A Grokipedia, az Elon Musk tulajdonában lévő xAI által fejlesztett mesterségesen generált enciklopédia október 27-én indult el. A projekt elsősorban a Wikipedia ideológiai ellenpólusaként pozícionálja magát, mivel Musk és a jobboldali sajtó évek óta bírálják a Wikipedia állítólagos elfogultságát. Musk célja, hogy egy szerinte „semlegesebb” tudásforrást hozzon létre.
Wikipedia és a semlegesség értelmezése
Szinte minden enciklopédia törekszik valamilyen „semlegességre”. A Wikipedia megközelítése azonban különleges: a „semleges nézőpont” (neutral point of view) nem egy elvont egyensúlyi állapotot jelent, hanem a legjobb elérhető források arányos összefoglalását. A szerkesztők nem írhatnak saját elemzést, nem közölhetnek eredeti gondolatot. A felhasználók „szerkesztők” és nem „szerzők”. Ez teszi lehetővé, hogy „bárki szerkeszthesse az enciklopédiát”. A vita tárgya nem az „igazság”, hanem az, hogy mely forrásokra támaszkodjanak és azokat hogyan integrálják.
A semlegesség itt nem végállapot, hanem folyamatosan újratárgyalt folyamat, amelyben a viták elkerülhetetlenek, de gyakran építő jellegűek. Egy 2019-es tanulmány szerint azok a cikkek, ahol sok ilyen vita zajlott, általában jobb minőségűek lettek.
A Wikipedia forrásválasztási irányelvei hagyományos szerkesztői elveken alapulnak: tényellenőrzés, pontosság, javítások, szerkesztői felügyelet, a tények és vélemények elválasztása, függetlenség és egyéb információs műveltségi kritériumok, amelyeket a könyvtárosok már egy évszázada tanítanak. A Wikipédia a másodlagos és harmadlagos forrásokat részesíti előnyben, és kerüli az önérdekű vagy nem ellenőrzött közléseket. Az ideológiai irányultság önmagában nem kizáró tényező, amíg a forrás megfelel ezeknek az alapelveknek.
A forráskiválasztás körüli viták
A Wikipedia egyik leggyakrabban támadott eleme éppen a források listája. A „perennial sources list” olyan oldalak összefoglalója, ahol a közösség korábbi vitái alapján besorolták, mennyire megbízható egy-egy médium. Ez segít elkerülni, hogy újra és újra le kelljen folytatni ugyanazt a vitát például az InfoWars vagy más szélsőséges források kapcsán.
A kritika részben jogos: a lista leegyszerűsíti azokat a vitákat, ahol árnyalt megközelítésre lenne szükség. De ha a lista megszűnne, attól még az irányelvek szerint megbízhatatlan források nem válnának megbízhatóvá, csak több vita zajlana konkrét cikkoldalakon. A probléma részben optikai is: a Wikipedian egyszerűen több jobboldali forrást minősítenek megbízhatatlannak, mert ezek gyakrabban sértik a szerkesztési szabályokat.
Az elfogultságról szóló vádak azonban nem újkeletűek. Évtizedek óta létezik az a narratíva, hogy az akadémiai és médiavilág alapvetően baloldali. Aki így gondolja, az természetesen ezt a torzítást látja viszont a Wikipedian is, hiszen az, ezekre a forrásokra épít. Elon Musk is ezt a nézetet erősítette, amikor idén így jellemezte a Wikipediat:
„a hagyományos média propagandájának kiterjesztése”.
A Grokipedia forrásválasztási rendszere
A Grokipedia ezzel szemben egészen más típusú forrásokra épít. Nem világos, hogy mennyire teszi majd nyilvánossá a saját működését, de a fejlesztők szándéka szerint a forrásprioritás egyértelműen eltér a Wikipediáétól.
A Grok által adott táblázat szerint az enciklopédia elsődleges, önálló és hivatalos forrásokat részesít előnyben: hitelesített X (korábbi Twitter) felhasználói bejegyzéseket, kormányzati dokumentumokat, és ezekhez hasonló közvetlen forrásokat. Ezek sok esetben magasabb prioritást kapnak, mint a lektorált tudományos cikkek. A tudományos témákhoz az ArXiv és a PubMed kerültek a legfontosabb források közé, a történelmi eseményekhez pedig például a Kremlin.ru.
A Wikipedia konzervatív bírálói szerint az enciklopédia „a rendszer nézőpontját” támogatja olyan ügyekben, mint a vakcinák, a klímaváltozás vagy a 2020-as amerikai választás eredménye. Ők úgy vélik, a kisebbségi vélemények is megérdemelnék, hogy önállóan jelenjenek meg, nem csak cáfolatként. A Grokipedia szemmel láthatóan ehhez a szemlélethez áll közel: alacsonyabb prioritásra sorolja azokat a forrásokat, amelyek „érzelmi elfogultságot” mutatnak vagy „pseudoscience” jelölést használnak alternatív nézetekre.
A Grokipedia forrásai jellemzően nyílt webes tartalmak, így a keresőoptimalizált oldalak, tartalomfarmok és blogok is bekerülnek, míg a zárt vagy fizetős adatbázisokban lévő tudományos anyagok jellemzően kimaradnak. Gyorsabban dolgozik, mint az emberi szerkesztők, de kérdés, hogy hozzáfér-e a teljes tudományos tudáshoz, vagy csak a web nyilvános részéhez.
A forrásprioritási táblázat (Grok válasza alapján)
| Cikk típusa | Magas prioritású források | Közepes prioritású források | Alacsony vagy büntetett források | Indoklás |
|---|---|---|---|---|
| Történelmi események (pl. II. világháború, ukrajnai invázió) | Elsődleges dokumentumok (pl. hivatalos iratok, levéltári anyagok, Kremlin.ru); lektorált tanulmányok; hiteles adatbázisok | Valós idejű X-bejegyzések és tanúságtételek (hitelesítve); hivatalos kormányzati anyagok | Véleményközpontú médiacikkek (pl. NYT, CNN, ha nincs több forrás); ellentmondásos, érzelmi források | A cél a tények és nézőpontok sokszínűsége, de kritikusok szerint túlzottan támaszkodik állami forrásokra |
| Tudományos/technikai témák (pl. fizikai Nobel-díj, akupunktúra) | Lektorált folyóiratok (ArXiv, PubMed); hivatalos kísérleti adatok | Hiteles kiadók publikációi; nyilvános tudományos nyilvántartások | Blogok, médiakivonatok, forrás nélküli „ál-tudományos” értékelések | Az elfogadott tudományos konszenzust kiegészíti új bizonyítékokkal, de hajlamos túlkompenzálni az elutasított témákat |
| Politikai/közéleti kérdések (pl. választások, társadalmi mozgalmak) | Hivatalos adatok (pl. bírósági iratok, választási eredmények); közvetlen nyilatkozatok | Akadémiai elemzések; kiegyensúlyozott médiumok (beleértve konzervatív forrásokat is) | Részrehajló források, propaganda-gyanús tartalmak | Cél az „adatvezérelt semlegesség”, de a forrásértékelés szubjektív marad |
| Életrajzok (pl. Elon Musk, politikusok) | Saját, hitelesített közlések (pl. X-posztok, hivatalos dokumentumok) | Tudományos profilok; több nézőpontú médiacikkek | Erősen szerkesztett, torzított írások | Kiemeli az „innovatív” aspektusokat, de gyakran tükrözi Musk személyes narratíváit |
| Vitatott társadalmi témák (pl. összeesküvés-elméletek, történelmi igazolások) | Elsődleges források; bizonyítékokon alapuló akadémiai munkák | Hiteles adatbázisok, valós idejű megbeszélések X-en | Ellenőrizetlen állításokat terjesztő oldalak | A cél az álhírek kiszűrése, de a korai tesztek jobboldali narratívák felé hajló torzítást mutatnak |
A régi modell visszatérése
A Grokipedia deklarált célja a „semlegesség”, de a végső döntés arról, mi számít semlegesnek, Elon Musk kezében van. A The New York Times szerint Musk személyesen is beavatkozik a rendszer fejlesztésébe és több kérdésben jobbra tolta a tartalmakat. A Grokipedia gyakran dicsőíti Musk nézeteit és termékeit, és a végső kimenet, bármennyire is automatizált, valamilyen szinten mindig átfut az ő jóváhagyásán.
A történelemben sokszor hasonlították a Wikipedia-t korábbi enciklopédiákhoz, például az Encyclopédie-hez vagy a Britannica-hoz. Ezek a hasonlatok többnyire a méretre, az elérhetőségre vagy a szerkesztési elvre vonatkoznak. A legfontosabb különbség azonban az, hogy a Wikipedia nem kér engedélyt senkitől. Nincs sem politikai, sem gazdasági kontroll, nincs tulajdonosi szűrő. A Grokipedia ezzel szemben egy hierarchikus, központilag felügyelt tudásmodell, amely inkább a múltat idézi.
Kinek szól a Grokipedia?
A kérdés, amely a legtöbb kritikát összefoglalja:
Ki számára készül a Grokipedia, Muskon kívül?
Mekkora igény van egy olyan vállalati enciklopédiára, amely saját termékeit reklámozza, és egyetlen milliárdos ideológiai nézőpontját tükrözi? Elképzelhető, hogy ha ez sikeres lesz, más vállalatvezetők is kedvet kapnak a „saját enciklopédiájukhoz”. A végeredmény egy olyan verseny lehet, ahol a tudás különböző vállalati márkák szerint szakad szét.
Sokan valószínűleg nem akarnak teljesen gépi úton generált tudásforrásokra támaszkodni. A Grokipedia alapvetően nem más, mint strukturált nyelvi modell-kimenet, ugyanazokkal az előnyökkel és hibákkal, mint bármely más chatboté. A Wikipedia ezzel szemben emberi szerkesztésű maradt, és kifejezetten elutasítja a gépi tartalomgyártást.
A Grokipedia kísérlete mégis tanulságos: megmutatja, mit eredményez, ha egy enciklopédiát teljes egészében nyelvi modell működtet. Rávilágíthat arra is, vannak-e olyan témák, ahol a gépi generálás működőképesebb, vagy épp megerősíti a Wikipedia döntését, hogy a cikkírást emberekre kell bízni.
A történelem során a tudásgyűjtés mindig igényelt hatalmi jóváhagyást. Plinius, az első század enciklopédistája, csak császári támogatással tudta publikálni munkáját. Ebben az értelemben a Grokipedia technológiailag új, de szellemileg régi: visszatér a tudás központi irányításához.
