Bizonyos helyzetekben egyértelművé kell tenni, ha valaki mesterséges intelligenciával találkozik. Ez nemcsak nagy techcégeknek fontos, hanem azoknak a vállalkozásoknak is, amelyek chatbotot, generatív tartalomkészítést, automatizált ügyfélszolgálatot vagy MI-alapú marketingeszközt használnak. A szabályok 2026. augusztus 2-től alkalmazandók.
Állítsd be a mivagyunk.hu-t kedvenc forrásként a Google-benAz átláthatóság lesz az egyik legfontosabb MI-szabály
Az EU AI Act több része szól a magas kockázatú MI-rendszerekről, például a munkaerő-kiválasztásról, az oktatásról vagy a kritikus infrastruktúráról. Az 50. cikk más logika szerint működik. Itt nem az a döntő, hogy a rendszer magas kockázatú-e, hanem az, hogy az MI milyen helyzetben jelenik meg az ember előtt.
Ha egy ügyfél chatbotnak ír, tudnia kell, hogy nem emberrel beszél. A vállalkozásoknak bizonyos esetekben jelezniük kell, ha MI-vel generált képet, videót vagy hanganyagot használnak. Ha egy rendszer érzelmeket próbál felismerni vagy embereket biometrikus kategóriákba sorolni, az érintetteket tájékoztatni kell.
A vonatkozó jogszabályhely lényege egyszerűen így foglalható össze: az embernek joga van tudni, ha a vele való kommunikációban, a neki mutatott tartalomban vagy a róla alkotott értékelésben mesterséges intelligencia vesz részt.
Ez elsőre magától értetődőnek hangzik. A gyakorlatban viszont sok vállalkozásnál kellemetlen kérdéseket nyit ki.
Nem lehet elrejteni az MI-használatot az apró betűben
A szabály egyik fontos eleme, hogy a tájékoztatásnak világosnak és megkülönböztethetőnek kell lennie. Vagyis az MI-használatról szóló információt nem lehet eldugni az általános szerződési feltételek mélyén, a weboldal alján vagy egy alig látható megjegyzésben.
Egy chatbot esetében például a felhasználónak már a beszélgetés elején tudnia kell, hogy MI-rendszerrel kommunikál. Egy MI-generált videónál vagy hanganyagnál sem szerencsés, ha a jelzés csak utólag vagy nehezen észrevehető módon jelenik meg.
Ez a céges kommunikációban új hozzáállást igényel. Sok vállalkozás eddig inkább emberibbnek akarta mutatni az automatizált ügyfélélményt. Az EU-s szabályozás ezzel szemben azt üzeni, hogy a bizalom nem az MI eltitkolásából, hanem a tiszta helyzetből indul.
A generatív tartalom különösen érzékeny terület lesz
A szabály külön kezeli azokat az MI-rendszereket, amelyek szintetikus szöveget, képet, hangot vagy videót hoznak létre. A szolgáltatóknak technikai szinten is gondoskodniuk kell arról, hogy az ilyen kimenetek géppel olvasható módon jelölhetők és felismerhetők legyenek.
Ez első körben a rendszerek szolgáltatóit érinti, de a hatása a felhasználó cégekhez is elér. Egy marketingügynökség, médiaoldal, webshop vagy oktatási platform nem biztos, hogy maga fejleszt MI-modellt, de használhat olyan eszközöket, amelyekkel képeket, reklámszövegeket, termékleírásokat vagy videókat készít.
A következő évek egyik fontos kérdése az lesz, hol húzódik a határ az MI-asszisztált és az MI-generált tartalom között. Más megítélés alá eshet egy helyesírás-javítás, egy ember által szerkesztett cikkvázlat, egy teljesen MI-vel generált reklámvideó vagy egy valós személyt utánzó hanganyag.
A deepfake nem csak politikai ügy
A deepfake hallatán sokan politikai manipulációra vagy hírességekkel kapcsolatos visszaélésekre gondolnak. A szabályozás ennél szélesebb körben nézi a kérdést. Ha egy MI-rendszer olyan képet, hangot vagy videót hoz létre vagy módosít, amely valós személyt, tárgyat, helyet, szervezetet vagy eseményt látszólag hitelesen ábrázol, akkor felmerülhet a jelölési kötelezettség.
Ez nem jelenti azt, hogy minden kreatív MI-kép problémás. Egy nyilvánvalóan művészi, szatirikus vagy fikciós tartalomnál a szabály enyhébb megközelítést enged. A lényeg az, hogy a közönség ne legyen megtévesztve a tartalom természetéről.
Magyar vállalkozásoknál ez főleg marketingben, oktatási anyagokban, social videókban, podcast-előzetesekben és kampányvizuálokban lesz fontos. Ha egy cég MI-vel készít valósághű ügyféltörténetet, munkatársi portrét vagy vezetői videóüzenetet, akkor már most érdemes végiggondolni, kell-e jelölés.
Mit érdemes most megtenni?
A felkészülés nem óriási jogi projektként indul. Először azt kell látni, hol használ a szervezet MI-rendszereket.
Ide tartozhat az ügyfélszolgálati chatbot, a belső tudásbázis, a marketinges képgenerálás, a social posztok előkészítése, a videószerkesztés, a HR-eszközök és minden olyan rendszer, amely emberekkel kommunikál vagy emberekről von le következtetéseket.
Ezután el kell dönteni, melyik használat kerülhet az 50. cikk alá. Nem minden MI-használat jár jelölési kötelezettséggel, de ahol van közvetlen emberi interakció, szintetikus tartalom, deepfake-szerű elem, érzelemfelismerés vagy közérdekű publikáció, ott komolyan kell venni a kérdést.
A cél nem a túladminisztrálás, hanem az, hogy a felhasználó ne legyen megtévesztve. Aki időben rendet tesz az MI-használatában, nemcsak megfelelési kockázatot csökkent, hanem bizalmat is épít.
Az MI-használat felismerhetősége versenyelőny is lehet
Az MI-eszközök beépültek a hétköznapi munkába, a tartalomgyártásba és az ügyfélkommunikációba. Most a szabályozás elkezdi kimondani, hogy az automatizálás nem lehet láthatatlan ott, ahol az ember döntéseire, bizalmára vagy tájékozódására hat.
A felhasználók többsége nem fog elfordulni egy cégtől, mert az MI-t használ. Kivéve ha később derül ki, hogy nem azt kapta, aminek hitte.




