Mindenki MI-t vesz. Mégsem nőtt a termelékenység. A probléma nem az eszközben van, hanem abban, hogyan használjuk.
A számok nem hazudnak
A Portfolio.hu márciusi elemzése kimondta, amit sokan gondolnak, de kevesen mernek leírni. Az MI egyelőre nem hozta el a megígért termelékenységi robbanást. A makroszintű adatok – GDP-növekedés, egy főre eső output, munkaóránkénti hatékonyság – nem mutatják azt a drámai javulást, amit az MI-befektetések mértéke indokolna.
Ez nem jelenti, hogy az MI nem működik. De azt igen, hogy a legtöbb cég rosszul használja.
Az eszköz megvan, a gondolkodás nem
Egyes szektorokban – programozás, tartalomgyártás, adatelemzés – az MI valóban gyorsítja a munkát. A baj ott kezdődik, hogy a cégek többsége nem a munkafolyamatot változtatja meg, hanem egyszerűen beteszi az MI-t a régi folyamatba. Ez olyan, mintha egy villanymotor helyett lovat fognál be egy Formula 1-es autóba, aztán csodálkoznál, hogy nem gyorsabb.
A termelékenységi paradoxon – vagyis az a jelenség, hogy a technológiai befektetés nem hoz azonnali termelékenységnövekedést – nem új. Robert Solow közgazdász már 1987-ben leírta, hogy a számítógépek mindenhol ott vannak, kivéve a termelékenységi statisztikákban. Az MI-vel ugyanez történik, legalábbis egyelőre.
Hol rontják el a magyar cégek?
A Portfolio.hu másik márciusi cikke szerint a magyar vállalatok 46%-a használ már valamilyen MI-megoldást. Ez jó szám. A probléma az, hogy a legtöbb bevezetés megáll a proof of concept fázisnál. Van egy chatbot az ügyfélszolgálaton, van egy MI-asszisztens, ami összefoglalókat ír, talán van egy automatizált riport is. De a valódi transzformáció – a munkafolyamatok újragondolása, a döntéshozatali struktúra átalakítása – elmarad.
Három tipikus hiba
- Az MI-t meglévő folyamatokra ültetik rá, ahelyett, hogy a folyamatot terveznék újra az MI köré.
- Nem mérik a hatást, mert nincs baseline, amihez hasonlíthatnának.
- A dolgozók nem kapnak képzést, és az MI-eszközök kihasználtsága 20-30%-on ragad.
A belépőkapuk szűkülnek
Van a termelékenységi paradoxonnak egy másik oldala is, ami a dolgozókat érinti. Az MI nem feltétlenül szüntet meg munkahelyeket, de szűkíti a belépőkapukat. Ha egy junior elemző munkáját egy MI-eszköz is el tudja végezni, a cég kevesebb juniort vesz fel. A termelékenység nő a megmaradt dolgozóknál, de a piacra lépők számára nehezebb lesz bejutni.
Ez nem apokalipszis. Inkább figyelmeztetés azoknak, akik azt hiszik, hogy az MI-kérdés majd valahogy megoldódik. Nem oldódik meg magától. Döntéseket kell hozni – egyéni és vállalati szinten egyaránt.
Mit tehetsz ma?
Ha cégvezető vagy, ne eszközt vegyél, hanem gondolkodásmódot válts. Ne az legyen a kérdés, milyen MI-szoftvert veszek meg, hanem az, milyen munkafolyamatot tervezek újra. Ha dolgozó vagy, ne várj arra, hogy a céged képezzen. Tanulj MI-vel dolgozni most, mert a belépőkapu, amin ma könnyedén átfértél, holnap szűkebb lesz.
A termelékenységi robbanás nem elmaradt. Csak arra vár, hogy végre ne az eszközt cseréljük, hanem a fejünkben is kapcsoljuk át a váltót.
