A szuperszámítógépet könnyű úgy elképzelni, mint valamit, ami kutatóintézetek és óriáscégek világa, miközben Magyarországon már kifejezetten kkv-knak kínálnak hozzáférést és szakmai támogatást. A kérdés az, milyen üzleti problémánál érdemes egy kisebb cégnek kilépnie a laptopok, előfizetéses MI-eszközök és hagyományos felhőszolgáltatások kényelmes világából.
Állítsd be a mivagyunk.hu-t kedvenc forrásként a Google-benAmikor a számítási igény lesz a szűk keresztmetszet
Szeptember 16-án Budapesten tartották a HPC EDIH projekt zárókonferenciáját. A program célja, hogy a nagy teljesítményű számítástechnikát, vagyis a HPC-t közelebb vigye a magyar vállalkozásokhoz. Az NKFIH tájékoztatása szerint ilyen infrastruktúrával komplex szimulációk, óriási adathalmazok elemzése és MI-modellek tanítása végezhető el jóval gyorsabban, mint hagyományos számítógépeken.
A legtöbb kisvállalkozásnak ettől még nincs szüksége szuperszámítógépre. Egy ügyfélszolgálati chatbot, dokumentumelemzés, marketinganyag vagy automatizált adminisztráció jellemzően kész felhőszolgáltatásokkal is megoldható. A helyzet akkor változik, amikor a cég saját, nagy mennyiségű adattal dolgozik, sok számítást kell rövid idő alatt lefuttatnia, vagy olyan modellt akar fejleszteni és tesztelni, amelynek hardverigénye már túlmutat egy munkaállomáson.
Egy gyártóvállalat például sok paraméterrel vizsgálhatja, hogyan változik egy termelési folyamat energiaigénye vagy selejtaránya. Egy biotechnológiai cég nagyméretű genetikai adatokkal dolgozhat, míg egy mérnöki vállalkozás olyan szimulációkat futtathat, amelyek hagyományos gépen órákig vagy napokig tartanának. Ilyenkor a számítási idő közvetlen üzleti tényezővé válik. Lassítja a fejlesztést, drágítja a próbálkozást, és korlátozza, hány változatot lehet egyáltalán tesztelni.
A HPC több processzor vagy grafikus gyorsító összehangolt munkájára épül, ezért azoknál a feladatoknál különösen hasznos, amelyek nagy részben párhuzamosan számolhatók. A nagy adatmennyiség önmagában még kevés a döntéshez. A feladat szerkezete, a használt szoftver és az elvárt futási idő együtt mutatja meg, érdemes-e HPC-ben gondolkodni.
A magyar infrastruktúra már létezik
A KIFÜ által üzemeltetett Komondor 5 petaflops teljesítményű magyar szuperszámítógép, dedikált MI- és Big Data-kapacitással. A rendszer felsőoktatási és kutatási felhasználók mellett bizonyos feltételekkel kutatás-fejlesztést végző piaci szereplők számára is hozzáférhető. A Komondor helyét a magyar MI-stratégiában korábban részletesebben is vizsgáltuk.
A kkv-k számára még érdekesebb a HPC EDIH modellje. Az európai EDIH-hálózat hivatalos leírása szerint a magyar központ díjmentes technikai tanácsadást, mentorálást, képzést és úgynevezett „test before invest” szolgáltatást kínál. A vállalkozás így komoly beruházás előtt tesztelheti, működik-e a saját problémájára egy HPC-alapú megoldás.
A projekt közzétett esettanulmányai alapján ez gyakorlati fejlesztői munkát is jelenthet. A támogatás kiterjedhet a szükséges futtatási környezet kialakítására, konténerek és fejlesztői környezetek létrehozására, tesztelésre, hibakeresésre vagy a hardverigény felmérésére. Az egyik bemutatott esetben genomikai számításokhoz készítettek olyan környezetet, amelyben nagyméretű biológiai adatok feldolgozását lehetett futtatni és tesztelni.
Ez azért lényeges, mert egy kisebb vállalkozásnál sokszor maga a szakértelem a belépési korlát. A számítási kapacitáshoz való hozzáférés még nem oldja meg azt a kérdést, hogyan kell a saját feladatot erre az infrastruktúrára átültetni. A mentorálás és a tesztkörnyezet ezen a ponton csökkentheti a rossz beruházási döntés kockázatát.
Mikor érdemes egyáltalán utánanézni?
Jelzés lehet, ha egy üzletileg fontos számítás rendszeresen órákig vagy napokig fut, emiatt kevés változatot lehet kipróbálni, vagy a cég már jelentős felhőkapacitást bérel ugyanarra a célra. Saját MI-modell tanítása vagy nagy adathalmazok ismételt feldolgozása szintén indokolhatja, hogy a vállalkozás megvizsgálja a HPC lehetőségét.
A következő lépés ilyenkor még nem beszerzés. Érdemes számszerűsíteni a jelenlegi futási időt, a feldolgozott adatmennyiséget és azt, milyen üzleti eredményt hozna, ha ugyanaz a munka jelentősen gyorsabban elkészülne. Ebből már eldönthető, hogy valódi infrastruktúra-problémáról van-e szó.
A gép mérete nem üzleti eredmény
A mivagyunk.hu korábban már írt arról, hogy egy kisvállalkozás MI-költségvetését a használati esetekből, a várható munkamegtakarításból és a kockázatból érdemes felépíteni. A HPC esetében ehhez hozzáadódik a számítási igény: mennyi időt vesz el ma ugyanaz a feladat, milyen gyakran futna, és mi történik, ha a feldolgozás órák helyett percek alatt elkészül?
Sok vállalkozás arra jut majd, hogy a jelenlegi feladataihoz nincs szüksége HPC-re. Mások egy ilyen próba során fedezhetik fel, hogy az MI-fejlesztésük határa már a mögötte rendelkezésre álló számítási kapacitás.
A magyar HPC-infrastruktúra ezért új döntési lehetőséget jelent a kkv-knak. A nagy teljesítményű számítástechnika kipróbálható azelőtt, hogy a vállalkozás drága saját infrastruktúrába vagy hosszú távú technológiai megoldásba kötné magát.
