A belépő szintű pozíciók a jövő vezetőinek, az innovációnak és a társadalmi stabilitásnak az alapjai.
A munkakörök megszüntetése veszélyes döntés
A mesterséges intelligencia forradalma átalakítja a munka világát. A felsővezetők talán még biztonságban vannak, de az alapszintű pozíciók rohamosan tűnnek el. Egy Stanford tanulmány szerint az Egyesült Államokban az MI által leginkább érintett ágazatokban, például a szoftverfejlesztésben és az ügyfélszolgálatban, a pályakezdők száma meredeken visszaesett.
A Világgazdasági Fórum kutatásai alapján pedig a kezdő feladatok 60%-át már most képes elvégezni az MI. Költségcsökkentés céljából megszüntetni ezeket a munkaköröket rövidlátó döntés. Ezek a pozíciók nemcsak feladatokat oldanak meg, hanem embereket fejlesztenek és ez minden egészséges szervezet alapja.
Miért kell megőrizni és újratervezni a belépő szintű munkákat
1. A jövő vezetőinek képzése
Minden jó vezető az alapoktól indult. Az első évek során szerzett tapasztalatok, panaszkezelés, jegyzőkönyvezés, ügyfélkapcsolat, adják azt a valóságtapasztalatot, ami nélkül a stratégiai döntések elválnak a valóságtól. Ha ez a tanulási út megszűnik, vezetőink elméleti szakemberekké válnak, akik sosem dolgoztak az első vonalban.
2. Az innováció forrása
Az újoncok friss nézőpontot hoznak. Ők látják meg először, hol akadozik egy folyamat, és sokszor ők adják a kreatív javítás ötletét. Az MI stabil, de kiszámítható. Az emberek viszont variálnak, hibáznak, kísérleteznek és ebből születnek az újítások.
3. A szervezeti kultúra fenntartása
A munkahelyek ma generációk keverékei. A fiatalok jelenléte energiát, vitát, új szempontokat hoz. Ha ők eltűnnek, steril, önmagába zárkózó vállalati közeg marad, ahol a megújulás lelassul.
4. A társadalom védelme
A munka nemcsak jövedelemforrás, hanem struktúra és érték is. Ha a fiatal generációk kimaradnak a munkaerőpiacról, az elidegenedéshez és társadalmi feszültségekhez vezet. A kezdő állások megőrzése tehát nemcsak gazdasági, hanem közösségi felelősség.
Hogyan kell újragondolni a kezdő munkaköröket
1. A feladatok újratervezése
A junior szerepek nem a monoton, automatizálható feladatokról kell szóljanak. Inkább a „miért”-ről, a döntések mögötti összefüggésekről. Például a könyvelésben az MI elvégzi az egyeztetést, de a fiatal munkatárs feladata az eredmények értelmezése: miért tér el egy adat, mit jelent a cég működésére nézve? Az emberek értelmet adnak a gép által előállított információnak.
2. A készségek fejlesztése
Az MI önmagában semmit sem ér kritikai gondolkodás nélkül. A gyorsaság nem helyettesítheti az ítélőképességet. Egy banki elemző ma már MI-t használ prezentációhoz, de emellett megtanulja, hogyan kérdőjelezze meg az MI eredményeit. A cél nem a tempó, hanem a józan ítélet.
3. A munka újradefiniálása
Az MI nem a helyettesítés, hanem a kiegészítés eszköze. A rutinfeladatokat átveheti, de a problémák megfogalmazása, a döntési kontextus megértése és a kapcsolatok építése továbbra is emberi feladat. Az a modell működik jól, ahol az MI gyorsít, az ember pedig értelmez, kiegészít és irányt ad.
4. Az emberek fejlesztése
A kezdő pozícióknak nemcsak a feladatmegoldásról, hanem a fejlődésről kell szólniuk. A hibák, a bizonytalanság, a stressz alatti döntések tanítják meg a rugalmasságot. Ha minden akadályt eltávolítunk, eltűnik a tanulási élmény is. A valódi tudás az erőfeszítésből születik és ezt nem lehet mesterségesen pótolni.
Több, mint munkahely
John Maynard Keynes közel száz éve 15 órás munkahéttel számolt a technológiai fejlődés miatt. Ehelyett még mindig a négy napos munkahétről vitázunk. A haladás gyors, a gondolkodás viszont lassú. Az MI lehetőséget ad arra, hogy újraértékeljük az értéket: ne a ledolgozott órák, hanem a minőség, a kreativitás és a kulturális hozzájárulás számítson. A kezdő állások pedig ennek a jövőnek az indítóállomásai.
