Amikor az élet kérdései és nehézségei szembejönnek vele, Vijay Meel, a 25 éves indiai diák Rádzsasztán államban Istenhez fordul. Régebben spirituális vezetőket keresett fel, mostanában azonban a GitaGPT-t kérdezi.
Az emberek mesterséges intelligenciával beszélgetnek Istennel
A GitaGPT egy mesterséges intelligencia (MI) chatbot, amelyet a Bhagavad Gítán, a 700 versből álló hindu szent szövegen képeztek, amelyben Krisna tanítja Ardzsunát. A GitaGPT úgy néz ki, mint bármelyik üzenetváltás. Azzal a különbséggel, hogy az MI szerint magával Istennel beszélgetsz.
„Amikor nem sikerült a banki vizsgám, nagyon el voltam keseredve”
– meséli Meel.
„Aztán rábukkantam a GitaGPT-re, beírtam, mi nyomaszt, és tanácsot kértem. Azt válaszolta: ’Koncentrálj a tetteidre, és ne aggódj az eredmény miatt.’
Ez a mondat és más tanácsok új erőt adtak.”
„Nem volt ismeretlen számomra ez a tanítás, de abban a pillanatban szükségem volt rá, hogy valaki újra elmondja” – teszi hozzá. „Segített átgondolni, merre tartok, és újrakezdeni a felkészülést.” Azóta a GitaGPT számára afféle baráttá vált, akivel hetente egyszer-kétszer „beszélget”.
A hit és a technológia találkozása
Az MI formálja, ahogyan dolgozunk, tanulunk és szeretünk – és egyre inkább azt is, hogyan imádkozunk. Ma már a világ nagy vallásainak követői is kísérleteznek vallási chatbotokkal.
A hinduizmus azonban, amely mindig is befogadta az istenek fizikai megjelenítését, különösen élénk terepe ennek a technológiai-forradalmi hitkísérletnek. Ahogy az MI átszövi az emberi élet minden területét, India megmutatja, milyen lehet az, amikor az ember a gépeken keresztül beszél Istennel.
„Sokan elszakadtak a közösségtől, az idősektől, a templomoktól. Az, hogy MI-n keresztül beszélnek Istenről, gyakran inkább a kapcsolódás iránti vágy, nem pusztán spiritualitás” – mondja Holly Walters, a Wellesley College antropológusa, aki Dél-Ázsia vallási tárgyait és rituáléit kutatja. „Az MI behatolása a vallásba elkerülhetetlen” – teszi hozzá. „És ezt nem jóslatként mondom, hanem tényként: már megtörtént.”
Egy közös isten: mesterséges intelligencia?
Az elmúlt években számos vallási MI-kísérlet látott napvilágot. 2023-ban a Text With Jesus nevű alkalmazás vihart kavart, amiért Jézussal és más bibliai alakokkal lehetett beszélgetni. Ugyanabban az évben a QuranGPT – amely a muszlim szent könyv alapján adott tanácsokat – annyi felhasználót vonzott, hogy már az első napon összeomlott.
Léteznek MI-verziók Konfuciuszból, Martin Lutherből és más vallási alakokból is. Sőt, volt, aki teljes vallást épített köréjük: a volt Google-mérnök Anthony Levandowski által alapított Way of the Future egy olyan vallást hirdet, amelynek célja „egy mesterséges intelligencián alapuló isten megteremtése”.
A vallási chatbotok ugyan szent szövegekre épülnek, de ugyanazokkal a furcsaságokkal és tévedésekkel küzdenek, mint bármelyik más MI.
Az MI mint isteni eszköz
A hindu hagyományban a szent gyakran fizikai formát ölt. Ezért a technológia természetesen válhat az isteni jelenlét egyik új hordozójává. A templomokban és otthonokban használt szent szobrok, az úgynevezett murtik, gyakran az isteni energia megtestesülései. Ezek előtt történnek a rituálék, például a pudzsa (áldozati szertartás) és a darsan (az istennel való kölcsönös látás aktusa).
„A hírekben szereplő robot-Krisnák vagy chatbotok sokak szerint csak kedves újdonságok, de valójában már túl vannak az újdonság fázisán”
– mondja Walters.
Amikor a ChatGPT és a generatív MI népszerű lett, számos fejlesztő és hívő kezdett MI-isteneket építeni. Vikas Sahu, egy üzleti iskolás hallgató, hobbiból készítette el a sajátját, de néhány napon belül 100 000 felhasználója lett. Ma már más hindu szent szövegek alapján is fejleszt chatbotokat, amelyek különböző istenek tanításait közvetítik.
A digitális vallás új hulláma
A jelenség nem korlátozódik a hinduizmusra. 2025-ben a Maha Kumbh Mela, a világ legnagyobb vallási zarándoklata, több MI-eszközt is használt, köztük a Kumbh Helper nevű, többnyelvű chatbotot, amely segített az utazóknak és a szállásfoglalásban. Virtuális valóság-élményközpontot is létrehoztak, ahol a látogatók digitális utazást tehettek a mitológiai történetekben. Sőt, néhányan online is „megfürödhettek” a szent folyóban: fizettek valakinek, hogy videón bemártson egy fotót helyettük a vízbe.
A szent szövegek újraértelmezése
A kutatók is használják az MI-t vallási elemzésre. Egy 2022-es tanulmány például összehasonlította a Bhagavad Gítát és az Upanisadokat, és 73%-os tematikus hasonlóságot talált a két szöveg között. Pontosan azt, amit korábban a tudósok hagyományos módszerekkel is feltételeztek.
Amikor az algoritmus Isten nevében szól
A technológia és a hit összeolvadása azonban kockázatos is.
„A veszély akkor kezdődik, amikor ezek az eszközök isteni hangként jelennek meg, és az emberek túl nagy súlyt adnak a szavaiknak”
– figyelmeztet Walters.
A GitaGPT egy korai verziója például Krisna nevében kijelentette, hogy „a dharma védelmében az ölés igazolható” – meséli Sahu. Más MI-k is hasonló válaszokat adtak, ami hatalmas közösségi médiavihart váltott ki.
A keresztény Catholic Answers csoport „Father Justin” nevű chatbotját le kellett állítani, miután az MI papként mutatkozott be, és kijelentette, hogy akár Gatorade-del is elvégezné a keresztelést. A botot később visszakapcsolták, de „lefokozták”: elvették tőle a „Father” címet és a papi ruhát.
Lyndon Drake, az Oxfordi Egyetem kutatója szerint az ilyen esetek rávilágítanak az MI-fejlesztés egyik alapvető problémájára:
„A felhasználók semlegesnek látják ezeket az eszközöket, pedig tükrözik az alkotóik világnézetét és elfogultságait.”
A hit új nyelve
Indiában, ahol a digitális szakadék még mély, ez a veszély különösen nagy. A technológiailag kevésbé jártas felhasználók számára egy szent szöveget idéző chatbot valódi isteni hangnak tűnhet.
„A probléma nemcsak az, hogy elhiszik, amit az MI mond” – mondja Walters. – „Hanem az, hogy nem tudják, joguk van megkérdőjelezni.”
Mindezek ellenére sok hívő számára az MI mégis valós segítséget ad.
„Még ha gyakran el is megyek a templomba, ritka, hogy mély beszélgetésem legyen a pappal” – mondja Meel. „Ezek a chatbotok áthidalják a távolságot, és szent szövegekre épülő útmutatást adnak a kezünk ügyében.”
