Miért nem érhető el az OpenAI új videóalkalmazása nálunk, és mit üzen ez az egész a mesterséges intelligencia jövőjéről?
Az MI-videók új sztárja
Az OpenAI, a ChatGPT-t is fejlesztő cég, ismét odacsapott: Sora nevű videóalkalmazása már az első napján letarolta az Android-piacot. Az Appfigures adatai szerint közel 470 000 telepítés történt a megjelenés utáni 24 órában azokon a piacokon, ahol elérhető volt. Ez több mint négyszerese az iOS-es indulásnak.
A különbség azonban nemcsak a platform, hanem a földrajzi korlátok miatt is jelentős. Az iOS-verziót kizárólag az Egyesült Államokban és Kanadában indították el, ráadásul meghívásos alapon. Az Android-verzió viszont nyitottabb: elérhető az USA-ban, Kanadában, Japánban, Dél-Koreában, Tajvanon, Thaiföldön és Vietnámban.
Európa? Kimaradt a listából.
Mit tud a Sora?
A Sora az OpenAI első valóban tömegesen elérhető MI-alapú videóalkalmazása, ahol egy egyszerű szöveges promptból néhány másodperc alatt mozgóképet készíthetsz.
A felhasználók leírják, mit szeretnének látni, például: „Egy lány fut a tengerparton naplementében, a hullámok narancssárgán csillognak.”
A Sora néhány pillanat alatt megalkotja a videót.
Aztán jön a következő szint, a Cameo nevű funkcióval saját arcodat vagy barátaidét is „beültetheted” a videóba, amit az MI animál.
A felület TikTok-szerűen működik, függőleges videófolyammal, ahol mások alkotásait is görgetheted. A Sora tehát az MI-videók új közösségi tere, ahol a kreativitás és az algoritmus találkozik.
De miért nem érhető el Európában?
A rövid válasz: nem technikai, hanem jogi okokból. A hosszabb válasz: Európa túlkomplikált.
Amikor az OpenAI idén tavasszal megkezdte a Sora tesztelését, egyértelműen jelezte: az Európai Gazdasági Térség (tehát az EU-tagállamok és pár szomszédos ország) nem lesz része az indulásnak.
Az okok:
- GDPR és adatvédelem
A Sora személyes adatokkal dolgozik: arcokkal, hangokkal, mozdulatokkal. Ha egy felhasználó feltölti saját képét, az biometrikus adatnak minősül. Ezt az Európai Unió különösen érzékeny adatként kezeli, és csak szigorú, előzetes jogalappal lehet feldolgozni. Az USA-ban ez sokkal lazábban működik, így az OpenAI egyszerűen nem vállalta be az európai megfelelési kockázatot a startnál.
- Az MI-szabályozás: az EU AI Act
Az EU 2025-ben elfogadott mesterséges intelligencia szabályozása a világ egyik legszigorúbb MI-szabályrendszere lesz, amely különböző kockázati kategóriákat hozz létre. A deepfake-szerű vagy emberi arcokat manipuláló rendszerek a magas kockázatú kategóriába tartozhatnak, ami rengeteg megfelelési kötelezettséget hoz (jelölési előírások, átláthatósági követelmények, forrásmegjelölés, stb.).
A Sora pont ezt a határvonalat feszegeti.
- Nem világos, ki a felelős
Ha valaki egy Sora-videóban megjelenik, amit az MI generált és az megtévesztő – például egy politikust vagy ismert személyt ábrázol – ki felel a tartalomért? A felhasználó? Az OpenAI? Az app-store? Ezek a kérdések az EU-ban nemcsak etikai, hanem jogi csatatérnek számítanak. Az USA-ban pedig egyszerűen a felhasználói szerződés része és kész.
Mikor érkezik hozzánk?
Az OpenAI közlése szerint a Sora később fokozatosan elérhetővé válik az EU-ban is. A legfrissebb információk szerint bizonyos funkciók már tesztelés alatt állnak egyes uniós országokban, de a teljes nyitás csak azután várható, hogy a vállalat biztosítani tudja a GDPR- és AI-Act-kompatibilitást. Vagyis a technológia készen áll, de a jogi háttér még nem.
Addig az európai felhasználók legfeljebb VPN-nel próbálkozhatnak, bár ez is a szolgáltatás feltételeinek megszegését jelenti.
Mit jelent ez a magyar alkotóknak?
Egy újabb esettanulmány arra, hogy Európa szabályozása egyszerre védi és hátráltatja az innovációt.
A GDPR és az AI Act célja a felelősségteljes technológiai fejlődés, de közben a kreatív ipar versenyhátrányba kerül.
A Sora-hoz hasonló eszközökben hatalmas lehetőség rejlik – filmkészítőknek, marketingeseknek, tartalomgyártóknak. De amíg a kontinens minden adatvédelmi papírt és etikai megkötést a helyére nem rak, az alkotók nézhetik, ahogy a világ többi része már használja azokat a modelleket, amelyek itt csak „megfontolás alatt” vannak.
Forradalom a vizuális történetmesélésben
A Sora sikere bizonyítja, hogy a mesterséges intelligencia már nemcsak a szövegírásban, hanem a vizuális történetmesélésben is forradalmat hoz. Európa kimaradása pedig azt, hogy a szabályozási túlterheltség és a technológiai óvatosság ára az, hogy lemaradunk a rajtnál.
