Egy kaliforniai per szerint a Spotify figyelmen kívül hagyja a botok által generált hamis lejátszásokat, amelyek torzítják a jogdíjak elosztását. A kereset Drake streamingadatait használja példaként, hogy bemutassa a probléma súlyát.
A per középpontjában a hamis lejátszások rendszere
Egy új csoportos kereset ismét előtérbe helyezte a Spotify régóta vitatott problémáját: a hamis, automatizált lejátszásokat. A per különösen figyelemre méltó, mert az egyik legnagyobb előadó, Drake streamingadatait használja példaként.
A keresetet november 2-án nyújtották be Kaliforniában. A beadvány szerint a Spotify „szemet huny” a botok által generált lejátszások fölött, amelyek mesterségesen növelik bizonyos előadók számait. Ezzel torzítják a jogdíjak elosztását. A dokumentum állítása szerint ez a manipuláció, vagyis az automatizált, VPN-hálózatokon futtatott hamis streamek, jelentős anyagi károkat okoz a valódi előadóknak, akik a pontos hallgatottsági adatok alapján kapnák meg bevételüket.
Drake mint példa, nem vádlott
A keresetet a rapper RBX vezeti, egy művészcsoport képviseletében, akik szerint jövedelmüket igazságtalanul csökkentették a csalások. A beadvány nem vádolja Drake-et, de az ő adatait használja illusztrációként, hogy bemutassa, mekkora a probléma mértéke.
A per szerint Drake 37 milliárd Spotify-lejátszásának „nem elhanyagolható része” gyanús fiókokhoz köthető. A dokumentumban például szerepel 250 000 lejátszás a 2024-es No Face című dalból, amely látszólag az Egyesült Királyságból származott, valójában azonban törökországi IP-címekről futott.
A Spotify védekezése
A Spotify szerint semmilyen mulasztás nem történt. A vállalat közleménye szerint jelentős összegeket fektet be a hamis streamek felismerésébe és eltávolításába és saját eseteire hivatkozik. 2024-ben például egy csalásra építő előadó hamis jogdíjait 10 millió dollárról 60 000 dollárra tudták korlátozni (a Pitchfork forrása szerint). A cég azt is állítja, hogy nem profitál az ilyen tevékenységekből, és folyamatosan fejleszti algoritmusait a visszaélések ellen.
A modell hibája: jutalom a hamis számoknak
A per ennél mélyebb problémát is felvet: a Spotify jogdíjrendszere a teljes hallgatottsági volumenre épül, így közvetve jutalmazhatja a felfújt lejátszásszámokat. Ha a platformon megnő a lejátszások összlétszáma, az a statisztikákban és a befektetői kommunikációban is jól mutat, még akkor is, ha ezek egy része nem valódi hallgatás.
A helyzet iróniája, hogy Drake maga is indított pert korábban az Universal Music Group ellen, azzal vádolva a kiadót, hogy botokat használt Kendrick Lamar egyik dalának (Not Like Us) mesterséges felpörgetésére.
Az igazságosság jövője a streamingszolgáltatásokban
A történet túlmutat Draken és a Spotify-n: a tét az, hogy a zeneiparban hogyan lehet valóban igazságos rendszert működtetni. Ahogy a botok elmosódottá teszik a határt a valódi és mesterséges siker között, ez a per próbára teszi, hogy az algoritmusokra épülő platformok mennyire szolgálják ténylegesen az előadókat. A döntés hatása túlmutathat egyetlen cégen: az egész streaminggazdaság jövőjét befolyásolhatja.
