Európában a munkahelyek egynegyedében már algoritmusok vagy a mesterséges intelligencia hoz döntéseket, amelyek közvetlenül befolyásolják a dolgozók életét. A szakszervezetek szerint a dolgozók jogai lemaradtak a technológia mögött és sürgősen uniós szintű szabályozásra van szükség.
A döntéshozatal gépesítése terjed Európában
Az Európai Bizottság megbízásából a litván Visionary Analytics készített egy átfogó kutatást. E szerint a munkahelyek 25%-ában már MI-alapú vagy algoritmikus rendszerek irányítanak olyan döntéseket, amelyeket korábban emberek hoztak meg. Ezek az algoritmusok munkabeosztásokat készítenek, teljesítményt értékelnek, felvételi döntéseket hoznak, vagy éppen felügyelik a dolgozók tevékenységét.
A trend a platformgazdaságból (Uber, Amazon, Lyft) indult, de egyre több hagyományos iparágba is beszivárog. Franciaországban például a logisztikai szektorban MI-alapú útvonaltervező rendszerek segítik a sofőröket, ugyanakkor ezek állandó megfigyelést és adatgyűjtést is jelentenek, sokszor a dolgozók tudta nélkül.
A szakszervezetek lemaradtak a technológiától
A Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) szerint a tagjai azzal küzdenek, hogy megértsék és kezeljék az algoritmikus irányítás hatásait. Ahogy Tea Jarc, az ETUC konföderációs titkára fogalmazott:
„Új és nehéz témáról van szó. A legtöbb szakszervezetnek nincs meg a szükséges tudása vagy kapacitása ahhoz, hogy megfelelően reagáljon.”
Jarc szerint előfordul, hogy az algoritmusok érzékeny adatokat is gyűjtenek, például a dolgozók mentális egészségéről, vagy a munkaidőn kívül is követik a munkavállalókat. Sok helyen a vállalatok új teljesítménymérő rendszereket vezetnek be anélkül, hogy erről tájékoztatnák a dolgozókat vagy a szakszervezeteket.
Joghézagok és lassú szabályozás
Az Európai Bizottság jelentése szerint a jelenlegi uniós jogszabályok csak részben foglalkoznak az algoritmikus irányítással. A munkaterhelés, az átláthatóság és a kiszámíthatóság terén vannak előírások, de a pihenőidő, a felügyelet vagy a döntéshozatali átláthatóság továbbra is szabályozatlan. A helyzetet jól összegzi Jarc mondata:
„Itt az ideje, hogy a vállalatok megértsék: nem bújhatnak el az algoritmusok mögé.”
A probléma nem új, de az MI elterjedésével új szintre lépett. Alessio Bertolini, az Oxford Internet Institute kutatója szerint az algoritmikus irányítás már az 1990-es években is létezett, de most „sokkal kifinomultabb és mindenre kiterjedő formában” tér vissza.
A szakszervezeteknek nincsenek forrásaik szakértőket bevonni
Az UNI Europa adatai szerint jelenleg mindössze 23 kollektív szerződés tartalmaz kifejezett utalást az algoritmikus irányításra. Spanyolországban (CCOO, UGT) és Dániában (3F) már sikerült megállapodásokat kötni, de ezekhez külső szakértők és jelentős anyagi források kellettek.
A kisebb szakszervezetek azonban nem engedhetik meg maguknak ilyen támogatás igénybevételét. Az ETUC azt javasolja, hogy az algoritmus-szakértők tudását nemzetközi szinten osszák meg. Így a kisebb szervezetek is képesek lesznek érdemi tárgyalásokat folytatni. Még azoknál a dolgozóknál is, akiket kollektív szerződés véd, a végrehajtás és ellenőrzés gyenge, gyakran a munkavállalók személyes kezdeményezésén múlik, hogy érdeklődnek-e az adataik felhasználása iránt.
A Platform Workers Directive nem elég
2024-ben az Európai Unió elfogadta a Platform Workers Directive nevű irányelvet, amely kimondja, hogy senkit nem lehet elbocsátani algoritmikus döntés alapján emberi ellenőrzés nélkül. A jogszabály kötelezi a vállalatokat arra is, hogy tájékoztassák a dolgozókat, ha változtatnak az algoritmusaikon.
Bertolini és Jarc szerint ez jó kezdet, de már most elavult. Kizárólag a platformgazdaság dolgozóira vonatkozik, miközben az MI már a hagyományos munkahelyeken is meghatározó szerepet játszik. Az ETUC új, átfogó uniós irányelvet sürget, amely minden munkavállalóra kiterjedne, és kollektív jogokat biztosítana a szakszervezetek számára a munkahelyi MI-alkalmazások felügyeletére.
A jogalkotás lemarad a technológiától
Ahogy Jarc fogalmaz:
„Mi, jogalkotók le vagyunk maradva. A technológia már átvette az irányítást, ez a dolgozók millióinak mindennapi valósága, miközben nincs rá megfelelő szabályozás.”
Az ETUC azt szeretné, ha az új szabályozás az EU Quality Job Roadmap kezdeményezéssel együtt valósulna meg még az év vége előtt. Ez a javaslat külön AI-munkahelyi irányelv létrehozását célozná, amely garantálná a dolgozók jogait az automatizált döntéshozatallal szemben.
A GDPR és az EU AI Act már tartalmaz bizonyos védelmi mechanizmusokat, például az adathozzáférés és az adatkezelés átláthatóságát, de ezek nem elégségesek a munkahelyi valóságra.
