Közel 400 vállalkozó regisztrált az MI-rendelet gyakorlati alkalmazásáról szóló négy kamarai webináriumra. Kérdéseik azt mutatták, hogy a cégek legnagyobb problémája sokszor az MI-használat láthatatlansága, valamint az MI-rendeleti, adatvédelmi és információbiztonsági kötelezettségek összekeveredése.
Állítsd be a mivagyunk.hu-t kedvenc forrásként a Google-benA céges MI-használat egy része láthatatlan maradhat
A vezetés sok vállalkozásnál nem rendelkezik teljes képpel arról, hogy a munkatársak milyen MI-eszközöket használnak, milyen feladatokra és milyen adatokkal.
Egy kolléga a privát ChatGPT-előfizetésével fogalmaz ügyféllevelet. Másvalaki a Copilot segítségével elemez egy táblázatot, miközben a marketinges MI-vel módosít képet. Az eszközök fokozatosan beépülnek a napi munkába, a belső szabályok és jóváhagyási folyamatok pedig gyakran csak később követik ezt a gyakorlatot.
Erre a problémára épült a kérdés, amellyel az EU MI-rendeletéről szóló júliusi webináriumok résztvevői is találkoztak:
„Van a cégben olyan MI-használat, amiről a vezetés nem tud?”
A négy díjmentes alkalmat a Bács-Kiskun Vármegyei, a Pécs-Baranyai, a Komárom-Esztergom Vármegyei és a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara szervezte. A közel 400 regisztráció azt jelzi, hogy a szabályozás gyakorlati értelmezése széles körben foglalkoztatja a magyar vállalkozásokat.
Milyen kérdéseket tesznek fel a vállalkozások az MI-rendeletről?
A cégeket elsősorban a munkavállalói eszközhasználat, a céges adatok védelme, a szolgáltatók ellenőrzése és az MI-tartalmak jelölése foglalkoztatja.
A résztvevők többek között ezeket kérdezték:
„Használhat-e egy munkatárs privát MI-előfizetést céges feladatra?”
„Attól is MI-felhasználóvá válik egy vállalkozás, ha az Excelben elérhető Copilot-integrációt nem használja?”
„Mit kell kérni az MI-szolgáltatótól, ha partneradatokat szeretnének elemezni?”
„Belenézhet-e a munkáltató a céges MI-beszélgetésekbe egy adatvédelmi incidens után?”
„Elég-e a használati szabályokat beépíteni a meglévő GDPR-dokumentációba?”
Szóba kerültek a képek módosítására és felskálázására használt eszközök, az MI-vel generált forráskód, valamint a korábban közzétett YouTube-videók jelölése is. Ezek napi működésből származó problémák, amelyekre egy általános tiltólista ritkán ad használható választ.
Miért keveredik össze az MI-rendelet és a GDPR?
A webináriumokon feltett kérdések nagyjából fele valójában adatvédelmi problémát érintett.
A vállalkozások számára az MI-rendelet, a GDPR, az információbiztonság és a szolgáltatói szerződések gyakran egyetlen nagy megfelelési kérdéssé olvadnak össze. A megfelelő intézkedés kiválasztásához először ezeket a területeket kell szétválasztani.
Az MI-rendelet alapján vizsgálni kell többek között a vállalkozás szerepét, a felhasználási mód kockázati besorolását, az MI-jártasságot és az átláthatósági követelményeket. Személyes adatok használatánál a GDPR szerinti jogalap, adatfeldolgozói feltételek, megőrzési idő és esetleges EU-n kívüli adattovábbítás is számít. Az üzleti titkok, hozzáférési jogosultságok és incidenskezelési szabályok már információbiztonsági kérdéseket is felvetnek.
Az MI-használati szabályzat ezért olyan működési keret, amely meghatározza az engedélyezett eszközöket, felhasználási célokat, adatkorlátokat, jóváhagyási pontokat és felelősségi köröket.
Mit jelent a 2026. augusztus 2-i határidő?
2026. augusztus 2-án az MI-rendelet szabályainak újabb jelentős része alkalmazandóvá válik, köztük az 50. cikk átláthatósági követelményei.
Ezek alapján bizonyos MI-rendszereknél tájékoztatni kell az embert arról, hogy mesterséges intelligenciával lép kapcsolatba. A generatív rendszerek szolgáltatóinak géppel olvasható módon felismerhetővé kell tenniük az MI-vel létrehozott vagy módosított tartalmakat. Az alkalmazóknak láthatóan jelezniük kell a deepfake kép-, hang- és videótartalmakat, valamint meghatározott esetekben a közérdekű ügyekről tájékoztató, MI-vel létrehozott vagy módosított szövegeket. A szabályok alól kivételek is vannak, ezért minden tartalomnál külön kell megvizsgálni a felhasználás célját és körülményeit. Az Európai Bizottság részletes útmutatót és önkéntes megfelelési kódexet tett közzé.
Az MI-jártassági kötelezettség már 2025. február 2. óta alkalmazandó. A szervezeteknek a munkatársak tudásához, tapasztalatához és az adott felhasználás kockázataihoz igazodó intézkedéseket kell tenniük.
A magas kockázatú MI-rendszerek követelményeinek határidejét a 2026. július 27-én hatályba lépett AI Omnibus módosította. Az önálló magas kockázatú rendszerek szabályai 2027. december 2-től, a szabályozott termékekbe épített rendszereké 2028. augusztus 2-től alkalmazandók. A változást az Európai Bizottság aktuális MI-rendeleti összefoglalója és az Európai Unió Tanácsának közleménye is rögzíti.
Hogyan kezdődhet el egy kkv felkészülése?
A felkészülés az eszközök, felhasználási célok és adatáramlások feltérképezésével kezdődik.
Első lépésként érdemes megkérdezni a munkatársakat, milyen MI-eszközöket használnak céges feladatokra. A felmérés terjedjen ki a privát fiókokra, a szoftverekbe beépített funkciókra és az ingyenes online szolgáltatásokra is.
Ezután minden használathoz hozzá kell rendelni a célt, a bevitt adatok típusát, a válasz felhasználásának módját és a felelős személyt. Külön figyelmet igényelnek a személyes adatok, az ügyfél-információk, az üzleti titkok és a szerzői joggal védett anyagok.
A következő lépés az engedélyezett és korlátozott felhasználások meghatározása. Ezzel együtt ki kell jelölni, mikor szükséges emberi ellenőrzés vagy vezetői jóváhagyás.
Végül a szabályokat össze kell hangolni a GDPR-dokumentációval, az információbiztonsági eljárásokkal, a szolgáltatói szerződésekkel és a munkatársak képzésével.
Mit mutatott meg a négy kamarai webinárium?
A négy alkalom azt mutatta meg, hogy a vállalkozások valós döntési helyzeteken keresztül értik meg legkönnyebben a szabályozás következményeit.
Mindegyik előadás külön, az adott térség gazdasági környezetéhez igazítva készült. dr. Stier Kata saját fejlesztésű interaktív HTML-prezentációval, élő szavazásokkal és vállalkozói esetekkel dolgozott. A résztvevőknek dönteniük kellett, majd közösen vizsgálták meg a választás lehetséges jogi és üzleti következményeit.
A kérdések feldolgozása a webináriumok után írásban is folytatódott. Ezekből további útmutatók készülnek a mivagyunk.hu-n, mert a felmerült problémák jóval részletesebb válaszokat igényelnek annál, mint ami egyetlen előadásba vagy cikkbe belefér.
Gyakori kérdések az MI-rendelet gyakorlati alkalmazásáról
Használhat-e a munkavállaló privát ChatGPT-előfizetést céges feladatra?
A használat csak megfelelő céges engedélyezés, adatkorlátok és ellenőrzött szolgáltatói feltételek mellett tekinthető biztonságosnak. A fogyasztói előfizetés feltételei, adatkezelése és hozzáférési lehetőségei eltérhetnek a vállalati szolgáltatásoktól.
MI-használatnak számít-e a Copilot-integráció, ha nem használják?
Egy funkció puszta elérhetősége még nem jelent tényleges alkalmazást. A vállalkozás eszközleltárában ettől függetlenül érdemes feltüntetni, majd technikailag ellenőrizni, hogy aktív-e, milyen adatokhoz férhet hozzá, és ki használhatja.
Elég-e az MI-használatot beleírni a GDPR-szabályzatba?
Önmagában nem elég. Az MI-használat az adatvédelem mellett információbiztonsági, szerződéses, munkajogi, szerzői jogi és MI-rendeleti kérdéseket is érinthet.
Minden MI-vel készített tartalmat meg kell jelölni?
Nem. Az 50. cikk konkrét rendszerekre és tartalomtípusokra állapít meg kötelezettségeket, több kivétellel. Egy egyszerű MI-vel támogatott e-mail és egy valós személyt megtévesztően ábrázoló deepfake videó jogi megítélése eltér.
A vezető első feladata az MI-használat láthatóvá tétele. Amíg a cég nem tudja, milyen eszközök és adatok vannak jelen a munkafolyamatokban, addig a megfelelő szabályokat sem tudja kiválasztani.
