Két sofőr ugyanabban a városban dolgozik. Hasonló út, hasonló időpont, hasonló forgalom. Mégsem feltétlenül ugyanazt az összeget ajánlja nekik az alkalmazás.
Egy most indult európai per szerint ennek oka nem egyszerűen a kereslet és a kínálat változása lehet. A felperesek azt állítják, hogy az Uber algoritmusa a sofőrök viselkedését is profilozhatja, és ebből következtethet arra, ki milyen alacsony összegért hajlandó elfogadni egy fuvart.
Az Uber ezt határozottan tagadja.
A vita mégis jóval nagyobb annál, hogy pontosan hogyan működik egyetlen platform árazási rendszere. A kérdés az mi történik, amikor a főnököd helyét részben egy algoritmus veszi át, de te nem tudod, milyen szabályok alapján dönt a fizetésedről?
241 ezer sofőrt érinthet a per
A Worker Info Exchange International szeptember 2-án indított kollektív eljárást az amszterdami bíróságon. A kereset becslések szerint mintegy 241 ezer jelenlegi és korábbi Uber-sofőrt érinthet az Egyesült Királyságban és hat uniós országban.
A szervezet szerint az Uber 2020-tól fokozatosan váltott át a korábban könnyebben követhető, időn és távolságon alapuló díjazásról dinamikusabb rendszerre.
A vád szerint az algoritmus nemcsak a fuvar jellemzőit vizsgálhatja, hanem a sofőr korábbi viselkedéséből is tanulhat, például abból, milyen ajánlatokat fogadott vagy utasított vissza.
A Worker Info Exchange állítása szerint ez lehetővé teheti a személyre szabott bérezést. Az Uber viszont azt mondja, hogy nem használja a sofőr egyéni elfogadási viselkedését arra, hogy személyre szabja a neki ajánlott fuvardíjat.
Ezt jelenleg nem eldöntött tényként, hanem egy folyamatban lévő per két ellentétes állításaként kell kezelni.
Mi az algoritmikus menedzsment?
A munkahelyi MI nem feltétlenül egy chatbot, amely megírja helyetted az e-mailt.
Az algoritmikus menedzsment ennél sokkal mélyebbre nyúl. Szoftver dönthet arról, ki kap feladatot, milyen sorrendben, milyen áron, hogyan értékelik a teljesítményét, vagy akár arról is, hozzáférhet-e továbbra is a munkához.
A platformmunka azért különösen érdekes, mert itt nincs feltétlenül egy vezető, akitől meg lehet kérdezni:
Miért kaptam kevesebbet?
A válasz sokszor maga a rendszer.
És ha a rendszer több száz változót értékel egyszerre, a munkavállaló számára szinte lehetetlenné válhat rekonstruálni, hogy melyik viselkedése milyen következménnyel járt.
Nem csak az Uber-sofőrök panaszkodnak
A probléma már látható a futárpiacon is. Edinburgh-i ételfutárok szeptember elején azért követeltek nagyobb átláthatóságot az Ubertől, a Deliverootól és a Just Eattől, mert szerintük egyre kevésbé érthető, hogyan osztják ki az algoritmusok a munkát és hogyan számítják ki a díjakat.
Többen arról számoltak be, hogy az egy rendelésre jutó bevételük jelentősen csökkent, miközben nem látják pontosan, mi alapján változnak az ajánlatok. A platformok vitatják, hogy rendszereik tisztességtelenül működnének.
Ez mutatja meg, miért nem csak gig economy-problémáról beszélünk.
Ugyanez a logika megjelenhet raktárban, call centerben, értékesítésben vagy irodai teljesítményértékelésben is.
Az EU már készül erre a munkahelyre
A GDPR 22. cikke már most külön védelmet ad bizonyos, kizárólag automatizált adatkezelésen alapuló, jelentős hatású döntésekkel szemben. Bizonyos esetekben emberi beavatkozás, saját álláspont ismertetése és a döntés vitatása is kérhető.
Ehhez érkezik az EU platformmunka-irányelve, amelyet a tagállamoknak 2026. december 2-ig kell átültetniük. A szabályozás kifejezetten foglalkozik az algoritmikus menedzsmenttel. A platformoknak tájékoztatniuk kell a dolgozókat az automatizált megfigyelő és döntéshozó rendszerekről, és fontos döntéseknél emberi felülvizsgálatot is biztosítaniuk kell.
Az igazán fontos változás azonban nem jogi.
Sokáig azt gondoltuk, hogy az MI akkor változtatja meg a munkát, amikor elvégzi helyettünk.
Lehet, hogy előbb azzal változtatja meg, hogy ő dönti el, melyik munkát kapjuk meg, milyen feltételekkel – és mennyit ér érte a munkánk.
