Egy régi családi levél kézírását ma már mesterséges intelligenciával is megpróbálhatjuk megfejteni, így olyan mondatokhoz férhetünk hozzá, amelyeket eddig csak őrizgettünk egy dobozban. A nehezen olvasható részeknél azonban ellenőriznünk kell, hogy az átirat valóban a papíron szereplő szavakat követi-e.
Állítsd be a mivagyunk.hu-t kedvenc forrásként a Google-benEgy betűn is múlhat, kit keresünk
Képzeljünk el egy megsárgult levelet, amelyben a nagymama egy régi látogatásról ír. A megszólítás még világos, a sorok közepén viszont összefutnak a betűk, egy településnévnél pedig végképp elakadunk. Jó lenne végre elolvasni, mielőtt eltűnik az utolsó ember is, aki felismeri a kézírását.
A képet feldolgozó MI segíthet az átírásban. Az eredmény használhatósága viszont függ a felvételtől, a kézírástól, a nyelvtől és a választott rendszertől. A régi helyesírás, a rövidítések vagy a sérült papír további nehézséget okozhatnak. Egy általános pontossági ígéretből ezért alig derül ki, hogyan boldogul majd a családunk levelével.
Ráadásul a hibák súlya eltérő. Egy elrontott vessző mellett még értjük a történetet; egy félreolvasott vezetéknév vagy évszám már másik emberhez, másik eseményhez vezethet.
Magyar leveleken is tanult már gép
A kézírás-felismerésnek külön technológiai területe van, angol rövidítéssel HTR-nek nevezik. Az ilyen rendszerek képek és hozzájuk tartozó átiratok alapján tanulják meg felismerni a kézzel írt szöveget. A Transkribus útmutatója szerint a megfelelő modell kiválasztásánál számít a nyelv, a korszak és az írástípus is.
Magyar előzménye is van ennek. Az Országos Széchényi Könyvtár 2022-ben nyilvános magyar kézírás-felismerő modellt mutatott be, amely Kiss József költő és szerkesztő, valamint levelezőpartnerei írásain tanult. A mintegy 75 ezer szavas tanítóanyagban személyes és szakmai levelek, képeslapok és más kéziratok szerepeltek.
Az akkori közlemény csaknem kilencvenszázalékos karakterfelismerési pontosságról számolt be. Ez az adott modellre és vizsgálati anyagra vonatkozó eredmény, a nagymamánk füzetére nem ad ugyanilyen garanciát. A betűk felismerésének aránya ráadásul nem mondja meg, hogy minden családnév helyes lett-e.
A magyar példa mégis megmutatja, hogy a hazai kéziratos örökség gépi feldolgozása már létező gyakorlat. Egy családi iratcsomónál is érdemes lehet kipróbálni, mennyi szöveget tesz hozzáférhetővé.
Amikor túl szépen sikerül az átirat
A képeket értelmező nyelvi modellek szintén készíthetnek átiratot, de közben hihető szöveget is hozzáadhatnak a dokumentumhoz. Az Idahói Egyetem könyvtárának munkájáról szóló, 2026-os esettanulmányban a vizsgált nyelvi modelleknél akkor is megjelentek kitalált tartalmak, amikor pontos átírást kértek tőlük. Ez konkrét modellek vizsgálata volt, nem minden mai eszköz általános minősítése.
Családi levélnél különösen könnyű átsiklani egy odaillő mondaton. Szemléltető példával élve, egy elmosódott rész helyére bekerülhet, hogy „vasárnap meglátogatunk benneteket”. Nyelvtanilag rendben van, illik a levél hangulatához, csak éppen lehet, hogy senki sem írta oda.
A magabiztos MI-tévedésekről már írtunk: a rendezett megfogalmazás önmagában kevés a bizalomhoz. Itt az ellenőrzés alapja továbbra is az eredeti levél képe. A családi emlékezetbe könnyen bekerülhet egy gépi kiegészítés, ha később már csak az átiratot olvassuk.
Először egyetlen oldalt érdemes kipróbálni
Otthoni próbához válasszunk egy rövid, viszonylag ép levelet. Készítsünk róla éles, egyenletesen megvilágított képet, lehetőleg merőlegesen tartott telefonnal. Maradjon meg a teljes oldal felvétele; a nehéz sorokról külön közeli kép is készülhet. A borítékot szintén őrizzük meg, mert a címzés vagy a bélyegző segíthet azonosítani a szereplőket és az időpontot.
Az utasítás legyen szűk:
„Írd át soronként a képen látható magyar szöveget. Őrizd meg az eredeti helyesírást. A bizonytalan szavakat jelöld kérdőjellel, az olvashatatlan részekhez írd: [olvashatatlan]. Ne egészítsd ki a hiányokat.”
Ez hasznos munkaszabály, de az esettanulmány tanulsága szerint önmagában nem zárja ki a hibákat.
Ezután vessük össze az átiratot a képpel. A neveket, dátumokat és helyszíneket külön ellenőrizzük. Egy másik levélben visszatérő betűforma vagy egy rokon emléke segíthet; a bizonytalan megfejtés maradjon láthatóan bizonytalan. Közérthető magyarázatot csak a már ellenőrzött szöveghez kérjünk, külön változatban.
Feltöltés előtt azt is gondoljuk végig, milyen családi részleteket adunk át a szolgáltatásnak. Első próbának elég lehet egy kevésbé személyes oldal; nézzük meg az adatkezelési és megőrzési feltételeket.
A végén az eredeti kép és az ellenőrzött átirat együtt kerüljön a családi gyűjteménybe. Jegyezzük mellé, ki és mikor nézte át, és mely szavak maradtak megfejtetlenek. Így a következő olvasó is tudni fogja, meddig jutottunk a nagymama levelével.
