Az OpenAI bemutatta a ChatGPT Atlas böngészőt, amely az ígéret szerint teljesen új szintre emeli az internetezést. Az MI-böngészők egyelőre nem forradalmi áttörések, inkább kísérletek, egyelőre kevés haszonnal a hétköznapi felhasználóknak.
Mi az a ChatGPT Atlas, és miért fontos?
A ChatGPT Atlas a böngészés és a mesterséges intelligencia házassága. Az OpenAI új fejlesztése azt ígéri, hogy az MI nemcsak segíti, hanem helyettünk végzi a keresést, kattintást és információgyűjtést. Az Atlas lényege, hogy a böngészőbe épített MI-ügynök megérti a felhasználó kérdéseit, és önállóan jár utána a válaszoknak. Legyen szó cikkek összefoglalásáról, online vásárlásról vagy akár útvonaltervezésről.
A TechCrunch Equity műsorvezetői, Anthony Ha, Max Zeff és Sean O’Kane szerint, ez a gyakorlatban még messze nem működik hibátlanul.
A „kattintgató ügynök” problémája
Max Zeff szerint, aki több MI-böngészőt, köztük a ChatGPT Atlas-t és a Cometet is kipróbálta, a technológia jelenlegi formájában alig nyújt kézzelfogható előnyt.
„A legjobb, amit eddig tapasztaltam, egy apró hatékonyságnövekedés. A legtöbbször csak azt néztem, ahogy az ügynök kattintgat a weboldalon, olyasmit csinálva, amit én magamtól sosem tennék” – mondta Zeff.
A látványos bemutatókban szereplő példák, például receptek automatikus hozzáadása bevásárlólistához, a valóságban ritkán relevánsak. Szerinte az MI-böngészők mögötti koncepció inkább a technológiai optimizmust tükrözi, mintsem a valós felhasználói igényeket.
Az „ügynöki web” még nem győzött meg senkit
A műsorban többször előkerült az „agentic web” kifejezés, ez jelöli azt az elképzelést, ahol az MI-ügynökök önállóan böngésznek, döntéseket hoznak és kommunikálnak más alkalmazásokkal. Csakhogy a podcast résztvevői szerint a gyakorlatban ez még nem nyújt valódi értéket. Zeff szerint a fejlesztők előreszaladtak a vízióval, miközben az alapvető kérdés:
„Miért használná ezt bárki?”
Miért nem váltják le a Chrome-ot vagy a Safarit?
Sean O’Kane szerint az egyik legnagyobb kihívás az, hogy a böngészőfejlesztés üzletileg nem életképes.
„Eddig minden cég elbukott, amely pénzt akart keresni böngészőfejlesztéssel. A piacot a Safari, a Chrome és a Firefox uralja, és ezek mögött teljes ökoszisztémák állnak” – mondta O’Kane.
Az OpenAI azonban kivétel: óriási tőkével és hosszú távú stratégiával rendelkezik. Nem sürgeti a profit, így az Atlas inkább stratégiai kísérlet, amellyel a vállalat beépítheti saját ökoszisztémáját a mindennapi internetezésbe. O’Kane ugyanakkor bevallotta, hogy ő még mindig a hagyományos Google-keresést használja, és egyelőre nem lát okot a váltásra.
„Sok munkám dokumentumkereséssel jár és ehhez a klasszikus Google-keresés és a Boole-operátorok még mindig verhetetlenek.”
Az MI-böngészők és a nyílt web jövője
Anthony Ha a beszélgetés során a nyílt internet jövőjét emelte ki:
„Ha ezek az MI-böngészők elterjednek, mi marad a webből? Még mindig lesznek weboldalak, de az emberek egyre ritkábban látják majd őket.”
Ha szerint a böngészés jövője egyre inkább „MI-szűrőn” keresztül zajlik majd, ahol a felhasználók már nem közvetlenül az információt, hanem annak feldolgozott, előemésztett változatát látják. Ez felveti az átláthatóság és a digitális torzulás kérdését is: vajon mennyire hiteles az a web, amelyet már nem mi böngészünk, hanem helyettünk egy algoritmus?
Podcast tanulság: az MI még nem böngészik helyettünk
A TechCrunch Equity adás konklúziója egyértelmű volt: az MI-böngészők még nem váltják le a hagyományosakat. Képesek néhány feladatot automatizálni, de a legtöbb felhasználónak nem kínálnak valós előnyt, sőt, új kockázatokat is hoznak, adatvédelmi és biztonsági szempontból egyaránt.
A forradalom tehát még várat magára. Egyelőre az MI-böngészők inkább technológiai kísérletek, mintsem a web jövőjének megtestesítői, de az OpenAI pénzügyi hátterével és fejlesztési tempójával nem kizárt, hogy pár év múlva újra kell gondolnunk a böngészés fogalmát.
