Mit tanuljon a gyerek, milyen pályát válasszon? Erre a fontos kérdésre manapság aligha lehet meggyőző választ adni. Tudnunk kellene, milyen világ lesz húsz-harminc év múlva, milyen tudás és képességek iránt lesz fizetőképes kereslet, milyen szakmák tűnnek el és milyen újak keletkeznek. Sajnos csak egy dolgot tudhatunk biztosan: más világ lesz, mint ami most van, hiszen a munkaerőpiac folyamatosan változik. Hogy mást ne mondjunk, szerte a nagyvilágban sok millió ember dolgozik olyan számítógépes munkakörökben, sőt, teljes gazdasági szektorokban, amelyek néhány évtizeddel ezelőtt egyszerűen nem léteztek.
Állítsd be a mivagyunk.hu-t kedvenc forrásként a Google-benHogyan alakítja át a technológia a munkaerőpiacot?
A munkaerőpiac változásainak, a foglalkoztatottság hullámzásának sokféle oka lehet, de ezek közül az egyik legfontosabb kétségtelenül a technológiai fejlődés, ami radikálisan átalakíthatja a piac keresleti és kínálati oldalát. A 20. század elején még a legfejlettebb országokban is a mezőgazdaságban dolgoztak a legtöbben, mára viszont ez a szektor sokfelé csak néhány százalékkal szerepel a foglalkoztatási statisztikákban. Például az Amerikai Egyesült Államokban a múlt században mintegy 10 millió mezőgazdasági munkahely tűnt el. A mezőgazdaságból kiáramló munkaerőt felszívta a rohamosan fejlődő gyáripar, majd a foglalkoztatás tekintetében a szolgáltatások kerültek az élre.
A technológiai fejlődés sok millió munkahelyet számolt fel, miközben sokféle új foglalkozást teremtett, vagyis az ismert közgazdász, Joseph Schumpeter kifejezésével élve „teremtő rombolást” eredményezett a munkaerőpiacon.
Félünk attól, hogy az MI elveszi a munkánkat
Számíthatunk-e arra, hogy ez a „teremtő rombolás” a mesterséges intelligencia korszakában is megmarad, vagyis nem kell félni attól, hogy a technológia feleslegessé tesz bennünket, embereket, mivel a régi helyén mindig születik valami új? Kétségtelen tény, hogy sokan félnek a munkájuk elvesztésétől. A Pew Research Center 2026 első felében készített nemzetközi felmérése szerint például Ausztráliában a válaszadók 76%-a tart attól, hogy a mesterséges intelligencia terjedése következtében a következő két évtizedben csökkenni fog a munkahelyek száma, és csak 4%-uk véli úgy, hogy ennek az ellenkezője fog történni. Hasonló a helyzet Dél-Koreában és Amerikában is.
Az aggódók rangsorát érdekes módon fejlett országok vezetik, míg például Nigériában vagy Ghanában optimistábbak az emberek. Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el Németország és Japán szomszédságában: nálunk a válaszadók 50%-a gondolja úgy, hogy az MI csökkenteni fogja a munkahelyek számát, és 6% számít az ellenkezőjére.
A felmérésből az is látszik, hogy az MI-t az idősebbeknél jobban ismerő fiatalok (18-34 év) a legpesszimistábbak.
Egy ilyen felmérésnek nyilván megvannak a maga korlátai, a félelem azonban nem alaptalan. Mezőgazdaság, gyáripar, szolgáltatások – eddig ezt az utat járta végig a munkaerő. Kérdés, hogy mi marad ez után, amikor a mesterséges intelligencia ostrom alá veszi az értelmiségi munkát, a szakértői szolgáltatásokat is. A fejlődés már nem csak a fizikai munka gépesítéséről, automatizálásáról szól: a mesterséges intelligencia az igényes, kreatív értelmiségi munka világába is benyomul.
Programozók és szellemi foglalkozások az MI korában
Mi a helyzet például a közelmúlt „foglalkoztatási sztárjaival”, a programozókkal? Az amerikai Census Bureau adatai szerint a mesterséges intelligencia használatában az informatikai vállalatok járnak az élen, mögöttük pedig olyan szektorok (pénzügyek, szakértői szolgáltatások) következnek, amelyek állományában magas a programozók aránya. Ez nem meglepő, ugyanis az MI legszorgalmasabb felhasználói jelenleg a programozók: felmérések szerint már négyötödük használ a munkájához MI-eszközöket. Ezek tréningezéséhez rengeteg szabadon felhasználható kód áll rendelkezésre a világhálón, a modellek outputját jól lehet tesztelni, a munka során kevés emberi beavatkozásra van szükség, a programozók többsége pedig nyitott az újdonságokra. Az MI-eszközök programozási használata már nem kódírást jelent, hanem a géppel való „beszélgetést”.
Mi fog történni a szoftverfejlesztői szakmában, nő vagy csökken a pálya vonzereje? Az biztos hogy a szektor mozgásban van, az olyan technológiai óriások, mint például a Microsoft vagy a Meta, létszámcsökkentési programokról számolnak be. (Legyünk óvatosak, mert ezeknek az MI-n kívül más okai is lehetnek.)
A munkaerőpiacon vannak olyan mérhető változások, amelyek valószínűleg az MI használatával függenek össze, bár ezt nehéz bizonyítani. Az amerikai Bureau of Labor Statistics szerint 2023 és 2025 között több mint 30%-kal nőtt az adattudósok foglalkoztatása, de jól jártak az informatikai biztonsági szakemberek is. A vesztesek között ott vannak a mindenféle szövegírók, a grafikusok, a könyvelők, az ügyfélszolgálati alkalmazottak és azt adatrögzítők.
Ügy tűnik, egyes szektorokat és foglalkozásokat valóban felforgat a mesterséges intelligencia működik a „teremtő rombolás”. A vállalatok szerte a nagyvilágban havonta sok ezer olyan elbocsátásról számolnak be, amelyek mögött az MI használatát jelölik meg indokként (amit nem kell feltétlenül elhinni). A kockázati tőkések ebben az évben már több milliárd dollárt öntöttek olyan startupokba, amelyek az ügyfélszolgálati munka MI-alapú automatizálását célozzák meg, terjednek a jogászi munkát támogató MI-eszközök, a fordítóprogramok egyre jobbak, a filmgyártásban dolgozó színészek, forgatókönyvírók, díszlettervezők jogosan féltik a munkájukat.
Mit mutatnak a foglalkoztatási adatok?
Félnünk kellene? Egyes foglalkozásokat valóban megtépáz az MI, de úgy általában egyelőre nincs ok az aggodalomra. Elég ránézni a foglalkoztatási statisztikákra: a fejlett országokban kifejezetten alacsony a munkanélküliség, egyes helyeken és szektorokban inkább munkaerőhiányra panaszkodnak. Az MI által előidézett mozgás eltörpül egy olyan dinamikus munkaerőpiacon, amelyen hagyományosan nagy a mozgás, milliók vándorolnak egyik helyről a másikra különböző okokból, kényszerből vagy saját elhatározásukból, a mesterséges intelligenciától függetlenül.
Magyarországon 2023 szeptemberében volt a foglalkoztatási csúcs, majd csökkenni kezdett az állásban lévők száma, az utóbbi hónapokban azonban újra nő – nem valószínű, hogy ezt a mozgást az MI terjedése okozta, bár érdekes kérdés, hogy hosszabb távon mi lesz például a hazánkba települt számos offshore szolgáltató központ személyi állományával.
Új munkahelyeket is teremt a mesterséges intelligencia
Bár többször felhívtuk a figyelmet az adatok bizonytalanságára, nagyon valószínű, hogy az MI mindezidáig több munkahelyet teremtett, mint amennyit megszüntetett. Több teremtést láthatunk, mint rombolást. Az MI-hez jelenleg épülő óriási adatközpontoknak hatalmas a közvetlen és közvetett munkaerőigénye. Hiszen rengeteg építőmunkásra, villanyszerelőre, telepítő, hálózatépítő, felügyelő, biztonsági, karbantartó stb. szakemberre van szükség. Csak Amerikában körülbelül félmillió adatközponti állás létesült a közelmúltban. A központok nagy energia- és vízfogyasztók, a közműveknek nem könnyű lépést tartani velük. Az MI startupok és a régi nagy technológiai cégek egymás elől vadásszák el a legjobb szakembereket és alakítanak ki teljesen új MI-munkaköröket. A hirdetési portálokon látványosan nő a kereslet az MI vezetők és szakemberek iránt.
A várakozásokkal ellentétben a jogi asszisztensek, piacelemzők és radiológusok iránt egyelőre nem csökken, hanem nő a kereslet. Ha egyes szakértői szolgáltatások az MI hatására olcsóbbak, hozzáférhetőbbek lesznek, többen fogják keresni azokat. Mindeközben az MI a maga korlátai miatt számos fizikai munkával vagy speciális emberi képességeket igénylő feladattal nem tud mit kezdeni.
Mit tanuljon a gyerek az MI korában?
Bízhatunk benne, hogy a teremtés tartósan nagyobb marad a rombolásnál? Ezt valószínűleg nem tudja senki, a történelem már hozott néhány váratlan fordulatot. Mit tanuljon hát a gyerek? Mindenképpen tanuljon meg a géppel hatékonyan dolgozni. Együttműködni vele, versenyképes párost alkotni, és vigyázzon azokra a képességeire, amelyeket a gép nem tud kiváltani.
A szerzőről és az AIéjszakájáról
Dr. Bőgel György közgazdász, a Közép-európai Egyetem (CEU) nyugalmazott professzora. Szakterülete az infokommunikációs technológiák fejlődése, valamint gazdasági és társadalmi hatásuk vizsgálata.
Vendégcikke a november 27-én, Veszprémben megrendezett AIéjszakája 2026 alkalmából jelenik meg. A mivagyunk.hu az esemény médiapartnere; további interjúinkat és kapcsolódó írásainkat az AIéjszakája gyűjtőoldalán találod.
