A ChatGPT három éve indult, és ezzel egy olyan technológiai korszak kezdődött el, amelynek következményei még mindig csak körvonalazódnak.
Egy szerény bejelentésből globális fordulat
Amikor az OpenAI 2022 novemberében bemutatta a ChatGPT-t, senki sem gondolta, hogy ez a visszafogott kísérleti modell néhány hónap alatt átrendezi az üzleti stratégiákat, a technológiai prioritásokat és a közgondolkodást. Azóta a ChatGPT nemcsak a világ egyik legnépszerűbb alkalmazásává vált, hanem egy olyan innovációs hullám kezdetévé, amely egyszerre hozott lehetőségeket, félelmeket és új társadalmi reflexeket. Mindez már nem a jövő előszobája, hanem a jelenünk.
Az MI már geopolitikai tényező: nem csak iparág, hanem hatalmi centrum
Karen Hao, az Empire of AI szerzője szerint az OpenAI mára olyan befolyást gyakorol, amelyet sok állam sem képes elérni. Ez első hallásra túlzónak tűnhet, mégis világos, ha megnézzük, hogyan fonódik össze a mesterséges intelligencia a gazdaság, az oktatás és a politika döntéseivel. A fiatal generációk bizonytalan munkaerőpiacra lépnek ki, az idősebb szakemberek egy olyan környezetben próbálnak eligazodni, ahol a megszerzett rutin értéke egyik napról a másikra kérdésessé válhat. A vállalatok közben már nem arról beszélnek, hogy kell-e MI, hanem arról, hogyan bírják tartani a tempót egy olyan technológiával, amely minden frissítéssel új szabályokat ír.
A bizonytalanság és a lehetőség kettős világa
Charlie Warzel szerint ma a ChatGPT által formált világban élünk, amelynek egyik legjellemzőbb tulajdonsága az állandó várakozás érzése. Minden szektor figyel, hogy a változások hova futnak ki, és hogy az MI ígéretei valódi értékké válnak-e. A lelkes befektetők és a szkeptikus óvatosság ugyanannak a korszaknak a tünetei. A generatív MI még nem végleges, soha nem is lesz az. Ez adja az erejét és ez hordozza a kockázatát is.
A tőzsde üzenete egyértelmű: az MI hatalomkoncentrációt hozott
A Bloomberg elemzése szerint az Nvidia részvénye három év alatt közel tízszeresére emelkedett, és a legnagyobb technológiai vállalatok súlya ma az amerikai piac olyan részét uralja, amely korábban elképzelhetetlen volt. Az S&P 500 értékének harmadát néhány techóriás adja. Ez nem csupán siker, hanem figyelmeztetés is arra, hogy az innováció nyertesei és vesztesei között egyre nagyobb lesz a szakadék.
Buborék vagy szükségszerű átalakulás? A vezetők is bizonytalanok
Érdekes módon a szektor vezetői egyre nyíltabban beszélnek arról, hogy buborékban élünk. Sam Altman szerint elkerülhetetlen, hogy sokan jelentős összegeket veszítsenek az MI-beruházásokon. Bret Taylor pedig a dotkomlázhoz hasonlítja a jelenlegi helyzetet, ugyanakkor biztos abban, hogy az MI hosszú távon éppúgy új gazdasági rétegeket épít majd, ahogy az internet tette két évtizeddel ezelőtt. Bukások biztosan leszenk, és érdekes lesz látni, hogy mi épül fel a romokon.
Magyar kontextus: hol állunk mi ebben a történetben?
Magyarországon a vállalatvezetők ma már nem halogathatják az MI-hez való alkalmazkodást, mert a piac ritmusát ez a technológia diktálja. A munkavállalók érzik, hogy a stabil tudás illúziója megrendült, az oktatás pedig olyan tempóban próbál újrarendeződni, amely jóval lassabb, mint maga a technológiai fejlődés. Az európai MI-törvény keretrendszert ad ugyan, de nem tudja megállítani a változásokat. A vállalatoknak saját ritmust kell találniuk, különben a piac elvégzi helyettük.
A következő három év döntő lesz
A ChatGPT három éve alatt világossá vált, hogy a mesterséges intelligencia nem múló divat, hanem a gazdaság és a társadalom új alaprétege. A következő három év megmutatja, hogy a jelenlegi lelkesedés tartós átalakulást vagy éles korrekciót hoz. Egy dolog biztos: a technológia már megtette a maga lépését.
