Egy 2025-ös elemzés 4,65 milliárd euróra becsülte a magyar MI-stratégiához közvetlenül vagy közvetve kapcsolható állami fejlesztéseket, miközben a dokumentált összeg 98 százaléka három nagy programhoz kötődött. A szám önmagában sem sikert, sem pazarlást nem bizonyít, inkább azt mutatja meg, mennyire nehéz követni, mit kaptak az emberek és a vállalkozások a stratégiai ígéretekből.
A nagy összeg mögött tág kategóriák vannak
Magyarország 2020-ban fogadta el a 2030-ig szóló első MI-stratégiáját. A kijelölt területek között szerepelt az ipar, az egészségügy, a mezőgazdaság, a közigazgatás, a közlekedés, a logisztika és az energia. A vállalásokból Ferenczy András 2025-ös preprintje 22, viszonylag jól körülhatárolható célt vizsgált meg nyilvános dokumentumok, pénzügyi adatok és két szakértői interjú alapján.
A 4,65 milliárd euró tájékozott becslés, nem hivatalos állami mérleg. Közvetlen MI-projektek mellett olyan széles digitalizációs kereteket is tartalmaz, mint az 1,8 milliárd eurós DIMOP Plusz. Ennek egyes részei valóban kapcsolódnak az adatgazdasághoz, az e-közigazgatáshoz vagy az MI-alapú szolgáltatások infrastruktúrájához, de a konkrét MI-fejlesztésekre jutó arány nem ismert. Pontatlan volna tehát azt állítani, hogy Magyarország 4,65 milliárd eurót MI-re költött.
A három nagy projekt önmagában még nem probléma
Az elemzés a 22 cél feléhez talált nyilvános pénzügyi adatot. A dokumentált finanszírozás 98 százalékát három nagy tétel adta. Egy országos digitális program, kutatási infrastruktúra vagy szuperszámítógép eleve jóval többe kerül, mint egy képzés vagy tanácsadó központ.
Az elemzés kézzelfogható eredményeket is azonosított. Az MI Akcelerátor Központ támogatását a kitűzött határidő előtt hirdették meg, a Komondor nevű, ötpétaflopos szuperszámítógép 2022 végére üzembe állt, az adatpénztárca elképzeléséből pedig kinőtt a Digitális Állampolgárság Program. Ezek fontos teljesítések, de a létrejöttük még csak az első mérési pont.
Egy működő szolgáltatás még nem bizonyít hatást
Az eredményességhez azt is tudnunk kellene, hány kutató használja a számítási kapacitást, hány kkv kapott érdemi segítséget, mennyi ügyintézési időt takarít meg egy digitális szolgáltatás, vagy javult-e egy diagnosztikai eljárás pontossága. Egy honlap, labor vagy informatikai rendszer elkészülte teljesítés. A használat, a megtakarítás és a jobb szolgáltatás már hatás.
Ez azért lényeges, mert az MI körül könnyű összekeverni a beszerzést az előrelépéssel. Egy vállalkozásnál sem a licenc ára mondja meg, hogy bevált-e a fejlesztés; az számít, rövidebb lett-e a folyamat, csökkent-e a hibák száma, vagy több ügyfelet tud-e kiszolgálni ugyanaz a csapat. Erről szól a KKV-knak készített MI-stratégiai útmutatónk is. Országos szinten ugyanez a logika, csak közpénzzel és nagyobb téttel.
Szingapúr tanulsága a folytonosság
Ferenczy összehasonlításában Szingapúr nem kész recept, hiszen más méretű és szerkezetű gazdaság. Egy szervezési tanulság mégis jól látszik. A 2019-es nemzeti MI-stratégiát 2023-ban új változat követte, lépcsőzetes célokkal és egyértelműbb folytonossággal.
A magyar stratégia sok határidőt 2021 és 2023 közé sűrített, köztes mérföldkövek nélkül. Bár a dokumentum kétévenkénti felülvizsgálatot irányzott elő, az elemzés 2025 februárjáig nem talált közzétett, formális felülvizsgálatot. A minisztériumi átszervezések közben a felelősség is több helyre került. Így egy kívülálló számára az is nehezen rekonstruálható, hogy melyik cél él tovább, ki felel érte, és mi számít teljesítésnek.
A következő stratégia mellé eredménytábla is kell
Egy közérthető, évente frissülő nyilvános eredménytábla sokat javítana a helyzeten. Célonként megmutathatná a felelős szervezetet, a közvetlen MI-kiadást, a tágabb digitális háttérköltséget, a határidőt, az elkészült terméket és a mérhető használati eredményt. Ahol nincs adat, azt is érdemes lenne világosan jelezni.
A mutatókhoz kiinduló érték és célszám is kell. A több vállalkozás használ MI-t kevés, ha nem tudjuk, honnan indultunk, mely ágazatokat mérjük, és a használat milyen üzleti eredményt hozott. Ugyanígy a közigazgatásban sem elég az online ügyek száma. Látnunk kell a várakozási idő, a hibák, az ügyfélpanaszok és az egy ügyre jutó költség változását. Az egységes módszertan azt is megakadályozná, hogy minden évben más definícióval szülessen kedvező szám.
A termelékenységi nyereség ráadásul nem következik automatikusan a technológia megvásárlásából, ahogy azt az MI és a termelékenység kapcsolatáról szóló cikkünkben bemutattuk. A 4,65 milliárd eurós becslés ezért figyelmeztető adat, nem végítélet. A következő magyar MI-stratégia akkor lesz számonkérhető, ha a költségvetési sorok mellé mindenki számára érthető eredménymutatók is kerülnek.
