A Trump-adminisztráció megvétózta az Nvidia kérését, hogy engedélyt kapjon legújabb Blackwell MI-chipek exportjára Kínába. A döntés nemcsak milliárdos üzletet akadályoz, hanem élesen kirajzolja a mesterséges intelligencia feletti geopolitikai verseny frontvonalait.
Az alku, ami el sem kezdődött
Röviddel Donald Trump és Hszi Csin-ping dél-koreai találkozója előtt az amerikai elnök még azt tervezte, hogy személyesen hozza szóba az Nvidia vezérigazgatójának, Jensen Huángnak kérését: engedélyezzék a cég legújabb, Blackwell nevű MI-chipjeinek exportját Kínába. A Fehér Ház kulcsemberei azonban közbeléptek.
A külügyminiszter, Marco Rubio, valamint a kereskedelmi miniszter, Howard Lutnick arra figyelmeztették Trumpot, hogy a csúcskategóriás chipek exportja stratégiai veszélyt jelentene az Egyesült Államokra. Hiszen ezzel Peking jelentős technológiai előnyhöz juthatna az MI-fejlesztésekben.
Végül Trump az egyhangú ellenállás hatására úgy döntött: a témát nem viszi be a Hszi-találkozóra.
Milliárdok vesznek el, a geopolitika nyer
Az Nvidia számára a Blackwell-chipek kínai értékesítése akár tízmilliárd dolláros bevételt hozhatott volna. A cég már hónapok óta lobbizott azért, hogy legalább egy gyengített, 30–50%-kal csökkentett teljesítményű változatot értékesíthessen Kínában.
Trump azonban azóta sem engedett. Sőt kijelentette: „Ezt a chipet nem adjuk oda másoknak.” Hogy pontosan melyik verzióra utalt – a csúcsteljesítményű vagy a korlátozott változatra –, azt senki sem tudja.
Huáng közben nyíltan figyelmeztetett: ha az amerikai cégek végleg elveszítik a kínai piacot, a technológiai versenyben nehéz lesz visszakapaszkodni. „Kína a világ MI-kutatóinak fele” – mondta egy washingtoni rendezvényen.
A félvezetők új hidegháborúja
A Buszanban tartott Trump–Hszi csúcson nem született áttörés, csupán átmeneti enyhülés. Az Egyesült Államok bizonyos vámokat csökkentett, míg Kína korlátozott mértékben újraindította az amerikai szójaimportot. A chipek kérdése azonban megoldatlan maradt.
A két hatalom így időt nyert, hogy saját iparát erősítse. Washington a szankciók eszközével, Peking pedig állami támogatásokkal építi az önellátásra képes félvezető- és MI-ökoszisztémát.
Az Nvidia patthelyzetben
A Blackwell-generáció háromszor erősebb az előző H100-as chipnél, és tizenötször gyorsabb az MI-modellek futtatásában. Egy ilyen fegyvert senki sem akar az ellenfél kezébe adni, de a tiltás ára magas.
A korábbi, „engedélyezett” H20 chip eladásait Kína már letiltotta, így az Nvidia több milliárd dolláros bevételtől esett el. Most a cég abban bízik, hogy Trump áprilisi pekingi látogatása új esélyt hoz a tárgyalásra.
A mesterséges intelligencia mint hatalmi eszköz
A Blackwell-ügy jól mutatja, hogy az MI immár nem csupán technológiai, hanem politikai kérdés. A szilícium újra geopolitikai fegyverré vált: aki a chipeket uralja, az szabja meg, ki férhet hozzá a jövő intelligenciájához.
