Papírkollázs egy indigókék öltönyös ügyészről, aki a tárgyalóteremben egy üres lappal takarja el az arcát. A lap keskeny szakadásán narancsszínű papír látszik át.

Az ügyész azt mondta, véletlenül a piszkozatot adta be

Egy amerikai szövetségi ügyész beadványában kitalált idézetek szerepeltek, és amikor a bíróság magyarázatot kért, az ügyész egy véletlenül beadott piszkozatra hivatkozott. Az amerikai igazságügyi minisztérium november 17-én közzétett vizsgálata szerint az ügyész tudatosan hallgatta el az MI szerepét, így maga a magyarázat is szakmai vétséggé vált.

Állítsd be a mivagyunk.hu-t kedvenc forrásként a Google-ben

A bíró magyarázatot kért

A beadványban a kitalált idézetek mellett korábbi bírósági döntések tartalmát is hibásan ismertették. A bíróság felszólította a kormányzatot, hogy adjon számot a hibákról. Az ügyész írásban azzal magyarázta őket, hogy véletlenül egy tervezetet nyújtott be. A minisztérium szakmai felügyeleti egysége, az Office of Professional Responsibility vizsgálata szerint már ebben a válaszban tudatosan elhallgatta a generatív MI szerepét. Később, a meghallgatáson is hamis és félrevezető állításokat tett arról, hogyan használta a rendszert.

A piszkozat kézenfekvő magyarázat. Aki már küldött el rossz mellékletet, el tudja képzelni, hogyan történhetett volna. Egy ilyen baklövés után a bíróság joggal várhatja, hogy létezik egy átnézett változat, amelyben az idézetek és a hivatkozások rendben vannak. Ha viszont az idézeteket egy MI-eszköz generálta, a javításhoz az eredeti döntéseket kell elővenni. A két magyarázat egészen más irányba tereli azt, aki meg akarja érteni, mi történt, és mennyit kell újra ellenőriznie az iratból.

Egy rosszul idézett ítélet ráadásul munkát ad a másik félnek is. Ha az idézet első olvasásra hihető, az ellenérdekű jogásznak meg kell keresnie az eredeti döntést, össze kell vetnie a szövegeket, majd meg kell mutatnia, hol térnek el. Addig egy olyan állításra készül válaszolni, amelyet a hivatkozott bíróság esetleg sosem tett. Az ügyész konkrét beadványának következményeit a nyilvános összefoglaló nem részletezi. A felügyeleti egység a megállapításait továbbította a szakmai vétségeket elbíráló részlegnek.

A másik ügyben már a feltöltésnél megtörtént a baj

Ugyanaznap a minisztérium egy másik ügyet is közzétett. Egy jogásza két, bírósági végzéssel védett dokumentumot töltött fel egy nyilvános MI-platformra. További iratokban a minisztérium munkatársainak személyes adatai, köztük egészségügyi információk is szerepeltek. A vizsgálat szerint a jogász tudta, hogy a két iratra a végzés vonatkozik.

Egy szöveghibát még ki lehet javítani. A feltöltött iratnál már azt is tisztázni kell, milyen adat került a szolgáltatóhoz, és mi történt vele. Ehhez hiába olvassa el valaki az MI által írt választ. Magát a munkafolyamatot kell visszakövetnie, beleértve azt a lépést is, amikor az eredeti dokumentum elhagyta a szervezet rendszerét.

Mit mondana az iroda, ha holnap rákérdeznének?

Képzeljünk el egy magyar ügyvédi irodát, amelynek az ellenérdekű fél jelzi, hogy egy idézett mondat sehol sincs abban a kúriai döntésben, amelyre az iroda hivatkozott. Az első órában nagyon is gyakorlati különbség van aközött, hogy valaki elgépelte az ügyszámot, rossz döntésből másolt, vagy egy MI által írt szövegrész került a beadványba. Az utóbbi esetben annak is utána kell nézni, hogy ugyanabból a munkamenetből mely további idézetek és állítások kerültek át az iratba.

Ilyenkor sokat ér, ha visszakereshető, ki ellenőrizte az idézeteket az eredeti döntésekben, és melyik változatot nézte át. Ha ez az ellenőrzés elmaradt, a következő válasznak is ezt a bizonytalanságot kell tükröznie. Az irodának lehet ideje végignézni a hivatkozásokat, de a magyarázat hitelét már az első mondattal kockára teheti. A bírósági iratok és az MI találkozásának másik oldaláról egy korábbi cikkünkben írtunk.

Az amerikai ügyben egy hibás beadvánnyal kezdődött a történet. A felügyelet végül két olyan emberi döntést emelt ki, amelyek akkor születtek, amikor a hibák már ismertek voltak. Az ügyész előbb írásban válaszolt a bíróságnak, később a meghallgatáson is megszólalt. Mindkétszer lehetősége lett volna pontosan elmondani, amit a beadvány készítéséről tudott.

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük