A Microsoft becslése szerint Magyarországon a 15–64 évesek 33,3 százaléka használt generatív MI-terméket 2026 második negyedévében. A globális arány 18,8 százalék volt, miközben a jelentés a leggazdagabb és legszegényebb régiók közötti különbség növekedését mutatja; az adatokból azonban nem derül ki, hogy az emberek milyen gyakran, mire vagy milyen eredménnyel használják az MI-t.
Állítsd be a mivagyunk.hu-t kedvenc forrásként a Google-benMit mér a Microsoft jelentése?
Egy vállalati értekezleten könnyű lenne a 33,3 százalékot úgy idézni, mintha egy országos felmérés eredménye volna. A Microsoft AI Economy Institute jelentése szerint Magyarország a 20. helyen állt a vizsgált 147 gazdaság között. Az adat a 15 és 64 év közötti népesség becsült arányát jelöli, amely a mérés szerint használt generatív MI-terméket. A magyar érték az előző negyedévi 32,2 százalékhoz képest 1,1 százalékponttal emelkedett.
A mutató alapját a Microsoft összesített és anonimizált használati adatai adják. A kutatók az operációs rendszerek és eszközök piaci részesedésének, az internet-hozzáférésnek és az ország népességének eltéréseit is figyelembe vették. A teljes módszertan és a negyedéves országadatok elérhetők a Microsoft AI Diffusion jelentésében és a nyilvános adatkészletben.
A korrekciók összehasonlíthatóbbá teszik az országokat, de a Microsoft-termékek használati adataiból indulnak ki. A mérés készítői is leírják, hogy ez a forrás torzíthat, más MI-szolgáltatások használata nem feltétlenül látszik benne ugyanúgy. A jelentés nem kérdezett meg reprezentatív mintán embereket, és nem mutatja meg, hogy valaki egyszer nyitott meg egy eszközt vagy naponta dolgozik vele. A technikai tanulmány szerint a mutató a használatot becsüli, nem a rendszerek képességét vagy a használatuk hatását.
Magyarország az átlag felett, de ettől még nincs kész a kép
A 33,3 százalékos becslés a 18,8 százalékos világátlagnál magasabb. Ez a különbség önmagában nem mondja meg, hogy a magyar felhasználók magabiztosabban ellenőrzik-e az MI válaszait, vagy hogy a hazai vállalkozások hatékonyabban építik-e be az eszközöket a munkába. A mutató nem méri a jártasságot, a biztonságos használatot vagy a szervezeti eredményeket. A sorrend ezért nem tudásverseny, és nem is az országok gazdasági felkészültségének átfogó értékelése. Egyetlen, termékhasználatból számított mutató azt jelzi, hol lehet nagyobb az elérés; a felhasználók tapasztalatáról és a használat minőségéről külön adatok kellenek.
A Microsoft a globális Észak és Dél közötti különbség növekedésére is felhívja a figyelmet. A jelentés szerint az északi csoportban a népesség 28,8 százaléka, a déliben 16,2 százaléka használt generatív MI-terméket 2026 második negyedévében. A különbség 12,1-ről 12,6 százalékpontra nőtt. A jelentés ezt többek között az internet-hozzáférés, az áramellátás és a digitális készségek eltéréseivel kapcsolja össze. Ezek fontos háttértényezők, de az országcsoportok átlaga elrejti az egyes országokon belüli különbségeket.
A tanulmány egy másik része azt vizsgálja, milyen feladatokkal fordulnak az emberek az MI-hez. A déli országcsoportban a vizsgált Copilot-beszélgetések között nagyobb arányban jelentek meg az önálló tanulással és készségfejlesztéssel kapcsolatos kérések. Ez nem a teljes népesség reprezentatív képe. A Microsoft saját fogyasztói Copilot-beszélgetéseinek egy részhalmazáról van szó, és maga a jelentés is felveti, hogy a fiatalabb korösszetétel magyarázhatja a különbség egy részét.
A használati arány nem üzleti eredmény
Egy cégvezető számára a 33,3 százalék jó kiindulópont lehet annak érzékeltetésére, hogy az MI már sokak mindennapjaiban jelen van. Arra viszont nem alkalmas, hogy ebből közvetlenül következzen egy új vállalati rendszer bevezetése, vagy hogy a dolgozók készen állnak az MI-vel támogatott munkára. Ehhez a vállalat saját feladatait, adatait, hozzáféréseit és az emberek tényleges készségeit kell megvizsgálni. A céges MI-jártasságról szóló korábbi cikkünk ehhez ad hazai szempontokat.
A Microsoft adatsora azt mutatja, hogy a generatív MI-termékek használata terjed, és a terjedés sebessége nem egyforma a világ különböző részein. Azt, hogy ez kinek hoz tanulási lehetőséget, jobb munkát vagy mérhető üzleti értéket, külön kell megvizsgálni. Egy használati arány ezt a kérdést nem zárja le; arra jó, hogy feltegye.
