Az európai felhőfüggetlenség egyre több vállalatot és kormányzati szereplőt késztet arra, hogy visszafogja a globális felhőszolgáltatók használatát. A folyamatot geopolitikai bizonytalanságok és működési kockázatok erősítik.
Európa technológiai stratégiát vált
Nyugat-európai vállalatok és állami szervezetek gyors ütemben alakítják át a felhőre épülő informatikai struktúráikat. A folyamatot nem technológiai követelmények indítják el, hanem geopolitikai aggodalmak. Az Európán kívüli nagy szolgáltatóktól való függőség sok szereplő szerint működési kockázatot jelent.
Egy friss Gartner-felmérés erősíti meg a trendet. A nyugat-európai CIO-k és IT-vezetők 61 százaléka tervezi, hogy a jövőben inkább helyi vagy regionális szolgáltatókat használ. További 53 százalék olyan problémákat lát a globális felhőszolgáltatókkal kapcsolatban, amelyek miatt csökkentenék azok jövőbeni szerepét.
Mi mozgatja a váltást?
A változás egyik fő oka a külső kontrolltól való félelem. A vezetők attól tartanak, hogy politikai döntések, szankciók, vagy egy nemzetközi incidens következtében egy felhőszolgáltató hozzáférést korlátozhat, vagy akár leállíthat kritikus rendszereket. A helyi megoldások célja nem feltétlen az amerikai technológia teljes kiváltása, hanem az úgynevezett működési szuverenitás biztosítása. Ez azt jelenti, hogy az infrastruktúra üzemeltetésének jogi és gyakorlati kontrollja helyi szereplőknél marad.
Rene Buest, a Gartner elemzője szerint a lényeg egyszerű: ki rendelkezik az operációs kontrollal, és ki tudja ténylegesen kikapcsolni vagy módosítani a szolgáltatást.
Új európai felhőprojektek
Az elmúlt évben több olyan kezdeményezés jelent meg, amely ezt a működési önállóságot célozza. A Virt8ra projekt több helyszínen épít szuverén edge-felhőt, európai vállalatok és egyetemek részvételével.
Ezzel párhuzamosan Franciaországban és Németországban is létrejöttek olyan vegyesvállalatok, ahol helyi szereplők amerikai technológiára építve, de teljes helyi kontroll mellett üzemeltetik a felhőszolgáltatásokat. Ilyen a francia S3NS és Bleu, illetve a német Delos Cloud.
Ezek közös jellemzője, hogy a szolgáltatást helyi irányítás alatt tartják. Ha a globális partner szankció miatt nem ad ki frissítést, a környezet elavulhat, de nem lehet távolról leállítani.
Kormányzati lépések is erősítik a trendet
Több kormány elindította saját szuverén felhőprojektjét. A holland parlament például saját privát felhőt épít, kifejezetten a külső technológiáktól való függőség csökkentésére. Az Európai Bizottság is felülvizsgálja az amerikai szolgáltatókkal kötött szerződéseit. Ez azt jelzi, hogy a téma túllépett az elméleti vitákon, és tényleges fejlesztéseket indít el.
Geopatriation: új fogalom a felhőpiacon
A Gartner külön nevet adott annak a tendenciának, amelyben a vállalatok visszahozzák meglévő munkaterheléseiket a nagy nemzetközi felhőkből. Ezt nevezik geopatriationnek. A felmérések alapján 2030-ra a nyugat-európai szervezetek több mint 75 százaléka már helyi vagy regionális szolgáltatóhoz költözteti a virtuális munkaterhelések jelentős részét.
Súlyos költségek és gyakorlati nehézségek
A váltás azonban drága. A helyi szolgáltatók nem rendelkeznek olyan infrastruktúrával, mint a globális versenytársak. A működtetés költségesebb és több funkció hiányzik. A német Delos Cloud például várhatóan legalább 20 százalékkal drágább lesz a szokásos hyperscale megoldásoknál, miközben a vállalatok többsége legfeljebb 10 százalékos felárat fogadna el. A teljes átállás ráadásul hosszú folyamat. Elemzők szerint 5–10 éves stratégiai elköteleződést igényel, amelynek eredménye sokszor már nem is az aktuális vezetés alatt térül meg.
Európa hosszú távú célja: kiegyensúlyozott függőség
A szakértők szerint Európa nem lehet teljesen önellátó olyan területeken, mint a félvezetőgyártás vagy a teljes szoftveres ökoszisztéma fenntartása. A cél ezért nem a teljes függetlenség, hanem a kockázatok csökkentése és a technológiai kontroll helyi kézben tartása.
Ennek része az is, hogy egyre több szervezet fordul nyílt forráskódú alternatívák felé. Az egyik leglátványosabb példa az ICC esete, ahol a szervezet a Microsoft-alapú megoldások helyett teljesen nyílt forráskódú rendszerre váltott, miután egyik vezetőjük fiókja szankció miatt elérhetetlenné vált.
A felhő a geopolitika részévé vált
A kontinens technológiai stratégiáját ma már nem kizárólag a teljesítmény, a rendelkezésre állás vagy az innováció mozgatja. A felhőhasználat a geopolitika szerves részévé vált. A nagy amerikai szolgáltatók továbbra is meghatározó szereplők, de egyre több európai piacon csak úgy maradnak versenyképesek, ha helyi operációs modellt és jogi kontrollt biztosítanak. A felhő ezáltal már nem csupán informatikai infrastruktúra, hanem stratégiai érdek.
