A mesterséges intelligencia veszélyeiről könnyű heves vitába keveredni, miközben számos bizonyított kockázat a hétköznapjaink elfogadott része. Az alkohol, a vezetés közbeni telefonozás és a szerencsejáték megmutatja, hogyan befolyásolja a megszokás azt, mitől félünk, és mit engedünk meg magunknak.
Állítsd be a mivagyunk.hu-t kedvenc forrásként a Google-benAz ünnepi asztalnál másképp beszélünk a veszélyről
Képzeljünk el egy családi ebédet, ahol szóba kerül a mesterséges intelligencia. Valaki a gyerekek miatt aggódik, más az állását félti, és előkerülnek a megtévesztő videók is. Közben körbejár az ital, és a kínálás visszautasítására valaki újabb kínálással válaszol. Ismerős helyzet lehet, amelyben kétféle veszély egészen eltérő társasági fogadtatást kap.
Az alkoholhoz kötődhet ünnep, vendégszeretet, családi hagyomány. Ezek az élmények valódiak, és segítenek megérteni, miért nehéz pusztán egészségügyi kockázatként tekinteni rá. A kellemes emlékek azonban nem csökkentik az adott mennyiség elfogyasztásával járó kockázatot. A társaság ráadásul befolyásolhatja, mennyit iszunk, és mennyire kényelmes nemet mondani.
Magyarországon a KSH 2019-es, önbevalláson alapuló felmérése mintegy 420 ezer, legalább 15 éves embert sorolt a nagyivók közé. Ez korábbi adat, meghatározott felmérési kategória alapján; a mai érintettek számát nem mondja meg. A WHO összefoglalója ugyanakkor világosan leírja az alkohol kapcsolatát betegségekkel, sérülésekkel és másokat is érintő károkkal. A következmények súlyát a fogyasztás mennyisége és mintázata jelentősen befolyásolja.
Egy rövid üzenet is elviszi a figyelmet
A vezetés közbeni telefonozást könnyű apró kivételként kezelni. Fontos ügyfél keres, a gyerek írt, csak egy pillantást vetünk a kijelzőre. A saját indokunk sürgetőnek tűnik, és ha eddig sem történt baj, könnyen hihetjük, hogy ezt is megoldjuk.
A WHO szerint a vezetés közben mobiltelefont használók körülbelül négyszer nagyobb valószínűséggel kerülnek balesetbe, mint a telefont nem használó vezetők. A figyelem elterelődése lassíthatja a reakciót, és ronthatja a sávtartást, valamint a követési távolság megtartását.
Itt különösen látható a személyes felmentés problémája. A tevékenység veszélyességét általánosságban elfogadhatjuk, miközben a saját helyzetünket kivételnek tekintjük. Pedig az üzenet fontossága semmit nem változtat azon, mennyi figyelem jut az útra. Az esetleges következményeket pedig az utasok és a többi közlekedő is viselheti.
A reklám a veszély társadalmi helyzetét is alakítja
Egy sportfogadás a mérkőzés izgalmához kapcsolódhat. A felület játékos, a reklám szórakozást ígér, a szolgáltatás pedig ugyanazon a telefonon érhető el, amelyen az eredményeket nézzük. Ebben a környezetben könnyű elsiklani a veszteségek és a kontrollvesztés lehetősége felett.
A WHO a szerencsejáték normalizálásában külön szerepet tulajdonít a reklámoknak, a szponzorációnak és a sporthoz kapcsolódó megjelenéseknek. A károk között pénzügyi nehézségeket, családi konfliktusokat és mentális egészségi problémákat is felsorol. A rendszeres láthatóság így társadalmi elfogadottságot teremthet egy komoly következményekkel járó tevékenység körül.
Az ismerősség könnyen összekeverhető a biztonsággal
A veszélyérzetünkben az is szerepet kap, mennyire értjük a helyzetet, és mennyire érezzük irányíthatónak. Paul Slovic kockázatészlelésről szóló klasszikus tanulmánya azt mutatta meg, hogy az emberek értékelésében az ismeretlenség, az önkéntesség és az irányíthatóság is számít. Ez általános keret; az MI mai társadalmi megítélését külön nem vizsgálta.
A megszokott tevékenységnél rendelkezésünkre állhat egy megnyugtató történet: tudjuk, hol a határ, bármikor abbahagyhatjuk, mások is csinálják. Egy új technológiánál ilyen kapaszkodóink még hiányozhatnak. Ettől az aggodalom lehet indokolt, de a két helyzethez alkalmazott mércét érdemes összevetni.
Ugyanazokat a kérdéseket tegyük fel az MI-ről is
Az MI kockázatát az adott felhasználás alapján lehet értelmesen vizsgálni. Egy bevásárlólista készítése és egy egészségügyi döntés támogatása eltérő következményekkel járhat. Számít a hiba súlya, az érintettek köre, az ellenőrzés lehetősége és az, visszafordítható-e a következmény. Az MI magabiztos tévedése például külön figyelmet érdemel, amikor fontos döntés alapjává válik.
A régi veszélyek elfogadása semmilyen felmentést nem ad az újak alól. Viszont megmutathatja, hol vagyunk következetlenek. Érdemes egyetlen megszokott helyzetet kiválasztani, és megvizsgálni, milyen bizonyíték alapján érezzük biztonságosnak. A következő családi ebédnél ennek nagyon egyszerű következménye lehet: elfogadjuk az első nemet, amikor valaki nem kér az italból.
