindenki látja, hogy túlhevült a piac, de senki nem mer elsőként kiszállni.
MI-cégek keresztfinanszírozása
A holland befektetési stratégia elemző, Joost van Leenders szerint, a piac már a buborék harmadik szakaszába lépett.
„A vállalatok egymás részvényeit vásárolják, egymás termékeit promotálják, és ugyanabból a hitből élnek, hogy az MI mindent megold”
– mondja.
Ez a „kölcsönös finanszírozás” a dotkom-láz idején is a vég kezdete volt. A technológiai szektor ma ugyanazt a mintát mutatja, csak mesterségesen intelligensebb köntösben.
Az MI nem üzleti csodaszer
Magyarországon is egyre több vállalat építi kommunikációját az „MI forradalomra”. Startupok, tanácsadó cégek és iparági szereplők hirdetik magukat mesterséges intelligencia megoldásokkal, de sok esetben ez inkább marketing, mint technológia. A hazai piac is kezd a hype-fázisba érni. Egyre több a befektetés, de kevés a valódi megtérülés.
Ezt mutatják azok a projektek is, ahol az MI csak a pályázati dokumentumban szerepel, a valós termékfejlesztésben már nem. Ebben a közegben különösen aktuális Alex Gladstein „Rejtett elnyomás” című, magyarul is hamarosan megjelenő könyve. Gladstein, a Human Rights Foundation stratégiai igazgatója arra figyelmeztet:
„A gazdasági rendszerek legnagyobb veszélye nem a válság, hanem a láthatatlanságuk. Ha nem látjuk, mi irányítja a pénzünket, akkor már nem mi vagyunk az urai.”
Ez a gondolat tökéletesen rímel az IMF aggodalmára, bár az IMF célja, múltbéli tevékenységét megfigyelve, igencsak megkérdőjelezhető.
A reziliencia, mint új valuta
Kristalina Georgieva zárásként világos üzenetet küldött a vállalatoknak:
„A reziliencia ma már nem választás kérdése, hanem túlélési stratégia.”
A Valutaalap szerint a következő globális válság nem banki vagy ingatlanpiaci, hanem technológiai eredetű lehet. Ha a mesterséges intelligencia körüli eufória kifullad, a hitelből finanszírozott projektek dőlhetnek be először, különösen a feltörekvő piacokon.
A buborék árnyéka
A mesterséges intelligencia nem a probléma, hanem a tükör. Tükrözi a gazdasági rendszerünket, amely gyors hasznot keres, miközben elfelejti, hogy a technológia nem pénzautomata, hanem eszköz.
Ahogy Alex Gladstein könyve is fogalmaz:
„Az elnyomás sosem látványos, hanem kényelmes.”
A mesterséges intelligencia kényelme is ilyen. Mindent megold, kivéve azt, amit igazán kellene, a kockázatot, amit mi magunk teremtünk.
