Latin-Amerika zenészei egyre nehezebben hallatják hangjukat az online térben. A mesterséges intelligencia elárasztotta a streaming platformokat, és a zenészek szerint a gépek már nemcsak inspirálnak, hanem elveszik a kenyerüket is.
A latin-amerikai zenészek és az MI harca
Chile, Mexikó és Argentína között közös panasz visszhangzik: a mesterséges intelligencia által generált zenék elárasztják a Spotifyt, a Deezert és a YouTube Musicot. A zenészek szerint a robotok már nemcsak tanulnak, hanem lopnak is. Hallgatókat, jogdíjakat, figyelmet. Még a reggaeton királya, Bad Bunny sem úszta meg: mesterségesen klónozott hangján készült dal ideiglenesen felkerült a chilei toplistára, mielőtt eltávolították volna.
Botok a backstage-ben
A chilei Nekki, aki évek óta reggae, rap formában közvetíti antirasszista üzenetét, ma már nemcsak előítéletekkel küzd, hanem algoritmusokkal is.
„Ez egy új veszély, technológiai fejlődésnek álcázva. A zenei platformokat ellepték a „bot-zenék”, és az emberekre egyre kevesebb hallgató jut.” – mondta
A számok is árulkodóak: a Deezer szerint 2025 áprilisára a feltöltött tartalmak 18 százaléka már mesterségesen generált zene volt. A mesterséges dallamok gyorsan készülnek, olcsók, és soha nem fáradnak el. A végeredmény egy olyan piac, ahol a mennyiség győz a minőség felett.
A zenészek fáradnak, az algoritmus nem
A paraguayi Sari Carri indie-pop előadó még szereti a stúdióban töltött napokat, de utálja a promóciós kényszert. Dalait ma már nem elég megírni, életben is kell tartani őket.
„Két hét, és elfelejtik a dalt, amin hónapokat dolgoztam” – mondta.
Carri öt év alatt alig száz dollárt keresett a Spotify-on. Közben azok, akik előfizetnek az Suno vagy Udio nevű MI-zenegenerátorokra, pillanatok alatt ontják a tartalmat. Ők nem zenészek, csak internetezők, akik pár kattintással pénzt akarnak keresni.
A hang, amit a gép nem ért
A guatemalai Sara Curruchich a maja közösség nyelvén, kaqchikelül énekel. Szerinte az MI „eltünteti a különleges projekteket” a zenei zajban. Az argentin Heartgaze tíz év munkával építette fel karrierjét, most pedig robotokkal versenyez, amelyek egy perc alatt új dalt gyártanak. A zenészek szerint az MI zenéje üres. Nem ismeri a közösség illatát, a forró klubok levegőjét, vagy azt, milyen érzés egy több ezres tömeg előtt először megszólaltatni egy refrént. Ahogy Nekki mondta:
„A gép leutánozhat, de sosem fogja megérteni a tapasztalásomat.”
A streamingplatformok finom tánca
A zenei szolgáltatók próbálnak reagálni, de inkább fél lépéseket tesznek. A Deezer mesterséges tartalomdetektáló rendszert fejleszt, a Spotify pedig csatlakozott a Music Fights Fraud Alliance kezdeményezéshez. Miközben szűrik az MI-t, saját MI-DJ-t kínálnak, aki spanyolul kommentálja a felhasználó lejátszási listáit. A rendszer tehát kettős: az egyik kezével véd, a másikkal újabb algoritmust indít.
Élet az algoritmus árnyékában
A zenészek alkalmazkodnak. Rövidebb dalokat írnak, gyakrabban publikálnak, és maguk szervezik közösségi lejátszási listáikat. Sokan visszatérnek a koncertekhez, a vinylhez és a kazettákhoz, legalább ott még biztos, hogy ember szól a hangszerek mögött. A hondurasi Alberto Laínez szerint az MI már most az ő dalaiból tanul, engedély nélkül.
„A mesterséges intelligencia a mi munkánkkal van betanítva, jogdíj nélkül” – mondta.
A helyi szerzői jogvédő szervezetek szabályozást sürgetnek, de a legtöbb zenész továbbra is a streamingplatformokra van kényszerítve.
Latin-Amerika zenészei nem a technológiát utálják. Sokan használják az MI-t posztok tervezéséhez, vizuálokhoz, de a zenéhez nem engedik közel. A zene ugyanis nem kód, hanem élmény, közösség és identitás. A gép talán képes hangokat keverni, de kultúrát teremteni nem tud. Egyelőre.
