A következő ipari forradalom már nem gyárakban zajlik, hanem algoritmusok között és Európa épp most dönti el, hogy gyártója lesz-e, vagy csak fogyasztója ennek a jövőnek.
A negyedik ipari forradalom
A gőzgép, az elektromosság, az automatizálás mind ugyanazt tette: felszabadította az embert, majd újra rabszolgávát csinált belőle csak másképp. Most jön a negyedik hullám: a mesterséges munkaerő kora.
Lucas Spreiter, a német Venta AI alapítója szerint a következő évtizedben nem az lesz a kérdés, hogy használjuk-e az MI-t, hanem hogy kinek az MI-jét használjuk. Ha Európa nem építi meg a saját mesterséges munkavállalóit, hamarosan amerikai és kínai algoritmusok dolgoznak majd a kontinens gazdaságában.
A munka jövője nem emberi, de nagyon is politikai
Az OpenAI 2022-es áttörése – a ChatGPT – megmutatta, hogy mennyi munka automatizálható.
A mostani generációs modellek már nemcsak szöveget írnak, hanem terveznek, döntenek és végrehajtanak, vagyis pontosan azt csinálják, amit egy fehérgalléros munkavállaló. A különbség annyi, hogy nem kérnek szabadságot.
A következő lépés az úgynevezett MI munkavállalók: rendszerek, amelyek nemcsak egy-egy feladatot végeznek, hanem teljes munkaköröket váltanak ki. Nem chatbotok, hanem algoritmikus kollégák.
Az amerikai és kínai cégek már versenyt futnak az első „digitális munkásosztály” létrehozásáért.
Európa pedig – ahogy Spreiter mondja – éppen lemarad a saját forradalmáról.
A kontinens, ami feltalálta az MI-t, majd eladta másoknak
Ez az irónia fájdalmasan ismerős. A kontinens, ahol LeCun feltalálta a konvolúciós neurális hálót, Hochreiter és Schmidhuber megalkotta az LSTM-et, és ahol a DeepMind született, ma csak nézi, ahogy az amerikai és kínai cégek uralják a piacot.
A képlet egyszerű: Európa kutat, Amerika kereskedik, Kína pedig skáláz. És a mesterséges intelligencia története ezzel már most eldőlhet, hacsak nem tanuljuk meg gyártani a saját MI-munkásainkat.
Saját MI-munkásokat Európának
A Mistral, a Black Forest Labs, a Langdock és a Venta AI az első olyan generáció, amelyik nem a Szilícium-völgyhöz igazodik, hanem európai MI-ökoszisztémát épít. Nem azért, mert nacionalisták, hanem mert értik: egy amerikai kód nem fogja ismerni a GDPR-t, és nem fog nemet mondani egy kéretlen e-mailre.
Spreiter példája találó:
Nem vennél fel amerikait egy német sales-pozícióra – az MI esetében ugyanez igaz.
A Venta AI európai értékesítési MI-t fejleszt, ami figyelembe veszi a helyi kultúrát, adatvédelmet és üzleti normákat. Nem tömegterméket épít, hanem digitális szakembereket, akik illenek a kontinens vállalati DNS-éhez.
A tét: gazdasági szuverenitás
Ha az MI-munkaerő a következő évtized legfontosabb erőforrása lesz, akkor az, aki birtokolja, birtokolja a gazdaság jövőjét is. Ez már nem csak technológiai verseny, hanem stratégiai önrendelkezés. Európa vagy megtanulja felnevelni a saját mesterséges dolgozóit, vagy bérli majd őket, a szerverfarmokon túlról.
A döntés ideje
Az MI-munkás nem fikció. Európa most egyszerre áll történelmi hátrány és történelmi lehetőség küszöbén. Ha elindítjuk a saját MI-munkaerő-forradalmunkat, megőrizhetjük a kontinens gazdasági önállóságát. Ha nem, akkor a jövő irodái már tele lehetnek importált dolgozókkal, akik sosem mennek haza.
