Donald Trump amerikai elnök vasárnap egy látványos videót tett közzé a Truth Socialon. A felvételen robbanások pusztítják Irán egyik legfontosabb olajipari központját, Kharg szigetét. Trump mindössze annyit írt mellé, hogy a szigetet „darabokra robbantják”.
A probléma az, hogy órákkal később sem volt bizonyíték arra, hogy Khargot valóban támadás érte. A Reuters szerint a videó nagy valószínűséggel szintetikusan generált, az iráni állami olajvállalat vezetője pedig azt közölte, hogy a szigeten nyugodt a helyzet, az olajipari munka folytatódik.
A történet túlmutat egy újabb politikai deepfake-en. Egy folyamatban lévő fegyveres konfliktusban egy generált videó úgy jelent meg, mintha egy valós esemény képi dokumentációja lenne.
A valós támadás néhány száz kilométerrel arrébb történt
A felvétel azért lehetett különösen megtévesztő, mert valós katonai események közé érkezett.
Az Egyesült Államok nem sokkal korábban valóban támadást hajtott végre Irán ellen. Amerikai erők két iráni indítóállást támadtak meg Larak szigetén, a Hormuzi-szoros közelében. Ez volt az első ismert amerikai katonai csapás Irán ellen július vége óta. Irán válaszul amerikai támaszpontokat célzott Jordániában.
Kharg azonban egy másik sziget, mintegy 660 kilométerre Lరaktól. Stratégiai jelentősége óriási. A Reuters szerint a háború előtt Irán olajexportjának mintegy 90 százaléka kapcsolódott hozzá. Egy valódi támadás ezért az energiapiacot és az iráni gazdaságot is súlyosan érintené.
Ebben a környezetben egy robbanásokat mutató videó egészen más jelentést kap, mint egy nyilvánvaló politikai paródia. A nézőnek már van oka elhinni, hogy amit lát, megtörténhetett.
Amikor a kép már nem illusztrálja az állítást
A politikában régóta használnak manipulált képeket, félrevezető vágásokat és ma már generatív MI-vel készített videókat is. A mostani eset egy fontos határvonalat mutat.
Trump posztja nem egy elképzelt jövőképet vezetett fel hosszú magyarázattal. Egy aktuális katonai helyzetre utalt, a mellékelt videó pedig robbanásokat mutatott azon a helyen, amelyről a szöveg szólt.
A Reuters külön vizsgálta a felvételt, és MI-manipuláció felismerésére használt szoftverrel arra jutott, hogy a videó nagy valószínűséggel szintetikusan készült. A hírügynökség saját vizuális ellenőrzési gyakorlatában egyébként sem tekinti elegendőnek az MI-detektorokat. Forrásazonosítást, metaadatokat, műholdképeket, időjárási adatokat és más felvételeket is összevetnek, mert a detektáló eszközök önmagukban tévedhetnek.
Egy átlagos közösségimédia-felhasználó nyilván nem végez ilyen ellenőrzést minden videónál.
A „saját szememmel láttam” egyre kevesebbet ér
A generatív videó egyik legfontosabb társadalmi következménye éppen ez lehet. A kép elveszíti korábbi bizonyító erejének egy részét.
Ez eddig főleg olyan esetekben volt látványos, amikor hamis felvételt készítettek egy politikusról, hírességről vagy magánszemélyről. Most viszont maga az esemény is generálható. Nem kell valakit olyan mondásra késztetni, amit soha nem mondott. Elég létrehozni a robbanást, a tüntetést, a katonai akciót vagy a katasztrófát.
Háborús helyzetben ennek különös súlya van. Egy állítólagos támadás híre piaci reakciókat, diplomáciai válaszokat, közvéleményt és akár további katonai döntéseket is befolyásolhat.
A következő évek egyik alapvető médiaműveltségi szabálya ezért kellemetlenül egyszerű lesz. Egy videó attól még nem bizonyíték, hogy pontosan úgy néz ki, mint régen a bizonyíték.
