A Miniszterelnökség szeptember 17-én ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a Mesterséges Intelligencia Kutató Központ Nonprofit Kft.-nek nyújtott 300 millió forintos állami támogatás felhasználása miatt. Az ügy azért is fontos, mert megmutatja, milyen nehéz kívülről megítélni egy közpénzből finanszírozott MI-projekt valódi szakmai teljesítményét. Különösen akkor, ha nem követhetők világosan a pénzből létrejövő eredmények.
Állítsd be a mivagyunk.hu-t kedvenc forrásként a Google-ben300 millió forint kutatásokra
A Mesterséges Intelligencia Kutató Központot 2024 decemberében alapították. A Miniszterelnökség közlése szerint 2025. február 12-én Szalay-Bobrovniczky Vince akkori helyettes államtitkár javaslatára 300 millió forintos támogatást kapott a Bethlen Gábor Alapkezelőn keresztül. A támogatás célja a mesterséges intelligencia állami és társadalmi integrációjához kapcsolódó célzott kutatások megvalósítása volt.
A feljelentés ténye önmagában nem bizonyít bűncselekményt vagy személyes felelősséget. A Miniszterelnökség jelenlegi állítása szerint azonban a támogatás felhasználásával és a hozzá kapcsolódó közbeszerzéssel kapcsolatban költségvetési csalás, hűtlen kezelés, hivatali visszaélés, valamint a közbeszerzési versenyt érintő bűncselekmény gyanúja is felmerült.
A kutatásra szánt összeg több helyre került
A tárca által ismertetett elszámolás szerint a legnagyobb tétel a bruttó 152,4 millió forintért megrendelt kutatás volt, amelyet közbeszerzés után az Observer Médiafigyelő és Kutató Kft. végzett. Az eljárásban három vállalkozás szerepelt. A másik két ajánlatot többek között aránytalanul alacsony árra hivatkozva érvénytelenítették. A közbeszerzés nyilvánosan elérhető adatai is az Observer, a Szociográf és a Szociometrum részvételét mutatják.
Az elszámolásban 37,3 millió forint kommunikációs és informatikai szolgáltatás, 22,5 millió ingatlanbérlés, 69,2 millió munkabér és 6,27 millió forint további működési költség szerepel. A támogatásból megmaradt 12,3 millió forintot visszafizették.
A számok önmagukban nem mondják meg, hogy egy kutatási program jól vagy rosszul működött. Ehhez azt is látni kellene, milyen szakmai eredmények készültek. Megfeleltek-e a támogatásban vállalt céloknak, és arányban állnak-e a rájuk fordított költséggel.
Kutatási eredmény azért látható
A Miniszterelnökség szerint a hozzá eljutott dokumentumok között látszólag MI-vel generált anyagok és közösségimédia-bejegyzésekből készült válogatások is szerepelnek, és álláspontja szerint az érdemi kutatási feladatok jelentős részét nem maga a MIKK végezte. Ezek jelenleg a feljelentést tevő tárca állításai.
Közben a MIKK honlapján jelenleg található nyilvános kutatási eredmény is. Egy ott közzétett anyag szerint az Observer 2025 negyedik negyedéve és 2026 első negyedéve között 150 magyarországi vállalat bevonásával vizsgálta az MI üzleti használatát és megítélését a központ megbízásából. Ennek megléte viszont önmagában ugyanúgy nem dönti el, hogy a teljes támogatási program elszámolása megfelelt-e a vállalt feltételeknek.
A támogatást javasló volt államtitkár vitatja az értelmezést
Szalay-Bobrovniczky Vince a feljelentés után azt írta, hogy az elszámolás jogszerűségét a támogatottnak kell igazolnia, miközben a hűtlen kezelésre vonatkozó feljelentést politikai indíttatásúnak tartja. Azt is vitatta, hogy a MIKK 2026-os támogatásának visszafizetése a szervezet szakmai alkalmatlanságát bizonyítaná; szerinte a kutatók a korábbi politikai vita és a kormányváltás után nem látták biztosítottnak a munka folytatását.
A 2026-os második, szintén 300 millió forintos támogatást március 18-án folyósították, majd április 14-én a MIKK teljes egészében visszafizette. A hivatalos közlés szerint a szervezet több kutató távozásával indokolta, hogy a tervezett projektet már nem tudja megvalósítani.
Az MI-címke nem lehet maga az eredmény
A történet túlmutat egyetlen támogatáson. Magyarországon egyre több pénz és intézményi program kapcsolódik mesterséges intelligenciához, ezért egyre fontosabb, hogy az „MI-kutatás”, „MI-fejlesztés” vagy „MI-stratégia” kifejezés mögött ellenőrizhető célok és eredmények legyenek.
Korábban a magyar MI-stratégia finanszírozását vizsgálva is ugyanez a probléma rajzolódott ki. Egy projekt létrejötte vagy egy összeg elköltése még nem mutatja meg a hatást. A közpénzből finanszírozott MI-programok értékeléséhez ezért legalább olyan fontos a nyilvános teljesítmény, a módszertan és a mérhető eredmény, mint maga a támogatási összeg.
A MIKK ügyében most a hatósági eljárás következő lépései döntik el, hogy a feljelentésben megfogalmazott gyanúk vezetnek-e további jogi következményekhez.
