Kék papíron egyenesből bizonytalanná váló vonal, mellette félretett narancsszínű vonalzó és fekete ceruza.

Tíz perc MI-segítség után hamarabb feladjuk?

Az MI néhány másodperc alatt megoldja azt, amin egyedül percekig gondolkodnánk. Egy frissen bemutatott kutatás szerint azonban a gyors segítség után nehezebb lehet folytatni a munkát, amikor a gép már nincs mellettünk.

Állítsd be a mivagyunk.hu-t kedvenc forrásként a Google-ben

A megoldás kész, a következő feladat mégis megakaszt

Képzeljünk el egy tanulót, aki törtekkel számol, és minden elakadásnál megkérdezi a chatbotot. Sorra érkeznek a helyes válaszok, a feladatlap szépen megtelik. Aztán bezárja az ablakot, és egy hasonló példánál ismét bizonytalan lesz. A korábbi sikerből nehéz megállapítani, mennyit tudott ő maga, és mennyit végzett el helyette az eszköz.

A ChatGPT hatása a tanulásra ezért a segítség nélküli helyzetben is vizsgálandó. Munka közben hasonló különbség lehet egy elkészült táblázat és aközött, hogy a készítője érti-e a számításokat. Egy jó eredmény önmagában kevés információt ad arról, hogy legközelebb is boldogulunk-e.

Egy magyar iskolai vagy munkahelyi helyzetben ez nagyon gyakorlati szempont. A beadott megoldás mellett számít, hogy a tanuló el tudja-e magyarázni a gondolatmenetet, vagy a dolgozó felismeri-e, amikor egy számítás hibás feltételezésre épül. Az önálló tudás ellenőrzéséhez olyan feladat is kellhet, amelynél a segítséget félretesszük.

A segítség elvétele megváltoztatta az eredményt

A Berkeley október 9-i beszámolója egy összesen 1222 online résztvevővel végzett kísérletsorozatot ismertet. A véletlenszerűen kialakított csoportok egy része MI-segítséggel, más része önállóan dolgozott. A törtszámításos feladatoknál az MI-t használók kezdetben jobban teljesítettek. Amikor elvették az eszközt, romlott a pontosságuk, és gyakrabban hagytak ki feladatokat, mint a végig önállóan dolgozók. Szövegértési feladatokban is hasonló mintázat jelent meg.

A kutatók lehetséges magyarázata szerint a gyors válaszokhoz való alkalmazkodás megváltoztathatja, mennyi erőfeszítést érzünk elfogadhatónak. A saját próbálkozás mellett könnyen elérhető kész megoldás különösen csábító. Ezt a mechanizmust azonban további vizsgálatoknak kell tisztázniuk. A feladatok kihagyása a kísérletben a kitartás egyik mércéje volt, és nem jelenti, hogy a résztvevők minden élethelyzetben váltak volna kevésbé kitartóvá.

A tíz perc sem olyan határ, amely alatt biztonságos, felette pedig káros lenne az MI használata. A vizsgálat rövid együttműködést és közvetlenül utána mért teljesítményt mutatott. Arról nem ad választ, fennmaradt-e a különbség órákkal vagy napokkal később. Tartós képességromlást, agyi károsodást vagy minden MI-eszközre érvényes hatást ebből nem lehet megállapítani.

A tanulás és a feladat elvégzése más segítséget kíván

Ha egy vállalkozó egy már jól ismert szöveget akar rövidebbre szerkeszteni, a kész változat időt takaríthat meg. Ha viszont egy új számítási módszert szeretne megérteni, a teljes megoldás azokat a lépéseket is átveheti, amelyeket neki kellene gyakorolnia. Az eszköztől kért segítséget érdemes a munka céljához igazítani.

Tanulásnál kérhetünk egyetlen támpontot, a saját próbálkozásunk ellenőrzését vagy olyan kérdést, amely továbbvisz az elakadásból. Például ezt az instrukciót adhatjuk:

Először nézd meg a saját megoldásomat. Jelezd az első hibás lépést, és adj egy támpontot a javításhoz. A teljes megoldást csak külön kérésemre írd le.

Ez kipróbálható munkamódszer. A mostani kutatás nem bizonyította, hogy egy ilyen prompt önmagában megszünteti a megfigyelt hátrányt. Azt viszont világossá teszi, miért érdemes a segítség formáját is megtervezni, mielőtt automatikusan elkérjük a választ.

Maradjon egy feladat, amelyet magunk oldunk meg

MI-vel végzett gyakorlás után válasszunk egy új, hasonló nehézségű példát, és próbáljuk meg önállóan. Szövegértésnél foglaljuk össze saját szavainkkal az érvet, és mutassuk meg, melyik mondat támasztja alá. Egy munkafeladatnál magyarázzuk el, miért az adott eljárást választottuk, és milyen feltételezésen múlik az eredmény.

Egyetlen ilyen próba természetesen nem teljes tudásmérés. Arra használható, hogy észrevegyük, hol tudunk már önállóan haladni, és hol kell még segítség. Az elakadás ilyenkor hasznos információ, mert megmutatja, mit érdemes gyakorolni vagy újra megkérdezni.

Munkahelyi betanulásnál ezt érdemes előre megbeszélni. A tapasztalt kolléga adhat önállóan elvégezhető részfeladatot, majd átnézhetik, milyen döntéseket hozott a kezdő, és miért. Így a betanulás során az elvégzett munka mellett a fejlődés is láthatóvá válik. A segítség nélküli rész legyen a tudásszinthez illő, és hagyjon időt a gondolkodásra.

A következő MI-vel elkészült feladat után tehát maradjon egy rövid önálló próbálkozás is. Az elkészült munkát könnyű megszámolni. A tanulás értékét az is megmutatja, hogy a következő nehézségnél van-e saját lépésünk.

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük