Ursula von der Leyen szerint eljött az idő, hogy a legfejlettebb MI-laborokkal arról is beszéljenek, hogyan lehet visszafogni az önmagukat továbbfejlesztő rendszerek fejlesztési tempóját. Az Európai Bizottság elnöke közben ugyanebben a beszédben jelentősen növelné Európa számítási kapacitását, így az uniós MI-stratégia egyik legérdekesebb feszültsége került a felszínre.
Állítsd be a mivagyunk.hu-t kedvenc forrásként a Google-benMit akar valójában lassítani az EU?
Von der Leyen szeptember 16-án, az Európai Parlamentben tartott évértékelő beszédében a mesterséges intelligenciát korunk egyik fordulópontjának nevezte. Különösen a frontier modellek, vagyis a mindenkori legfejlettebb MI-rendszerek növekvő képességeiről beszélt. Szerinte a kibertámadások támogatása és az önmagukat továbbfejlesztő modellek jelentette kockázatok egyre láthatóbbá válnak.
A beszéd egyik kulcsmondatában azt mondta, hogy a legfejlettebb vállalatok vezetői is a „self-recursive”, vagyis saját fejlesztési folyamatukba visszacsatolt rendszerek tempójának mérsékléséről beszélnek. Von der Leyen ezért egyeztetésre hívná a vezető frontier laborokat, Kanada, az Egyesült Királyság és más partnerek bevonásával pedig közös munkát sürgetett a modellek értékelésében, ellenőrzésében, korai figyelmeztetésben és MI-biztonságban.
Ez jelenleg politikai kezdeményezés, nem új jogszabály és nem bejelentett moratórium. A beszéd nem tartalmazott olyan konkrét mechanizmust, amely meghatározná, mely fejlesztést kellene lassítani, mennyivel vagy milyen jogi eszközzel.
A fék már részben létezik
Az EU AI Act már most külön kezeli azokat az általános célú MI-modelleket, amelyek rendszerszintű kockázatot jelenthetnek. Szolgáltatóiknak többek között modellértékelést kell végezniük, kezelniük kell a rendszerszintű kockázatokat, jelenteniük kell a súlyos incidenseket, és megfelelő kiberbiztonsági védelmet kell kialakítaniuk. A Bizottság teljes körű végrehajtási jogkörei ezeknél a kötelezettségeknél 2026. augusztus 2-től alkalmazhatók.
Az önmagát fejlesztő vagy „self-recursive” modell ugyanakkor nem külön jogi kategória az AI Actben. A mostani politikai vita ezért túlmutat a már létező megfelelési szabályokon. A kérdés az, szükség lehet-e a fejlesztési folyamat sebességét érintő új biztonsági megállapodásokra, ha az MI egyre nagyobb szerepet kap a következő generációs MI-rendszerek létrehozásában.
A mivagyunk.hu-n júniusban már foglalkoztunk azzal, hogy az MI egyre több feladatot végez saját fejlesztésében, szeptemberben pedig Jacob Coxon Anthropic-kutató távozása kapcsán került elő ismét a fejlesztési verseny kockázata.
Közben Európa sokkal nagyobb gépeket akar építeni
Von der Leyen néhány mondattal később már arról beszélt, hogy Európának versenyben kell maradnia, saját képességekre van szüksége, és jelentősen növelnie kell számítási kapacitását. Ez illeszkedik a Bizottság jelenlegi infrastruktúra-politikájához.
Az EU július végén pályázatot indított legfeljebb hét MI-gigagyár létrehozására. A konstrukció akár 10 milliárd euró uniós és tagállami támogatással számol, amelytől legalább további 20 milliárd euró magánberuházást várnak. Ezek az infrastruktúrák kifejezetten a következő generációs, frontier MI-modellek tanításához, finomhangolásához és futtatásához adnának kapacitást.
Emellett 19 kisebb AI Factory és 13 hozzájuk kapcsolódó antenna épül vagy működik Európában. Részben azért, hogy startupok, kkv-k és kutatók is hozzáférjenek MI-re optimalizált szuperszámítógépes kapacitáshoz.
Magyarországnak mindkét oldal számít
Magyarország számára ez a vita távolról sem csak a legnagyobb amerikai MI-laborokról szól. A hazai MI-stratégia egyik fontos eleme maga a számítási infrastruktúra, köztük a Komondor szuperszámítógép, miközben magyar vállalkozások és kutatók az európai hálózatokon keresztül is egyre nagyobb számítási kapacitáshoz férhetnek hozzá. A magyar infrastruktúra eredményességéről korábban részletesen írtunk.
A szeptember 16-i beszéd ezért nem egyszerű fordulat az MI szabályozásában. Sokkal inkább annak elismerése, hogy Európának két problémát kell egyszerre kezelnie. Saját technológiai kapacitás nélkül nő a külső függősége, a legfejlettebb rendszerek kontrollálatlan gyorsulása pedig új biztonsági kockázatokat teremthet.
Hogy ebből konkrét európai szabály, iparági megállapodás vagy csak intenzívebb biztonsági együttműködés lesz, azt von der Leyen most még nem mondta meg. A vita viszont már eljutott oda, ahol a következő európai MI-politikai döntések születnek.
