Egy friss magyar kutatás szerint sok fiatal szorong, miközben nehezen kér segítséget. A mesterséges intelligencia pedig már nemcsak a házi feladatban segít: egyre többen személyes kérdéseikkel is hozzá fordulnak. Mit jelent, ha könnyebb megnyílni egy gépnek, mint egy másik embernek?
Állítsd be a mivagyunk.hu-t kedvenc forrásként a Google-benA belső nehézségek nem mindig látszanak
Nemrég arról írtam, hogyan viszonyulnak a gyermekeim a mesterséges intelligenciához. Mennyire szeretik, vagy éppen mennyire utasítják el. De attól, hogy valaki nem kedveli az AI-t, még egyáltalán nem biztos, hogy nem használja.
A mentális egészség világnapja alkalmából az UNICEF Magyarország nyilvánosságra hozta az NN Biztosítóval közösen megrendelt, 2026 nyarán készült kutatás eredményeit. A vizsgálatban több mint nyolcszáz, 14–19 éves magyar fiatal vett részt, az online kérdőíves felmérésben.
A fiatalok mentális helyzete alapján következtetni lehet az elkövetkező évtizedek felnőtt társadalmának várható lelki állapotára, mentális helyzetére.
A megkérdezettek több mint harmada gyakran szorongva, feszülten kezdi a napját. Sokaknál a stressz testi tünetekkel is együtt jár. Elmondásuk szerint a legfontosabb stressz környezet az iskolai teljesítmény, a jegyek, a továbbtanulás és a jövővel kapcsolatos bizonytalanság terhe jelenti.
Kívülről mindebből gyakran semmi sem látszik.
A társas kapcsolatok fontos védőhálót jelentenek, miközben a bántalmazás sok fiatalt érint
Bár a fiatalok érzékelik a mentális nehézségek jelenlétét, ez nem vezet automatikusan segítségkéréshez. A kutatás szerint a válaszadók 70%-a, úgy látja, hogy kortársai inkább egyedül próbálják megoldani a problémáikat. Magukban tartják, vagy igyekeznek eltitkolni a környezetük elől. A megszokott módon élik napjaikat, miközben olyan kérdésekkel küzdhetnek, amelyekről senkinek sem beszélnek.
Ugyanakkor a válaszadók 80%-a megértőnek és segítőkésznek tartja barátait, 73%-uk pedig a szüleit. Félelmeit és szorongásait 55% rendszeresen megbeszéli barátaival, 41% pedig a szüleivel.
Szerintük a segítségkérést akadályozhatja a félelem attól, hogy nem veszik őket komolyan, vagy hogy a bizalmasan elmondott dolgok másokhoz is eljutnak. A válaszadók több mint fele személyesen érintett volt valamilyen bántalmazási formában. Csúfolásról, rosszindulatú pletykáról, bántó vagy megalázó kritikáról vagy kiközösítésről számoltak be. Ez a népességre vetítve mintegy 330 ezer fiatalt jelenthet.
Amit nem merünk megkérdezni
A mai tizenévesek számára az AI már nem különleges technológiai újdonság. A kutatás szerint a 14–19 évesek 96%-uk használja valamilyen gyakorisággal, 48%-uk naponta, 78%-uk pedig legalább hetente többször. A használat elsősorban praktikus, tanulási és tájékozódási célú, de az AI egészségügyi, lelki és magánéleti témákban, valamint kötetlen beszélgetési csatornaként is jelen van a fiatalok életében.
Nem állnak meg a praktikus kérdéseknél
A válaszadók több mint fele fordult már mesterséges intelligenciához lelki vagy magánéleti témában. Van, aki párkapcsolati kérdéseket tesz fel, más a bizonytalanságáról beszélget vele, vagy egyszerűen csak szeretné megfogalmazni, mi bántja. A kutatásban a személyes kérdésekről AI-val már beszélgető fiatalok jelentős része úgy nyilatkozott, hogy olyan dolgokat is megoszt vele, amelyeket másnak nem mondana el.
Az AI előnye mérhető
Nagy előnye az AI-nak, hogy mindig elérhető, türelmes, empatikus és bizalmat ébreszt. Ingyen segít, a szakember pedig drága. Várni kell rá, és nem mindig van helyben. A felelősebb választás nem feltétlenül szempont még egy tinédzsernél. Mentes a társadalmi, etnikai hovatartozástól. Nem fárad el és nagy mennyiségű információt képes rendszerezni. Ha beszélgetés félbemarad, később újra fel tudja venni a fonalat.
Lehet jó beszélgetés akkor is, ha nem kapunk segítséget?
A lelki vagy személyes témákban AI-t használók túlnyomó többsége pozitív tapasztalatról számolt be. Ugyanakkor kevesebb mint felük érezte úgy, hogy valódi, érdemi segítséget kapott. Vagyis sokaknak akkor is jólesett a beszélgetés, ha a problémájuk nem oldódott meg.
Ez alátámasztja azt az alapvető emberi kérdést, hogy szükségünk van a társas kapcsolatokra, hogy a problémáinkat megbeszéljük valakivel. A fiatalok lehetőséget keresnek arra, hogy kimondhassák, ami bennük van, ítélkezés és félelem nélkül.
Egy gondolat megfogalmazása, egy nehéz érzés szavakba öntése már önmagában is megkönnyebbülést jelenthet. Az AI ebben hasznos eszköz lehet: kérdezhet, segíthet rendszerezni a gondolatainkat, vagy új nézőpontokat kínálhat.
Az AI lehetőséget adhat arra, hogy a felhasználó többször is gyakoroljon egy nehéz beszélgetést. Sokszor azzal, hogy beszélünk a problémáról, már segít abban, hogy azt másokkal is megosszuk. Szerencsés esetben a gyerekek az AI után mérlegelnek, és a szülőkhöz, barátokhoz fordulnak.
Mi marad az emberi segítő előnye?
Mindez nem feltétlenül jelenti azt, hogy már jobban bíznak a mesterséges intelligenciában, mint az emberekben. Inkább arra utalhat, hogy egy gép előtt kisebbnek érzik a megnyílás kockázatát.
Csakhogy az ítélkezés mentesnek érzett beszélgetés nem ugyanaz, mint a valódi titoktartás. Az AI-szolgáltatások adatkezelése eltérő lehet, ezért különösen fontos, hogy a fiatalok tudják, mi történhet az általuk megosztott személyes információkkal.
De ettől még nem válik pszichológussá, és nem lesz belőle valódi emberi kapcsolat. Az AI tévedhet, félreértheti a helyzetet, vagy éppen túlságosan egyetérthet velünk. A túlzott egyetértés, szakmai nevén sycophancy különösen veszélyes lehet, ha egy fiatal olyan problémával fordul hozzá, amelyhez már szakember támogatására lenne szüksége.
Az AI képes empatikusnak ható válaszokat adni, de ez nem azonos az ember által megélt empátiával.
Egy emberi segítő nemcsak a kimondott szavakra figyelhet, hanem a testtartásra, a hangra, a hallgatásra, az ellentmondásokra, a kapcsolati dinamikára is. Ráadásul egy valódi emberi kapcsolatban két személy van jelen, saját élettapasztalattal, érzésekkel, felelősséggel és határokkal.
Az AI ezzel szemben a rendelkezésére álló információkból és a tanult mintázatokból állítja elő válaszait.
Ez nem jelenti azt, hogy az AI segítsége értéktelen. Azt jelenti, hogy más természetű segítséget nyújt.
Nem az AI ellen, hanem az emberi kapcsolatokért
A kutatásból szerencsére nem az rajzolódik ki, hogy a fiatalok hátat fordítottak az emberi kapcsolatoknak. A barátok és a családtagok továbbra is a legfontosabb támaszaik. A jó kapcsolatok és a kedvezőbb mentális jóllét között egyértelmű összefüggés mutatkozik. Az AI inkább egy új lehetőségként jelent meg mellettük.
Érdemes azonban megkérdeznünk: mi történik akkor, ha egy fiatal olyan könnyen tud megnyílni egy chatbotnak, ahogyan a környezetében élő embereknek nem?
Elég annyit mondani neki, hogy tegye le a telefont, és beszélgessen inkább velünk?
Vagy előbb nekünk, felnőtteknek kellene végig gondolnunk, hogy valóban tudunk-e úgy figyelni rá, hogy ne kelljen tartania a megszégyenüléstől, a bagatellizálástól vagy az azonnali ítélkezéstől?
A mesterséges intelligencia egyik legnagyobb előnye az elérhetősége. Bármikor kérdezhetünk tőle, és sokszor könnyebb elkezdeni vele egy nehéz beszélgetést. Ha egy fiatal először az AI-nak meri megfogalmazni, hogy bajban van, az önmagában nem feltétlenül rossz. A döntő kérdés az, hogy utána mer-e segítséget kérni egy embertől is.
A legfontosabb kérdés nekünk szól!
A kutatás nem bizonyítja, hogy a mesterséges intelligencia javítja vagy rontja a fiatalok mentális egészségét. Azt viszont világosan megmutatja, hogy már jelen van azokban a beszélgetésekben is, amelyek korábban kizárólag az emberi kapcsolatainkhoz tartoztak.
Szülőként, pedagógusként vagy egyszerűen felnőttként ezért talán nem azzal érdemes kezdenünk, hogy megtiltjuk vagy elítéljük az AI használatát.
Sokkal fontosabb lenne megértenünk, mit találnak meg benne a fiatalok. Elérhetővé kell tennünk magunkat számukra és figyelnünk kell a jelekre, bármilyen aprók is azok.
Kezdeményezzünk beszélgetést, legyünk türelmesek. Szabaduljunk meg az előítéleteinktől és segítsünk a fiataloknak is mindezekben.
Mert ha egy gyermek könnyebben mondja el a problémáját egy mesterséges intelligenciának, mint nekünk, akkor nemcsak a technológiáról kell beszélgetnünk. Hanem arról is, hogyan figyelünk egymásra.
