Az MI-használat egyre több munkahelyen elvárás, miközben a napi feladatok között gyakran nincs helye a tanulásnak. A főnököddel ezért arról is érdemes megállapodni, melyik munkához szükséges az új tudás, mikor gyakorolhatod, és ki segít, ha elakadsz.
Állítsd be a mivagyunk.hu-t kedvenc forrásként a Google-benA tanulási időnek is hely kell a munkanapban
Képzeljünk el egy magyar irodában dolgozó munkatársat, Esztert. A főnöke szeretné, ha MI-vel készítené elő a heti belső összefoglalót. Kap egy webinárfelvételt, néhány linket és hozzáférést egy eszközhöz. A heti feladatai ugyanazok maradnak. Mire hazaér, már aligha egy újabb képernyős órára vágyik.
A helyzet könnyen válik személyes kudarccá a fejében. Mások már használják, ő pedig még a kezdésig sem jutott el. Pedig a hozzáférés és a tanulási lehetőség között ott van egy megválaszolatlan munkaszervezési kérdés: mi történik azzal a feladattal, amelyet a gyakorlás idején végezne?
Az OECD kisvállalkozásokról szóló elemzése is kitér erre. Kisebb létszám mellett nehezebb elengedni valakit a napi munkából tanulni, a munka miatti időhiány pedig a szakmai fejlődés egyik fontos akadálya. Ez nem magyarországi mérés, de a leírt szervezési nehézség egy hazai kiscsapat számára is ismerős lehet.
Ha az MI-tudás kizárólag esténként szerezhető meg, a fejlődési lehetőség attól is függ, kinek mennyi szabadideje marad. A gondozási feladatok, a másodállás vagy a hosszú ingázás mellett ugyanaz az elvárás lényegesen más terhet jelenthet.
Egy konkrét munkafeladattal menj az egyeztetésre
Az általános MI-tanulásból nehéz eldönteni, mennyi időre van szükség, és mikor sikerült előrelépni. Eszter célja lehet például az, hogy egy értekezleti jegyzetből használható belső összefoglalót készítsen, majd észrevegye, ha az MI lényeges információt hagyott ki.
Ez már körülhatárolható próba. Kiderülhet belőle, milyen segítséget ad az eszköz, mit kell ellenőrizni, és melyik lépést érdemes újra gyakorolni. Nem szükséges rögtön az egész munkakört átalakítani.
A feladat kiválasztásához a saját munka felbontásáról szóló útmutatónk adhat kiindulópontot. Az egyeztetésre már egy visszatérő munkát és egy elérhető tanulási célt vigyél. Így a vezető is látja, mihez kérsz időt.
A segítő kolléga idejével is számoljatok
A brit munkahelyi MI-tanulási útmutató a védett, fizetett tanulási időt, a személyre szabott támogatást és a munkához kapcsolódó gyakorlást is hangsúlyozza. A rövid tananyag mellett visszajelzésre és ismétlésre is szükség van.
Érdemes ezért megnevezni, kihez fordulhatsz. A programot jól ismerő kolléga technikai kérdésben segíthet; azt viszont a feladatot értő munkatárs tudja megítélni, hogy az összefoglaló szakmailag megfelelő-e. Lehet, hogy ugyanaz az ember mindkettő, de ezt ne vegyétek magától értetődőnek.
A segítségnyújtás is kerüljön a munkatervbe. Heti tizenöt perc közös átnézés kiszámíthatóbb lehet, mint az egész héten érkező, alkalmi kérdések. A kezdőnek pedig legyen lehetősége azt is megmutatni, ami nem sikerült.
Egy négyhetes próba már egyeztethető
Eszter példájában a megállapodás négy hétre szólhat. Hetente negyvenöt percet kap tanulásra és gyakorlásra, majd tizenöt percben átbeszéli az eredményt a kijelölt kollégával. Egy kevésbé sürgős háttéranyag frissítése későbbre kerül, hogy az új feladat beleférjen.
A gyakorlás előre jóváhagyott eszközben, kitalált értekezleti jegyzeteken indulhat. Ezzel tisztázható, milyen anyagon szabad próbálkozni, és elválasztható a kísérlet a ténylegesen felhasznált munkától.
A négyhetes időkeret kiindulási javaslat, amelyet a feladat összetettségéhez igazíthattok. A közös értékelésen az számítson, hogy el tudod-e végezni a kiválasztott feladatot, meg tudod-e indokolni a javításaidat, és felismered-e, mikor kell segítséget kérned.
