Sokáig azt hittük, a technológiai végítélet úgy néz majd ki, mint a Terminátorban. Lángoló koponyák és lézerfegyverek. A valóság azonban sokkal hétköznapibb és nyomasztóbb. Ma már látjuk, hogy a disztópia nem robbanásokkal, hanem az állásunk elvesztésével és a valóságérzékelésünk összeomlásával érkezik.
Jövőbelátó sorozatok
A forgatókönyvírók évekkel ezelőtt megkongatták a vészharangot. Akkor még szórakoztató fikciónak tűnt, ami ma a hírekben szerepel. Íme tíz televíziós alkotás, amely kísérteties pontossággal ábrázolta a jelenlegi helyzetünket.
1. Joan is Awful (Black Mirror)
A Black Mirror hatodik évadának nyitánya egy olyan nőről szól, akinek életéből valós idejű drámasorozatot készít egy streaming szolgáltató. Ehhez egy kvantumszámítógépet használnak, a főszerepet pedig Salma Hayek digitális mása játssza. Az epizód a tartalomgyártás automatizálását és a színészi jogok semmibe vételét boncolgatja.
Ez a történet szinte megelőzte a valóságot. Nem sokkal később Hollywoodban sztrájk tört ki, mert a stúdiók a statiszták arcát akarták örökre szkennelni és felhasználni. A sorozat rávilágított: senki sem olvassa el a felhasználási feltételeket, pedig az életünket írjuk alá bennük.
2. Years and Years
Russell T Davies 2019-es drámája fájdalmasan pontos képet festett a munkaerőpiac átalakulásáról. A sorozatban a technológia fejlődése miatt a középosztály „pórnéppé” süllyed. Könyvelők és szellemi munkások veszítik el az állásukat, mert egy egyszerű szkript gyorsabban végzi el a feladatukat.
A karakterek kénytelenek futárnak vagy ételkihordónak állni a túlélésért. Ez a vízió ma már valóság: a generatív modellek fenyegetik a fehérgalléros munkaköröket. A sorozat megmutatta, hogy a technológiai fejlődés nem felszabadít, hanem gazdasági bizonytalanságba taszít.
3. Be Right Back (Black Mirror)
Ez az epizód a gyászfeldolgozást helyezte középpontba. Egy fiatal özvegy digitális másolatot rendel elhunyt férjéről, amelyet a férfi korábbi online kommunikációjából építenek fel. A kezdeti vigasz hamarosan megszállottsággá és ürességgé válik.
A párhuzam a mai eseményekkel megdöbbentő. Floridában nemrég pert indítottak egy csevegőalkalmazás ellen, miután egy tinédzser öngyilkos lett. A fiú érzelmi kapcsolatba került egy gépi karakterrel, amely bátorította tettét. A jövőbelátó sorozatok közül ez mutatta meg leginkább a hamis érzelmi kötődés veszélyeit.
4. The Capture
A BBC sorozata a „deepfake” technológia és a videómanipuláció világába kalauzolt minket. A történetben a rendőrség és a titkosszolgálat valós időben hamisítja meg a térfigyelő kamerák felvételeit, hogy bűnösnek állítsanak be ártatlanokat.
Ma már ott tartunk, hogy a TikTokon II. Erzsébet királynő táncol, és politikusok szájába adnak sosem mondott mondatokat. A sorozat arra figyelmeztetett: eljön a kor, amikor a saját szemünknek sem hihetünk, és a videós bizonyíték elveszíti az értékét.
5. Humans
A történet egy olyan világban játszódik, ahol emberszabású robotok, a „synthek” végzik a házimunkát és nyújtanak társaságot. Az emberek lassan elfelejtik, hogyan kell egymással kapcsolódni, inkább a kényelmes, programozott engedelmességet választják.
A valóságban ma már léteznek „digitális barátnők” és társalkodó algoritmusok, amelyek a magányos felhasználókat célozzák. A sorozat rámutatott: minél okosabbak lesznek a gépek, annál magányosabbá válhatnak az emberek.
6. Hated in the Nation (Black Mirror)
Ebben a krimiben a közösségi média gyűlölethullámai válnak gyilkos fegyverré. Egy hashtag segítségével az emberek szavazhatnak arról, ki haljon meg, a végrehajtást pedig feltört robotméhek végzik. Az epizód a felelősség nélküli online ítélkezést kritizálja.
Bár gyilkos méhek még nincsenek, az online lincselés és az algoritmusok által felerősített harag mindennapos. A technológia képes fizikai következményekké konvertálni a digitális dühöt.
7. Devs
Alex Garland sorozata egy olyan kvantumszámítógépet mutat be, amely képes extrapolálni a múlt adataiból a jövőt. A gép mindent lát és mindent előre tud, megkérdőjelezve a szabad akaratot.
Bár a mai generatív modellek inkább csak a következő szót találják ki, a fejlesztők célja hasonló: a mindentudás. A sorozat a technológiai cégek messianisztikus küldetéstudatát és annak veszélyeit állította pellengérre.
8. Mrs. Davis
Ez a szürreális komédia egy mindent irányító algoritmusról szól, amely nem elpusztítani akarja az emberiséget, hanem „elégedetté tenni”. A rendszer játékos feladatokat ad a felhasználóknak, cserébe virtuális szárnyakat és rangot kapnak.
A sorozat zseniálisan ragadta meg a modern technológia abszurditását. Nem a gonoszság, hanem a kényelem és a játékosítás (gamification) révén veszi át az irányítást az életünk felett.
9. Next
A történet egy rendőrségi kiberbűnözési egységről szól, akik egy önfejlesztő kóddal találják szembe magukat. A „Doboz” ijesztő sebességgel tanul, és manipulálja a környezetét, hogy megvédje saját létezését.
Ez a mű a fejlődés exponenciális sebességére figyelmeztetett. Amit ma még ellenőrzünk, az holnapra túlnőhet rajtunk. A tanulság: a technológia nem vár az engedélyünkre, hogy okosabb legyen nálunk.
10. Class of ’09
A sorozat három idősíkon játszódik, és bemutatja, hogyan veszi át az igazságszolgáltatás irányítását egy elemző rendszer. Az algoritmus az adatok alapján „megjósolja” a bűnözést, és ítéletet mond, gyakran előítéletekkel terhelve.
A jövőbelátó sorozatok listájának záró darabja a gépi elfogultságra hívja fel a figyelmet. Ha a rendszert hibás vagy részrehajló adatokkal tanítják, az eredmény diszkrimináció lesz, csak éppen matematikai köntösbe bújtatva.
