Az uniós MI-rendelet átláthatósági szabályai 2026. augusztus 2-től alkalmazandók. Ez nem jelent általános címkézési kötelezettséget minden MI-vel segített szövegre vagy generált képre, de több tartalomtípusnál világosan jelezni kell az MI használatát.
Állítsd be a mivagyunk.hu-t kedvenc forrásként a Google-benKétféle jelölést különböztet meg az MI-rendelet
Az MI-rendelet 50. cikke két eltérő feladatot szabályoz. A generatív MI-rendszer szolgáltatójának olyan technikai megoldást kell beépítenie, amely géppel olvasható formában jelzi, ha a rendszer hangot, képet, videót vagy szöveget generált, illetve módosított.
Ez a feladat jellemzően az MI-eszköz fejlesztőjét vagy saját márkanév alatti forgalmazóját terheli. A géppel olvasható jelölés olyan, a tartalomhoz kapcsolt technikai információ, amely alapján egy másik rendszer képes felismerni az MI közreműködését. Az olvasó vagy néző számára ez sokszor láthatatlan.
A tartalmat szakmai célból használó cégnek, szerkesztőségnek, ügynökségnek vagy vállalkozónak bizonyos esetekben közvetlenül is tájékoztatnia kell a közönséget. A Bizottság iránymutatása ezért külön kezeli a technikai eredetjelzést és az ember számára érzékelhető közlést.
A deepfake-et egyértelműen jelezni kell
Deepfake-nek minősülhet az MI-vel létrehozott vagy módosított kép, hang és videó, ha valós vagy hihetően valós személyt, helyet, tárgyat, szervezetet vagy eseményt úgy mutat be, hogy a tartalom hitelesnek tűnhet.
Ide tartozhat egy politikus szájába adott mondat, egy vezető lemásolt hangján készült üzenet vagy egy soha meg nem történt katasztrófát valós felvételként bemutató videó. A deepfake fogalma tehát jóval szélesebb az arcot cserélő videóknál.
Az MI használatát legkésőbb a tartalom első megjelenésekor világosan, érzékelhetően és hozzáférhető módon kell közölni. Videónál vagy képnél ez lehet látható címke, hangfelvételnél hallható tájékoztatás. A háttérben elhelyezett technikai metaadat önmagában kevés.
A nyilvánvalóan művészi, szatirikus vagy fikciós alkotásoknál enyhébb megoldás is elfogadható, amennyiben a tájékoztatás nem zavarja az alkotás befogadását. A kontextus sokat számít. Egy egyértelműen stilizált illusztráció más megítélés alá eshet, mint egy hírfotónak látszó generált kép.
A közérdekű szövegeknél az emberi ellenőrzés döntő
Látható jelölés vonatkozik azokra az MI-vel generált vagy módosított szövegekre is, amelyeket a nyilvánosság tájékoztatására, közérdekű kérdésben tesznek közzé. Ebbe a körbe kerülhet a politika, a közigazgatás, az igazságszolgáltatás, a közbiztonság, az egészségügy, a gazdaság, a pénzügy, a tudomány vagy a kultúra.
A kötelezettség alól kivételt jelenthet, ha a szöveg érdemi emberi ellenőrzésen vagy szerkesztői kontrollon ment át, és egy természetes vagy jogi személy vállalja a kiadványért a szerkesztői felelősséget.
Érdemi ellenőrzés során egy hozzáértő ember megvizsgálja az állításokat, a forrásokat és a következtetéseket, majd valódi döntést hoz a közlésről. Egy gyors átolvasás, helyesírás-ellenőrzés vagy formai javítás ehhez nem elegendő. A Bizottság részletes tájékoztatója kifejezetten különbséget tesz a szakmai felülvizsgálat és a felületes nyelvi ellenőrzés között.
Egy szerkesztőség tehát akkor támaszkodhat biztonságosabban a kivételre, ha meg tudja mutatni, ki ellenőrizte a tartalmat, milyen források alapján dolgozott, és kinél volt a közlésről szóló végső döntés.
Nem kerül címke minden MI-vel segített tartalomra
Egy lektoráláshoz, nyelvi javításhoz vagy szabványos szerkesztéshez használt MI-eszköz önmagában nem teszi címkekötelessé a végeredményt, ha a rendszer érdemben nem változtatja meg a bevitt tartalmat vagy annak jelentését.
A közérdekű témát nem érintő marketinglevél, termékleírás vagy belső céges összefoglaló sem tartozik automatikusan a látható jelölési kötelezettség alá. Egy generált illusztrációnál pedig azt kell megvizsgálni, kelthet-e megtévesztő módon valós benyomást.
Az augusztus 2. előtt elkészített tartalmakat nem kell visszamenőleg felcímkézni. A korábban piacra került MI-rendszerek szolgáltatói a géppel olvasható jelölés bevezetésére korlátozott, december 2-ig tartó átmeneti időt kaphatnak. Ez nem jelent általános haladékot a deepfake-eket és közérdekű szövegeket közzétevő szervezetek számára.
Ezt érdemes most beépíteni a tartalomkészítésbe
A cégeknek és szerkesztőségeknek elsőként azt kell rögzíteniük, milyen tartalmak készülnek náluk generatív MI-vel. Külön folyamat indokolt a fotórealista képekhez, hangutánzáshoz, videókhoz és közérdekű szövegekhez.
A működő szabályzat legalább a következőkre ad választ:
- Mikor minősülhet egy kép, hang vagy videó deepfake-nek?
- Hol és milyen formában jelenjen meg a tájékoztatás?
- Ki végzi a közérdekű szövegek szakmai ellenőrzését?
- Hogyan dokumentálják a forrásokat és a szerkesztői jóváhagyást?
- Ki felel a jelölésért, ha külső ügynökség vagy szabadúszó készíti a tartalmat?
Az EU ehhez önkéntesen használható egységes ikonokat is közzétett. Az ikon használata önmagában nem bizonyítja a megfelelést, de segíthet következetes jelölési rendszert kialakítani.
A szabály megsértéséért kiszabható bírság felső határa 15 millió euró vagy a vállalkozás előző évi teljes világpiaci forgalmának 3 százaléka lehet. A kis- és középvállalkozásoknál az arányosságot is figyelembe kell venni. A megfelelés kulcsa a tartalomtípusok pontos elhatárolása és a valóban működő, dokumentált emberi ellenőrzés.
