A piac forrong, a cégvezetők pedig pánikban vannak. Miközben dollármilliárdok folynak el, a vállalatok 95 százaléka elbukik az új technológiai átállásban. A stratégiai befektetés hiánya végzetes lehet a versenyképességre nézve.
A nagy lufi és a kemény valóság
Az amerikai GDP-növekedés kétharmadát az új technológiai kiadások adták 2025 első felében. Ez az adat önmagában is jelzésértékű. A legnagyobb iparági szereplők, mint Sam Altman vagy Jeff Bezos, szintén elismerik a piac túlfűtöttségét.
A piaci habzás azonban nem jelenti azt, hogy az eszközök értéktelenek lennének. A vállalati költések 2024-ben elérték a 252 milliárd dollárt. A magánbefektetések mértéke közel 45 százalékkal nőtt. Nem az a kérdés, hogy költsünk-e ezekre a rendszerekre. A valódi kérdés az, hogyan tesszük ezt okosan, miközben a versenytársak ész nélkül szórják a pénzt.
Miért bukik el szinte mindenki?

Egy friss MIT tanulmány sokkoló adatot közölt. Az új technológiába fektető cégek 95 százaléka nem termel profitot ezekkel az eszközökkel. A maradék 5 százalék azonban valamit nagyon jól csinál.
A McKinsey jelentése szerint a legjobban teljesítők a digitális költségvetésük több mint 20 százalékát fordítják erre. Ők a stratégiai befektetés mesterei. Nem elégszenek meg azzal, hogy többet költenek, hanem okosabban is teszik azt.
A győztesek közös jellemzői:
- Átalakító innovációra törekednek a kisebb javítások helyett.
- Teljesen újraírják a munkafolyamatokat az új képességek köré.
- Szigorú irányítási és szabályozási kereteket építenek ki.
Ezzel szemben a lemaradók csak a felszínt kapargatják.
Az infrastruktúra csapdája
A vezetők komoly dilemmával szembesülnek. A saját modellek építése horribilis összegeket emészt fel. A Google Gemini Ultra betanítása 191 millió dollárba került. Az OpenAI GPT-4 esetében csak a hardver 78 millió dollárt vitt el.
A legtöbb vállalat számára a saját fejlesztés nem járható út. A beszállítók kiválasztása ezért kritikus pont. A kapacitáshiány azonban valós probléma. A szolgáltatók sokszor nem tudják kielégíteni az igényeket az energiaellátás korlátai miatt.
A megoldás a diverzifikáció. Azok a cégek vannak biztonságban, amelyek több szolgáltatóval állnak kapcsolatban. Nem szabad mindent egy lapra feltenni. A különböző architektúrák tesztelése és a több lábon állás csökkenti a kockázatot.
Hogyan ne égessünk el milliárdokat?
A Goldman Sachs elemzői szerint a mai helyzet különbözik a 2000-es évek elejétől. A mostani óriások valódi nyereséget termelnek, nem csak ígéreteket árulnak. A részvényárak emelkedése mögött valós teljesítmény áll.
A cégeknek el kell kerülniük a többség hibáit. A stratégiai befektetés alapelvei egyszerűek, de betartásuk fegyelmet igényel.
1. Koncentrálj a mérhető megtérülésre
A legjobbak háromszor nagyobb valószínűséggel céloznak meg konkrét üzleti problémákat. Nem a technológiáért szeretik a technológiát. Olyan területekre fókuszálnak, ahol számszerűsíthető a haszon.
2. A szervezet felkészítése

Nem elég megvenni a szoftvert. A gyors termékfejlesztésre képes szervezet kialakítása elengedhetetlen a sikerhez. A tehetséggondozás és az adatinfrastruktúra fejlesztése nélkülözhetetlen.
3. Szabályozás most, nem később
Az adatvédelem és a megfelelőség nem várhat. A globális szabályozások szigorodnak. Aki most építi ki a keretrendszereket, az később versenyelőnybe kerül.
A buborék nem számít
A piac koncentrációja ijesztő méreteket öltött. Az S&P 500 index jelentős részét mindössze öt vállalat adja. Ez függőséget teremt, amit kezelni kell. A sikeresek kombinálják a felhőalapú szolgáltatásokat a saját megoldásokkal.
Sundar Pichai, a Google vezetője találóan fogalmazott:
„Az internetnél is láttunk túlzott befektetéseket, de a technológia forradalmi ereje örök maradt.”
Az üzleti vezetők számára másodlagos, hogy éppen buborékban vagyunk-e. A piac majd korrigálja önmagát. A lényeg a fenntartható képességek kiépítése.
A technológia elfogadottsága 55 százalékról 78 százalékra ugrott egy év alatt. A várakozás a legrosszabb stratégia. Hagyd, hogy mások kergessék a felfújt álmokat. Te építs valódi, mérhető értéket. Aki most lép, az a piaci hangulattól függetlenül erősebben kerül ki a versenyből.




