A streamingóriás új megállapodást kötött a világ három legnagyobb kiadójával. A cél: olyan technológiai fejlesztések, amelyek a zenészeket nem megkerülik, hanem bevonják a digitális korszak új hullámába.
A zeneipar új egyensúlya
Az elmúlt években a zenészek és a technológiai cégek közti feszültség látványosan nőtt. Sok művész azt állította, hogy a fejlesztők engedély nélkül használták fel felvételeiket algoritmusok betanítására. A streamingplatformok közül most a Spotify lépett más irányba.
A cég licencmegállapodásokat kötött a három legnagyobb kiadóval, a Sony Music-kal, a Universal Music Grouppal és a Warner Music Grouppal, hogy közösen fejlesszék a zenészek számára elérhető új technológiai eszközöket. A kezdeményezéshez csatlakozott a Merlin jogkezelő szervezet és a Believe digitális kiadó is. A cél: az alkotók jogainak védelme és az, hogy a jövő fejlesztései ne a művészek kárára, hanem velük együtt szülessenek.
A Spotify hangsúlyozza, hogy az új termékek fejlesztésébe az előadók beleegyezésével vonja be a zenéiket. A vállalat szerint ez az együttműködés lehet az első modell, amelyben a technológia és a jogi védelem nem ütközik, hanem kiegészíti egymást.
A zenészek és a technológia határvonalán
A kiadók döntése válasz azokra a művészekre, akik nyíltan bírálták a fejlesztőcégeket. Paul McCartney, Dua Lipa és Elton John is felszólalt már a jogtalan adatfelhasználás ellen. A viták középpontjában az áll, hogy a mesterséges rendszerek képesek megtanulni az előadók hangját és stílusát, de sok esetben ezt engedély nélkül teszik. A Spotify társelnöke, Gustav Söderström, szerint a változás elkerülhetetlen:
„A technológia átalakítja a zenét és azt is, ahogyan hallgatjuk. A kérdés az, hogyan maradhatunk tisztességesek közben.”
Társa, Alex Norström, hozzátette:
„A fejlesztéseknek az előadókat kell szolgálniuk. A mi feladatunk, hogy az innováció az alkotók jogait erősítse.”
A vállalat úgy tervezi, hogy az új eszközök segítségével a művészek maguk dönthetnek, szeretnék-e, hogy a hangjuk vagy dalaik bármilyen automatizált rendszerben megjelenjenek.
Engedéllyel működő jövő

A zenészek világszerte szkeptikusak. Sokan attól tartanak, hogy az új technológia csökkenti a bevételeiket és gyengíti az alkotás értékét. Max Bonanno, a MidCitizen Entertainment menedzsmentcég partnere szerint a generatív zenék „felhígítják” a piacot, és még nehezebb lesz tisztességesen megélni a streamingből. Mások viszont lehetőséget látnak benne. Ed Newton-Rex, a Fairly Trained alapítója, úgy véli, a Spotify-modell új irányt mutathat:
„Sok technológiai fejlesztés kizsákmányoló. Ez viszont engedéllyel, átláthatóan és az előadók beleegyezésével épülhet fel.”
Az etikus fejlesztés iránti igény világszerte nő. A zenészek szeretnék tudni, hol és hogyan használják fel a munkájukat, és kik profitálnak belőle. A Spotify szerint a mostani megállapodás ennek a bizalomnak a visszaépítését szolgálja.
A streaming korszak új fejezete
A Spotify korábban is alkalmazott fejlett technológiákat. Az ajánlórendszerek, a személyre szabott lejátszási listák és az AI DJ funkció már régóta működnek, de eddig nem készítettek új zenét. A mostani partnerségek azt mutatják, hogy a vállalat a zene létrehozásába is belép, szigorúan jogtiszta módon. A Warner Music Group vezetője, Robert Kyncl, szerint a lépés logikus:
„A zenének fejlődnie kell, de közben meg kell védenünk az alkotókat. A Spotify partner ebben, mert felismerte, hogy az engedélyezett fejlesztés az egyetlen fenntartható út.”
A jövőben az ilyen típusú megállapodások formálhatják a teljes iparágat. A streamingplatformok számára a bizalom ugyanolyan fontos lesz, mint a hallgatottsági adatok.
A hang, ami összeköt
A Spotify lépése új mintát teremt a zeneiparban. A jogvédelem, a technológia és a művészet itt végre közös irányba mozdul. A fejlesztések célja nem a zenészek helyettesítése, hanem az alkotás támogatása. Ha ez az egyensúly megmarad, a digitális zene jövője talán nem a másolásról, hanem az együttműködésről szól majd.




