Albánia MI-generált „minisztert” nevezett ki a közbeszerzések felügyeletére. Forradalmi lépés a korrupció ellen – de vajon mit jelenthet mindez nekünk, magyaroknak?
Egy mesterséges intelligencia a miniszteri székben
Minap egy olyan hírbe botlottam, ami elsőre inkább tűnt politikai szatírának, mint valóságnak. Albániában ugyanis mesterséges intelligencia alapú „minisztert” neveztek ki, Diella néven, aki a közbeszerzéseket hivatott felügyelni. A kormányfő, Edi Rama szerint az új AI-tisztviselő képes lesz teljesen korrupciómentes döntéseket hozni, és ezzel Albánia közelebb kerülhet az Európai Unióhoz.
Diella eddig az e-Albania digitális platform részeként több tízezer dokumentumot kezelt és közel ezerféle szolgáltatást nyújtott az állampolgároknak. Most viszont szintet lép: a közpénzek elosztásának felügyelete került a kezébe. Egy virtuális miniszter, aki nem fogad el borítékot, nem kampányol, és nem tartozik lojalitással senki irányába – legalábbis a hivatalos narratíva szerint.
Átláthatóság vagy újfajta homály?
Papíron mindez álomszerű. Egy AI, amelyik objektív és elfogulatlan, végre lezárhatná a régióban mélyen gyökerező korrupciós gyakorlatokat. Csakhogy az algoritmus is csak annyira tiszta, mint azok az emberek, akik létrehozták. Ha a betáplált adatok torzultak, a döntések sem lesznek hibátlanok.
Ráadásul a mesterséges intelligencia sokszor fekete dobozként működik: kívülről átláthatatlanná válik, hogyan született meg egy döntés. Így könnyen előfordulhat, hogy miközben a nyilvánosság azt látja, „a gép döntött”, valójában emberek nyomják meg a gombokat – csak éppen a háttérben.
Mit jelentene ez nálunk, Magyarországon?
Ha a magyar közéletet nézzük, könnyű elképzelni a helyzetet: egy AI döntené el, ki nyeri az autópálya-építési tendert, vagy melyik cég szállíthatna az iskolai menzára. Első hallásra sokan felsóhajtanának: végre objektív mérlegelés, nem a „jó kapcsolatok” döntenek.
De itt is ugyanaz a kérdés: ki programozza a rendszert, és ki felügyeli a működését? Egy elutasított pályázó hogyan keresne jogorvoslatot, ha a „miniszter” valójában egy algoritmus, amelynek döntési logikája nem hozzáférhető? Könnyen lehet, hogy a korrupció nem tűnne el, csak új köntöst kapna.
A felelősség nélküli hatalom dilemmája
Nem először találkozunk ezzel a dilemmával. A mietika rovatban nemrég azt feszegettük, mi történne, ha az államfőt mesterséges intelligencia váltaná fel . Akkor is arra jutottunk: a döntés felelősségét nem lehet teljesen gépre bízni.
Diella esete ugyanezt a kérdést veti fel, csak miniszteri szinten. Egy poszt, amely hagyományosan a politikai felelősségvállalás egyik legfontosabb formája, hirtelen egy kódsorokból álló entitás kezébe kerül. És bár Diella nem korrumpálható úgy, mint egy ember, egyvalamire biztosan képtelen: vállalni a felelősséget.
Napfény vagy árnyékos jövő?
Albánia most fényes példának szánja Diellát: az első AI-minisztert, aki új korszakot nyit a kormányzásban. De ugyanilyen erővel válhat az egész egy árnyékos kísérletté, amelyben a transzparencia csak látszat, és a döntések hátterében továbbra is emberek érdekei mozognak.
A tét óriási. Ha az MI valóban a közjó szolgálatába állítható, akkor új korszak kezdődik a politikában. Ha viszont a felelősség eltűnik, és senki sem tudja számonkérni a döntéseket, akkor nem Diella napja köszönt be, hanem egy új, sötétebb éra.
