A Gen Z-nek kellett volna lennie annak a generációnak, amely gondolkodás nélkül magáévá teszi a mesterséges intelligenciát. Digitális környezetben nőtt fel, gyorsan próbál ki új eszközöket, és a ChatGPT használatához sem kellett külön vállalati képzés.
Ehhez képest valami furcsa történik.
Az amerikai Gen Z több mint fele legalább hetente használ generatív MI-t. Közben egy év alatt jelentősen nőtt azok aránya, akik dühöt éreznek a technológiával kapcsolatban, az izgatottság pedig látványosan visszaesett. A Walton Family Foundation, a GSV Ventures és a Gallup 2026-os kutatásában a 14–29 évesek 31 százaléka már dühöt társított az MI-hez, szemben az egy évvel korábbi 22 százalékkal. Az izgatottság ugyanebben az időszakban 36-ról 22 százalékra esett.
A fiatalok tehát használják a technológiát. Csak közben egyre kevésbé lelkesednek azért a világért, amelyet létrehoz körülöttük.
Az „AI slop” többről szól, mint ronda képekről
Az internet már nevet is adott annak, amit sokan utálnak: AI slop.
Generált képek, értelmetlen videók, újrahasznosított szövegek, műanyag reklámok, kamu influenszerek és olyan tartalmak tömege, amelyek mögött láthatóan nem volt sok emberi gondolat. A fogalom pejoratív, de pontosan kifejez egy szélesebb kulturális reakciót.
A probléma az autentikusság.
A Wall Street Journal Gen Z-fiatalokkal készített friss beszélgetéseiben visszatérő motívum volt, hogy miközben rendszeresen használnak chatbotokat, az MI-generált tartalmakat sokszor érzelmileg üresnek érzik. Közben egyre nehezebb eldönteni, mi valódi. Egy augusztusi Malwarebytes-kutatásban a fiatal felnőttek fele mondta azt, hogy az MI miatt nehezebbé vált megállapítani az online tartalmak valódiságát.
Annak a generációnak, amely már eleve algoritmikus feedek között nőtt fel, a generatív MI újabb réteget tett a valóság és a képernyő közé.
Félnek attól is, mit vesz el tőlük
A Gen Z szkepticizmusának másik része egészen praktikus.
Ők lépnek most be arra a munkaerőpiacra, ahol a cégek ugyanazokról a junior feladatokról beszélnek automatizálható munkaként, amelyeken korábban a pályakezdők megtanulták a szakmát. A Pew augusztusi adatai szerint a 30 év alatti amerikaiak MI-vel kapcsolatos aggodalma tovább nőtt 2026-ban, és a munkahelyek elvesztése az egyik fontos félelem.
Az oktatásban hasonló feszültség jelenik meg. A Gallup szerint a fiatalok jelentős része attól tart, hogy az MI ronthatja az önálló gondolkodást, a kreativitást és a tanulást. Ez különösen érdekes egy olyan generációnál, amely közben maga is intenzíven használja ezeket az eszközöket.
A technológia előnyeit pontosan ismerik. Talán éppen ezért látják közelről az árát is.
A legfiatalabbaknál sem egyszerűbb a kép
A Gen Alpha már egy olyan világban nő fel, ahol az MI nem új technológia.
A Common Sense Media 2026-os felmérésében a 9–17 éves amerikai gyerekek 86 százaléka használt valamilyen MI-t, közel negyedük naponta. Egy másik, Gen Alphát vizsgáló kutatás szerint információért és gyors segítségért szívesen fordulnak MI-hez, érzelmekben és ítélőképességet kívánó helyzetekben viszont továbbra is az embereket részesítik előnyben.
Ebből egyelőre nem érdemes MI-ellenes Gen Alpha következtetést levonni. Az viszont már látszik, hogy a technológia természetes jelenléte nem hoz automatikus rajongást.
Talán ők az első MI-utáni generáció
A millennialok és az idősebb generációk számára a generatív MI még mindig gyakran csoda. Emlékeznek arra a pillanatra, amikor először írtak valamit a ChatGPT-be, és az válaszolt.
Egy tizenhat évesnek ez már kevésbé érdekes. Ő azt is látja, amikor MI-kép kerül a kedvenc márkája reklámjába, chatbot írja a beadandókat, generált zenével telik meg a platformja, vagy egy álláshirdetésből éppen az a junior munka tűnik el, amelyet néhány év múlva ő végzett volna.
Ezért a mostani ellenérzésből szerintem nem technológiai visszafordulás következik.
Valami érdekesebb történik. A generáció, amelynek már nem kell elmagyarázni, mire képes az MI, elkezdte eldönteni, hol nem akarja látni.
