A Föld-megfigyelés új szintre lépett. A műholdakból érkező adatok ma már valós időben értelmezhetők, így a kutatók és döntéshozók gyorsabban reagálhatnak a klímaváltozás hatásaira. Az űrből érkező információ nemcsak előrejelzést ad, hanem valódi eszközzé válik a katasztrófák megelőzésében és a fenntartható jövő megtervezésében.
Tüneti kezelés a klímaválságra
Az éghajlati válság súlyosbodásával egyre nagyobb szerepet kapnak azok a technológiák, amelyek képesek valós időben mérni és elemezni a bolygó állapotát. A műholdas Föld-megfigyelés évtizedek óta létezik, de most egy fordulóponthoz ért. Az adatok feldolgozását mesterséges intelligencián alapuló rendszerek gyorsítják fel, így a megfigyelésből valós idejű döntéstámogatás születik.
Ezt vizsgálja, a Genfben működő nemzetközi gazdasági fórum (WEF) és a Massachusetts Institute of Technology (MIT) Média Laboratóriuma által készített tanulmány. A kutatás szerint a legnagyobb áttörést az adatfeldolgozás sebességének növekedése hozza. A gépi tanulás képes az űrből érkező információt ezerszer gyorsabban elemezni, mint a korábbi módszerek.
Az adatokból éghajlati intelligencia születik
A műholdas rendszerek 2032-re várhatóan több mint két exabájtnyi adatot gyűjtenek majd, ami az űralapú alkalmazásokból származó összes adat 86 százalékát jelenti. A kutatók szerint a klímaváltozással kapcsolatos mérési változók több mint fele kizárólag az űrből mérhető pontosan.
A mesterséges intelligencián alapuló modellek révén ezek az adatok ma már nemcsak rögzíthetők, hanem néhány percen belül értelmezhetők is. A Microsoft Aurora rendszere például másodpercek alatt képes előre jelezni a levegő szennyezettségi szintjét világszerte, míg a NASA nyílt forráskódú Prithvi modellje árvízi és mezőgazdasági kockázatok becslésére is alkalmas.
A gyakorlatban ez már működik. A 2024-es hurrikánszezon idején a Microsoft és a Planet Labs néhány órán belül képes volt felmérni a Grenada-szigeteken keletkezett épületkárokat. Korábban ez a munka heteket vett volna igénybe.
Gyorsabb adatok, pontosabb beavatkozások
Az alacsony Föld körüli pályán mozgó új műholdrendszerek, például a Muon Space, már képesek 25 négyzetméteres tűzfészkek azonosítására mindössze húszpercenkénti visszatéréssel. A Landsat Next misszió 2030-as indulásakor több mint kétszer annyi spektrális sávot rögzít majd, mint elődei.
A technológiai fejlődés azonban mit sem érne, ha az adatok feldolgozása nem tudna lépést tartani. Az új, tanuló algoritmusok már az űrben azonosítják az eltéréseket, mielőtt az információ a Földre érne, ezzel tovább csökkentve a reakcióidőt.
A tudás mindenkié lehet
A Föld-megfigyelés nem csupán a nagy kutatóintézetek kiváltsága. Az MIT Media Lab Earth Mission Control rendszere és a Digital Earth Africa program nyílt forrású megoldásai révén ma már több százezer afrikai közösség férhet hozzá árvíz-előrejelzésekhez és vízfigyelési adatokhoz.
- Digital Earth Africa kezdeményezés
- Az ausztrál Geoscience Australia ügynökség irányít lehetővé téve, hogy helyi döntéshozók is valós időben reagáljanak az éghajlati veszélyekre.
- Európai Űrügynökség
- Szöveges kérdésekre válaszoló, vizuális elemzéseket készítő digitális segédet fejleszt, amely a laikusok számára is érthetővé teszi az űrből származó adatokat.
A kihívások továbbra is adottak
Az adatok szabványosítása, a felhőalapú feldolgozási infrastruktúrához való hozzáférés, valamint a szakmai képzések és digitális írástudás fejlesztése nélkül a technológiai előny könnyen társadalmi szakadékká válhat. A kutatók szerint a cél az, hogy az éghajlati információkhoz való hozzáférés mindenki számára biztosított legyen. Különösen igaz ez, azokban a régiókban, amelyek a leginkább kitettek a klímaváltozás következményeinek.
