A telefonodon ott maradnak a hangüzeneteid. A felhőben a videóid, a leveleid és a fotóid. Egy családtag ezekből néhány év múlva létrehozhat egy digitális változatot rólad, amely a hangodon beszél, ismeri a történeteidet, és olyan mondatokat is kimond, amelyeket te soha sem tettél volna.
Eddig az emlékeinket őriztük meg a halottainkról. A generatív MI lehetővé teszi, hogy az emlék válaszoljon is.
Innen kezd igazán kényelmetlenné válni a kérdés. Ki jogosult eldönteni, hogy megszólalhatsz-e a halálod után?
A hangfelvételből új személyiség lesz
A kutatók deadbotnak, griefbotnak vagy digitális szellemnek is nevezik azokat a rendszereket, amelyek egy elhunyt üzeneteiből, fényképeiből, videóiból és hangjából építenek interaktív másolatot. A technológia már túlmegy egy régi felvétel lejátszásán. A modell új mondatokat generálhat, a halott hangján válaszolhat egy kérdésre, és akár évekig folytathat olyan beszélgetéseket, amelyek a valóságban soha nem történtek meg.
Itt válik fontossá a különbség az emlék és a szimuláció között.
Egy régi hangüzenet valóban tőled származik. Egy hangklón által kimondott új mondat már valaki más által létrehozott rendszer következtetése arról, hogy te vajon mit mondanál.
Attól, hogy nálam van az üzeneted, még rendelkezhetek veled?
Egy családtag jogszerűen birtokolhat éveken át küldött üzeneteket, fényképeket és hangfelvételeket. Ebből még nem következik magától értetődően, hogy etikus ezekből beszélő másolatot készíteni.
A digitális túlvilággal foglalkozó 2026-os kutatások ezért kiemelt jelentőséget adnak az életben adott hozzájárulásnak. A probléma egyszerű. A halott már nem tudja kijavítani a saját digitális másolatát, visszavonni az engedélyét vagy azt mondani, hogy ezt soha nem mondta volna.
Ráadásul egy ember digitális nyoma ritkán csak róla szól. A levelezéseiben, fotóiban és hangüzeneteiben más emberek történetei és személyes adatai is benne vannak.
A saját digitális halhatatlanságunk tehát mások adataiból is épülhet.
A halál után több különböző jog találkozik
A magyar jogban nincs olyan egyszerű szabály, amely szerint a család megörökli az elhunyt hangját. A Ptk. életében védi az ember képmását és hangfelvételét, ezek elkészítéséhez és felhasználásához főszabály szerint hozzájárulás szükséges. A halál után az elhunyt emlékét a kegyeleti jog védi. Jogsértés esetén a hozzátartozó vagy az, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített, bírósághoz fordulhat.
Az adatvédelem ennél összetettebb. A GDPR maga nem alkalmazandó az elhunytak személyes adataira, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a tagállamok saját szabályokat alkossanak. Magyarországon az Infotv. alapján az érintett még életében kijelölhet valakit, aki a halálát követő öt évben bizonyos adatvédelmi jogokat gyakorolhat. Ha ilyen személyt nem jelölt ki, meghatározott esetekben a közeli hozzátartozó is kérhet például helyesbítést, törlést vagy az adatkezelés korlátozását.
A deadbot alapjául szolgáló üzenetekben és felvételekben ráadásul élő emberek adatai is szerepelhetnek. Az ő személyes adataikra továbbra is vonatkoznak az adatvédelmi szabályok. Egy családi levelezés vagy hangüzenet-archívum ezért attól még nem válik szabadon felhasználható MI-tréninganyaggá, hogy az egyik résztvevő meghalt.
Külön réteget jelentenek maguk a felvételek. Egy ember hangja önmagában nem olyan vagyontárgy, amely egyszerűen örökölhető lenne, de egy konkrét hangfelvételhez előadóművészi, hangfelvétel-előállítói vagy más szerzői joghoz kapcsolódó jogosultságok is tartozhatnak. Ezek jogi sorsa külön vizsgálandó.
Az EU AI Act közben már a szintetikus hangok átláthatóságát is szabályozza. A szintetikus hangot generáló rendszerek szolgáltatóinak géppel felismerhető jelölést kell biztosítaniuk, egy létező személyt hitelesnek tűnően utánzó hang pedig deepfake-ként további tájékoztatási kötelezettséget is felvethet. A 2026. augusztus 2. előtt piacra vitt ilyen rendszerek szolgáltatói az 50. cikk szerinti technikai jelölés teljesítésére 2026. december 2-ig kaptak átmeneti határidőt.
A jelölés azonban nem jelent engedélyt. Attól, hogy egy szolgáltatás közli, hogy a hang mesterségesen generált, még nem dől el, ki jogosult az elhunyt hangjából digitális másolatot készíteni. Megtévesztő, becsületcsorbító vagy más jogsértő felhasználás további polgári, adott esetben büntetőjogi kérdéseket is felvethet.
A legfurcsább örökségünk talán a digitális énünk lesz
A kérdés hamarosan a végrendeletek világába is megérkezhet.
Szeretnéd, hogy a gyerekeid húsz év múlva hallhassák a hangodat? Engednéd, hogy kérdezzenek is tőled? Ki működtetheti ezt a másolatot? Mi történjen vele, ha a szolgáltató megszűnik, előfizetésessé válik vagy reklámot akar beilleszteni a beszélgetésbe?
A digitális hagyaték eddig főként jelszavakat, közösségi fiókokat és fájlokat jelentett. A generatív MI egy új elemet tesz mellé – saját magunk működő utánzatát.
Érdemes lehet még életünkben eldönteni, szeretnénk-e ilyet hátrahagyni.
