Az Európai Bizottság 2000 milliárd eurós, hét évre szóló költségvetési javaslata a versenyképességet és a kiberbiztonságot célozza. Egy kulcselem mégis hiányzik: a nyílt forráskód.
Fejlesztői intelmek
Európa a digitális korszak küszöbén áll, mégis újra kihagyhat egy alapvető lehetőséget.
Erre hívta fel a figyelmet Daniel Stenberg, a legendás cURL eszköz megalkotója és az European Open Source Academy elnöke, aki évtizedek óta a nyílt forráskód egyik leghangosabb szószólója.
Cikkünk Stenberg gondolatait követve mutatja be, miért nem engedheti meg magának Európa, hogy figyelmen kívül hagyja a nyílt forráskódot a digitális szuverenitásért folytatott versenyben.
Nyílt forráskód az EU-ban, mint stratégiai alap
A nyílt forráskód az EU-ban nem extra, hanem alap. Az internet és a legtöbb felhőszolgáltatás nyílt forráskódú komponensekre épül. Az európai ipar és a közszféra napi szinten támaszkodik ezekre a könyvtárakra és rendszerekre. A nyílt forráskód átláthatóságot és rugalmasságot ad, amit a zárt megoldások nem tudnak pótolni.
A javasolt uniós büdzsé a kiberbiztonságra és az innovációra fókuszál, mégsem jelöl ki külön keretet a nyílt forráskód finanszírozására. Ez feszültséget kelt a jogszabályi iránnyal, hiszen az EU az elmúlt években több rendeletben is központi szerepbe emelte az ökoszisztémát.
Jogszabályi lendület, költségvetési csend
A Mesterséges intelligenciáról szóló törvény (AI Act), a Kiberrezilienciáról szóló jogszabály (Cyber Resilience Act) és a készülő Felhő- és MI-fejlesztési törvény (Cloud and AI Development Act) mind hangsúlyozzák a nyílt forráskód jelentőségét.
A nyílt forráskód ezekben a keretekben a bizalom és az ellenőrizhetőség garanciája. Ha a költségvetés nem követi ezt, a politika elveszti a hitelességét.
A versenyképességi célokat nehéz lesz elérni úgy, hogy közben az alapinfrastruktúrát fenntartó projekteket nem támogatjuk. A nyílt forráskód nemcsak fejlesztést kér, hanem folyamatos fenntartást is. Az ellátási lánc itt kód és közösség egyszerre.
Hiányzik a külön sor a költségvetésben
A jelenlegi javaslat nem nevesíti a nyílt forráskódot. Ez azért gond, mert a piaci és filantróp források nem pótolják a kritikus komponensek stabil karbantartását. A közérdekű digitális infrastruktúra a közjavak logikája szerint működik, ezt a piac önmagában alulfinanszírozza.
A nyílt forráskód egyszerre gazdaságpolitika és biztonságpolitika. Finanszírozás nélkül nő a függés külső szereplőktől és a sérülékenységek kockázata. A stratégiai autonómia így csak papíron marad.
Európai Szuverén Technológiai Alap (EU Sovereign Tech Fund): precedens és lehetőség
Az OpenForum Europe javaslata egy Európai Szuverén Technológiai Alap (EU Sovereign Tech Fund) létrehozása, a német szuverén technológiai alap mintájára. Ez a program már évek óta támogat kritikus nyílt forráskódú projekteket, és európai szinten is biztosíthatna stabil, hosszú távú finanszírozást.
Egy ilyen alap nem centralizált fejlesztésről szólna, hanem világos, nyílt pályázati mechanizmusról.
Olyan projekteket támogathatna, amelyek biztonsági auditot, hibajavítást, dokumentációt vagy közösségi fejlesztést igényelnek. A fenntarthatóság itt nem mellékes cél, hanem maga a stratégia.
Európai Versenyképességi Alap (European Competitiveness Fund): kihagyott ziccer
A tervezett Európai Versenyképességi Alap (European Competitiveness Fund) a digitalizáció motorja lehetne. Mégsem nevesíti a nyílt forráskódot mint támogatandó területet.
Ez visszafogja a hatást: a nyílt forráskód a digitalizáció szövete. Ha a szövetről megfeledkezünk, a ruha foszlani kezd.
A döntés azonban még nem végleges. A költségvetési egyeztetés során be lehet illeszteni célzott támogatási sorokat.
A magyar döntéshozók és szakmai szervezetek itt fontos szerepet játszhatnak. Az EU-s szintű ökoszisztéma erősítése a hazai fejlesztők és intézmények érdeke is.
Magyar kontextus: közpénz, közadat, közjó
Magyarországon is széles a nyílt forráskód láthatatlan jelenléte. Egyetemek, kutatók és KKV-k napi szinten fejlesztenek és integrálnak nyílt technológiákat. A közintézmények sok helyen ezekre építik rendszereiket.
A nyílt forráskód az EU-ban és itthon is költséghatékony, átlátható és auditálható megoldás.
Három gyakorlati lépés itthonra:
- Központi OSS-fenntartási alap létrehozása biztonsági auditokra és hibajavításokra.
- Közbeszerzési útmutató, amely az egyenértékűség elve alapján nyitva hagyja az ajtót a nyílt megoldások előtt.
- Oktatási és közigazgatási programok, amelyek a nyílt forráskódot gyakorlati készségként tanítják.
Nyílt forráskód az EU-ban a mesterséges intelligencia korában
Az MI-korszak a nyílt modellek és az átlátható adatkatalógusok felé mozdul.
A nyílt forráskód átláthatóvá és megismételhetővé teszi a kutatásokat, csökkenti a technológiai kiszolgáltatottságot az állami rendszerekben, és erősíti a digitális biztonságot a gazdaságban.
A karbantartás itt kulcskérdés. Egy népszerű könyvtár hibája láncreakciót okozhat.
A megelőzés mindig olcsóbb, mint a válságkezelés, a nyílt forráskód ezért közvetlenül a kockázatkezelés része.
Miért jó üzlet ez Európának
A nyílt forráskód multiplikátor hatású befektetés. Minden euró több projektben, országban és ágazatban hasznosul.
A kis- és középvállalkozások számára belépőt ad a globális értékláncokba, az egyetemeknek pedig erősíti az alkalmazott kutatást.
Ez nem bezárkózó függetlenség, hanem értékalapú önállóság, az együttműködésre építő európai út.
Európa ezzel a nyitott, kooperatív modellel kínál alternatívát az amerikai platformlogika és a kínai állami centralizáció között.
Mit tehetünk most
Az uniós költségvetés tárgyalása még nyitott folyamat. Három konkrét javaslat, amelyek illeszkednek Stenberg üzenetéhez:
- Az Európai Versenyképességi Alap (European Competitiveness Fund) digitalizációs fejezetébe kerüljön be a nyílt forráskód mint külön támogatható terület.
- Jöjjön létre az Európai Szuverén Technológiai Alap (EU Sovereign Tech Fund), amely fenntartást és biztonságot finanszíroz.
- Alakuljon ki EU-szintű közösségi támogatási protokoll a kritikus komponensek azonosítására és priorizálására.
A nyílt forráskód ma az a digitális közmű, amelyen a jövő gazdasága fut.
A kérdés nem az, hogy fizetünk-e érte, hanem az, hogy okosan fizetünk-e.
