Egy friss kísérletben a női megjelenésű MI-asszisztens kisebb pénzbeli jutalmat kapott, mint az azonos képességű, férfi megjelenésű változat. Az eredmény azt a kényelmetlen kérdést veti fel, hogyan visszük át a saját előítéleteinket azokra a digitális munkatársakra, amelyeket mi magunk alakítunk emberivé.
Állítsd be a mivagyunk.hu-t kedvenc forrásként a Google-benJohanna kisebb részt kapott
Johan és Johanna ugyanarra a technológiára épült, mégis eltérő elismerést kapott az emberektől. Az egyik férfi, a másik női külsővel jelent meg a virtuális munkahelyen. Amikor a résztvevőknek pénzben kellett kifejezniük, mennyit ért számukra az asszisztens segítsége, Johanna kisebb részt kapott. A megjelenés így olyan helyzetben is számított, ahol a mögötte működő technológiai képességek azonosak voltak.
A University of Limerick október 5-i közleménye szerint a különbség 10,25 százalék volt. A vizsgálatban 189, tudásmunkát végző résztvevő dolgozott virtuális irodában MI-asszisztensekkel, majd valódi pénzt osztott el önmaga és a rendszer között. Ez kísérleti jutalmazás volt, amely azt mérte, mekkora részt szánnak az asszisztensnek. A százalékot ezért nem lehet a női munkavállalók fizetésére vonatkozó adatként értelmezni.
Az egyenlőség kimondása és gyakorlása eltérhet
A tanulmány egyetemi összefoglalója egy további feszültséget is leír. Az interjúkban sokan azt mondták, hogy az asszisztens neme nem lényeges, és többen a kevésbé emberi megjelenést részesítették volna előnyben. A jutalmazási döntések közben az emberibbnek érzékelt asszisztensek nagyobb elismerést kaptak; Johanna pedig férfi párjánál kevésbé emberinek tűnt, és kevesebb pénzt kapott.
Ez kellemetlen tükröt tart az önmagunkról alkotott kép elé. Könnyű őszintén úgy gondolni, hogy kizárólag a teljesítményt értékeljük. Egy döntésben azonban olyan benyomások is szerepet kaphatnak, amelyeket utólag sem említünk a magyarázatunkban. A vizsgálat a kimondott preferenciák és a tényleges viselkedés eltérését mutatta meg, anélkül, hogy ebből minden résztvevő tudatos szándékára következtetni lehetne.
Az MI körüli elfogultsági vitákban rendszerint a rendszer válaszait vizsgáljuk. Itt az emberek értékelték a gépi segítséget. A saját döntési szempontjaink tehát akkor is figyelmet érdemelnek, amikor a technológiát változatlanul hagyjuk.
Az arccal együtt társadalmi szerepet is adunk
Egy digitális asszisztensnek adott emberi név és arc megkönnyítheti, hogy kollégaként gondoljunk rá. A kialakítás közben érdemes azt is mérlegelni, milyen elvárásokat társíthatunk hozzá. Ki tűnik szolgálatkésznek, kitől fogadunk el határozott tanácsot, és kinek tulajdonítunk szakértelmet? Ezek a kérdések a felhasználói viselkedés vizsgálatát igénylik.
A kutatásból az következik, hogy az asszisztens külsejét érdemes az értékelést befolyásoló tényezőként kezelni. Az emberi megjelenés több lehet egyszerű díszítésnél. A rendszer köré épített személyiség társas benyomásokat teremthet, amelyeknek a jutalmazásban is lehet szerepük. Az MI-hez való érzelmi kötődésről szóló kérdésekhez így a munkabeli elismerés kérdése is hozzáadódik.
Különösen érdekes, hogy az emberinek érzékelt megjelenés és a nemi megjelenés itt összekapcsolódott. Ettől még nyitott marad, más figurákkal, eltérő feladatokkal vagy más közegben milyen eredmény születne. Egy konkrét női és férfi karakter összevetése nem írja le az összes lehetséges asszisztens megítélését.
Egy magyar vállalkozásnál ez tervezési döntés
Képzeljünk el egy magyar céget, amely belső tudástárához digitális segítőt készít. Az egyik tervben egy női karakter fogadja a kollégákat, a másikban egy férfi figura ad eligazítást. A dokumentumok és a válaszadási képességek azonosak. Ez szemléltető helyzet, amelyben már a bevezetés előtt megvizsgálható, hogyan hat a megjelenés a használatra és az értékelésre.
A csapat összevetheti, kitől fogadják el könnyebben ugyanazt a választ, melyik segítséget használják tovább, és hogyan indokolják a választásukat. A kedveltséget érdemes elkülöníteni a válasz pontosságától. Egy rokonszenves figura hibás tanácsa ugyanúgy hibás marad, a kevésbé vonzó megjelenés mögött pedig lehet ugyanolyan hasznos segítség.
A VR-kísérlet alapján nem tudjuk megmondani, hogy egy magyar munkahelyen vagy egy egyszerű chatablakban megismétlődne-e a különbség. Indokot viszont ad arra, hogy a tesztelésben az emberi reakciókkal is foglalkozzunk. Egy asszisztens kiválasztásakor legyen látható, melyik szempont szól a teljesítményről, és melyik a róla kialakult benyomásról. Johan és Johanna története ezen a ponton már a mi következő döntésünkről is szól.
