Az ötödik ipari forradalom egyetlen alapvető kérdést tesz fel. Mit csináljon az ember, ha a gép egyre több munkát átvesz?
A 2021-es brüsszeli pillanat
Az Európai Bizottság 2021. január 7-én publikálta az Industry 5.0 — Towards a sustainable, human-centric and resilient European industry című dokumentumát. Breque, De Nul és Petridis, a Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatóságának három szerzője, ebben fogalmazták meg az új keretrendszert. Az Ipar 4.0 narratívája — minél automatizáltabb, annál jobb — kiegészítést kapott. A brüsszeli dokumentum három pillére az emberközpontúság, a fenntarthatóság és a vállalatok ellenállóképessége.
A magyar gyártóipar számára ez a fogalom 2022-ben kezdett konkrét tartalommal megtelni. Akkor jelentek meg az első olyan magyar ipari konferenciák, ahol már a fókusz az ember-gép kollaboráción volt.
Magyar üzemek két úton
Az Audi Hungaria győri üzemében két kollaboratív robot — Ádám és Éva — dolgozik a gyártósoron. A két Kuka iiwa R820-as típusú gép naponta 14 000 mérést végez az Audi A3 és TT modelljein, szorosan az emberi munkatársak mellett, biztonsági kerítés nélkül. A robotok érintőszenzorokkal érzékelik a kontaktust, és azonnal megállnak — ez teszi lehetővé az emberközelben végzett munkát. Az Audi Győrben emellett egy nemzetközi P-LIFT projekt keretében ragasztási műveletre is telepített kollaboratív robotot, és 22 darabos önjáró robotflottát (AMR) használ a logisztikai folyamatokhoz.
A Mercedes-Benz kecskeméti gyárában más úton járnak. 2024 márciusa óta egy Apollo nevű humanoid robotot tesztelnek, amit az amerikai Apptronik fejlesztett ki. Apollo 1,73 méter magas, 72,5 kilós, és kisebb képzettséget igénylő, ismétlődő feladatokat végez — például alkatrészeket visz a gyártósori munkások felé. A Mercedes vezetése szerint a tesztek célja megérteni, milyen szerepe lehet a humanoid robotnak a fizikailag megterhelő, alacsony képzettséget igénylő munkák területén.
A két magyar gyár ugyanannak az átmenetnek két különböző arcát mutatja. Győrben a klasszikus kobot — pontosan körülírt feladatra specializált precíziós gép, emberközelben. Kecskeméten egy emberhez hasonló alakú, sokoldalú gép kísérleti fázisa zajlik.
Új tanulási formák
Az új munkamód új tanulási formákat is hoz. A klasszikus, kéthónapos vagy hetes tréning helyét egyre inkább a microlearning veszi át — rövid, 10-15 perces modulok, mobilon hozzáférhető tartalommal és gyakori frissítéssel.
A magyar egyetemi műhelyek is bekapcsolódtak a változásba. A BME Mérnöktovábbképző Intézete (Európa első egyetemi mérnöktovábbképzője) és a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kara robotikai és ipari automatizációs képzéseket kínálnak. A vállalati szektor ugyanakkor még csak részlegesen alakult át. Az Eureka Consulting 2024-es Képzés-Fejlesztési Körkép kutatása szerint a magyar középvállalatok elsődleges fókusza jelenleg a dolgozók megtartása. A microlearning a meglévő képzési csomagok kiegészítőjeként jelenik meg.
Csakhogy itt érdemes megállni
Az Ipar 5.0 narratívája túl optimista. A valóságban az átmenet nem mindig sima. Egy magyar ipari régióban, különösen a megyei kis- és középvállalkozásokban, az Ipar 5.0 ígérete a tőkehiány miatt reked meg. Egy ipari kobot teljes telepítése — a robot maga, a betanítás, a biztonsági integráció és a folyamatos karbantartás együtt — Magyarországon 30-100 ezer euró között mozog, a méretétől és a feladat komplexitásától függően. Sok kkv-nak ez a szint elérhetetlen.
A humanoid robotok útja itt egy plusz kérdést vet fel. Az Ipar 5.0 elve a kollaboráció. Ha azonban az Apollo a munkást teljes egészében helyettesíti, akkor a logika visszahajlik az Ipar 4.0 felé. A magyar munkaerőhiány-kontextusban ez akár jó megoldás is lehet — vagy egyszerű költségcsökkentés. A különbséget nem a robot dönti el, hanem a vállalat értékrendje.
Az ember szerepe
Az Ipar 5.0 mögött egy egyszerű felismerés áll. A munka a magyar emberek számára nemcsak gazdasági aktus. Egy szerszámkészítő, aki harminc éve az adott üzemben dolgozik, nemcsak megélhetést kap az üzemtől. A munkája az önazonosságához is hozzátartozik.
A vállalat felelőssége megérteni ezt a réteget. Csak ennek tudatában lesz a kobot-bevezetés valódi megújulás.
Az Ipar 5.0 felé úgy érdemes lépni, hogy az ember erősebbé váljon. A másik út, a teljes folyamat olcsóbbá tétele, szintén lehetséges. Minden vállalat saját értékrendje dönti el, melyiket választja.
A kérdés a tiéd.
