Egy brit házaspár energiaköltségei 375 fontról 40 fontra estek vissza, miután a hagyományos kazánt egy több száz számítógépből álló mini-adatközpont váltotta fel. A rendszer a szerverek hőjével fűti a házat.
Egy fészer, benne 500 mini-számítógép
Egy Essex megyei pár lett az első az Egyesült Királyságban, akik olyan fűtési rendszert próbálhatnak ki, amelyet egy kerti fészerben elhelyezett mini-adatközpont működtet. A HeatHub nevű berendezés több mint ötszáz kis számítógép hőjét fogja be, és azt vezeti a ház fűtési és melegvíz-rendszerébe.

A rendszer elve egyszerű. Az adatközpontok rengeteg hőt termelnek működés közben. Ezt normál esetben hűtőrendszerek vezetik el, itt azonban olaj fogja fel a hőt, majd továbbítja a ház felé. A ház tulajdonosa, Terrence Bridges elmondta, hogy a felesége egészségi állapota miatt különösen fontos a stabil meleg. A váltás óta „nem lehet panasz”. A fűtés hatékonysága szerinte óriási javulás, a költségek pedig töredékükre estek.
A kísérlet célja: alacsony jövedelmű háztartások támogatása
A HeatHub, a Thermify nevű brit vállalat fejlesztése és a UK Power Networks SHIELD projektjének része. A cél az, hogy innovatív, alacsony kibocsátású technológiákkal segítsék a nehezebb helyzetben lévő háztartásokat. A program részeként a ház napelemeket és akkumulátort is kapott. Ezek kiegészítik a hőtermelő adatközpontot, és tovább csökkentik a havi költségeket. A Bridges házaspár szerint a rendszer „meleg, csendes és zöld”. A havi 40–60 fontos rezsi pedig önmagáért beszél.
Hogyan áll össze egy kertvégi adatközpont?

A Thermify alapítója szerint minden modul legfeljebb 56 apró, Raspberry Pi méretű számítógépet tartalmaz. Ezek együtt egy több száz gépből álló „elosztott adatközpontot” alkotnak. A rendszer nem MI-modellek futtatására készült, hanem könnyebb feladatokra, mint például appok működtetése vagy nagy adathalmazok elemzése. A vállalat azt tervezi, hogy a jövőben az ügyfelek fizetnek majd a számítási kapacitásért, a hő pedig gyakorlatilag melléktermékként jut a háztartásokba.
A modell lényege: az áram költségét a megrendelő cégek állják. A lakók a keletkező hőt használják.
Az adatközpontok hője nem vész el, csak eddig elpazaroltuk
Az Egyesült Királyságban az adatközpontok fogyasztják az ország áramának nagyjából 2,5 százalékát. Ez az arány a következő években többszörösére nőhet. A hűtés önmagában egyes esetekben a teljes fogyasztás 30 százalékát is elviszi. Érthető tehát, hogy több vállalat is keresi a módját, hogyan lehetne „hasznos melléktermékké” alakítani a szerverek hőjét.
Devonban egy úszómedencét fűtenek egy mosógép méretű digitális kazánnal. Cambridge közelében egy napelemparkot és egy adatközpontot kapcsolnának össze egy hőhálózattal. Egy kórház is tervezi, hogy új adatközpontjának hulladékhőjét hasznosítja. A technológia tehát nem elszigetelt ötlet, hanem egyre több helyen jelenik meg.
Nem csak hő, hanem teljesen új adatközpont koncepció
A cikk egy másik szereplője, egy kisebb adatközpontot üzemeltető vállalkozó, természetes tóval oldotta meg a hűtést. A víz gyűjti a hőt, a halak pedig a csövek felületéről takarítják le az algát. Ez a megoldás kevesebb áramot igényel, mint a hagyományos kompresszoros rendszerek, és teljesen elhagyja a hűtőközegek használatát. A rendszer még kísérleti, de a tapasztalatok alapján könnyen skálázható. A nagyobb víztömeg stabilabb hőelvezetést biztosítana, állítja a fejlesztő.
Hogyan tárolunk, és hogyan fűtünk?
A Thermify-féle modell különösen érdekes az energiaárak ingadozása miatt. Az adatközpontok hője eddig jórészt feleslegként jelent meg. Most viszont úgy tűnik, hogy akár a fűtés jövőjének része is lehet. Egy ház, egy fészer és néhány száz mini-számítógép még pilot projekt. De ha több tucat, majd több száz ilyen „elosztott adatközpont” működik egyszerre, akkor a hőtermelés üzleti modellé válhat.
Eközben más országok is kísérleteznek alternatív megoldásokkal.
- A Microsoft víz alatti adatközpontja éveken át üzemelt a skóciai partoknál.
- Kínában állítólag ugyancsak tenger alatti adatközpontok épülhetnek.
A közös pont: ugyanaz a gondolat, hogy a számítógépek által termelt hő nem probléma, hanem erőforrás.




